[Csaladtortenet 2] Petőfi / Petrovics Szerb vagy felvidéki?

[Gelei Judit]

Kedves Listalakók!

Itt van egy már régebben talált és a listán is forgó kigyűjtés:

  Igaz-e, hogy Petőfi édesapja szerb volt?


*"Igaz-e, hogy Petőfi Sándor apja, Petrovics István szerb származású volt?
Ebben az esetben mi magyarázza az etnikai alapon valószínűleg ortodox
(pravoszláv) vallású atya fiainak - abban az időben szokatlan, a szlovák
származású édesanyjukét követő - evangélikus vallását?" *

A kérdés teljesen jogos. Akkoriban, Petőfi szüleinek házassága idején nem
volt szokás az anya vallását a család egészére kiterjeszteni. (Kicsit
később mindez úgy módosult, hogy a vegyes házasságokban a lányok az anya, a
fiúk az apa vallását követték.) Petőfiéknél azonban - a köztudattal
ellentétben - nem volt probléma a vallás. Ugyanis Petőfi apja nem szerb
ortodox, hanem - a feleségséghez, Hrúz Máriához hasonlóan - evangélikus
szlovák volt.

*Teljesen szlovák származású volt a család*

Így tehát a közvélekedéssel ellentétben Petőfi nem szerb-szlovák
vegyesházasságból származott, hanem egy elmagyarosodó szlovák evangélikus
apától, és egy szlovákságát inkább megtartó anyától.

Ennek megfelelően az apa,* Petrovics István (Kartal, 1791. aug. 15. - Pest,
1849. márc. 21.) és az anya, Hrúz Mária (Necpál, 1791. aug. 26. - Pest,
1849. máj. 17*.) Aszódon, 1818. szeptember 15-én házasodtak össze Mikulás
Dániel evangélikus lelkész előtt. A szülők valószínűleg Maglódon
ismerkedtek meg, majd a házasságkötés után költöztek Szabadszállásra, s
innen tovább vándoroltak a Kiskunság területén. Maglódon Hrúz Mária egy
evangélikus lelkész, Martiny Mihály cselédje volt. Azért volt Aszódon az
esküvő, mert itt élt Hrúz Mária édesapja.

Ekkoriban Maglódon, Aszódon és az Alföld más városaiban nagyon sok szlovák
evangélikus élt, akik az előző évtizedekben, évszázadokban vándoroltak
északról, a Felvidékről, Nyitrából, Nógrádból dél felé, amikor a törökök
kiverése után újra benépesedett ez a térség.

*Szlovákul vagy magyarul beszéltek-e a családban?*

A Petőfi család származásáról legutóbb Péter László közölt igen érdekes
írást az Élet és Irodalom hasábjain (43. évfolyam, 13. szám). Eszerint is
"Petőfinek semmi köze sem volt a szerbséghez. Petőfi mindkét ágon szlovák
származású." Péter László a szakirodalomra hivatkozik ezután, elsősorban
Kiss József és Jakus Lajos kutatásaira. 1685-ig követhetők visszafelé
Petőfi felmenői. Az apai ág egészen a Nyitra megyei Vagyócig (Vadovcéig)
vezethető vissza, vagyis a Petrovicsok csakúgy a Felvidékről származnak,
mint az anyai ág, amely a Túróc megyei Necpál (Necpaly) községből ered.
Péter László ezután megállapítja: "Mind a két ág evangélikus, s ez is a
szlovák (tót) származás bizonyítéka. Ha szerb lett volna bármelyik is,
ortodox, görögkeleti lett volna."

1822/23 fordulóján Petőfi Sándor tehát egy alföldi szlovák családban
született, amelynek evangélikus vallásához kétség sem férhetett. Az
irodalomtörténészek véleménye azonban eltér abban a tekintetben, hogy
milyen nyelven beszélt a család ekkoriban. Vannak - elsősorban szlovák
szakértők -, akik szerint szlovákul folytak a beszélgetések. A magyar
irodalomtudósok viszont azt hangsúlyozzák, hogy Petőfi Sándor már magyarnak
született, Petrovics István ugyanis ekkoriban már talán inkább magyarul
beszélt. Hrúz Mária viszont még bizonyára inkább szlovákul tudhatott
jobban.

E kérdésre bizonyos választ tehát nem adhatunk, mint ahogy az alföldi
városok vetélkedésében sem dönthetünk, hogy pontosan hol is született
Petőfi Sándor, aki egyébként utóbb megváltoztatta a nevét, s a (talán)
idegen hangzású Petrovicsot elhagyta. Kezdetben állítólag még a "Petőfy"
aláírást is alkalmazta (legalább kétszer), és csak később szilárdult meg a
Petőfi írásmód.




A Petőfi család származásáról legutóbb Péter László közölt igen érdekes
írást az Élet és Irodalom hasábjain (43. évfolyam, 13. szám). Eszerint is
"Petőfinek semmi köze sem volt a szerbséghez. Petőfi mindkét ágon szlovák
származású." Péter László a szakirodalomra hivatkozik ezután, elsősorban
Kiss József és Jakus Lajos kutatásaira. 1685-ig követhetők visszafelé
Petőfi felmenői. Az apai ág egészen a Nyitra megyei Vagyócig (Vadovcéig)
vezethető vissza, vagyis a Petrovicsok csakúgy a Felvidékről származnak,
mint az anyai ág, amely a Túróc megyei Necpál (Necpaly) községből ered.
Péter László ezután megállapítja: "Mind a két ág evangélikus, s ez is a
szlovák (tót) származás bizonyítéka. Ha szerb lett volna bármelyik is,
ortodox, görögkeleti lett volna."

1822/23 fordulóján Petőfi Sándor tehát egy alföldi szlovák családban
született, amelynek evangélikus vallásához kétség sem férhetett. Az
irodalomtörténészek véleménye azonban eltér abban a tekintetben, hogy
milyen nyelven beszélt a család ekkoriban. Vannak - elsősorban szlovák
szakértők -, akik szerint szlovákul folytak a beszélgetések. A magyar
irodalomtudósok viszont azt hangsúlyozzák, hogy Petőfi Sándor már magyarnak
született, Petrovics István ugyanis ekkoriban már talán inkább magyarul
beszélt. Hrúz Mária viszont még bizonyára inkább szlovákul tudhatott
jobban.

E kérdésre bizonyos választ tehát nem adhatunk, mint ahogy az alföldi
városok vetélkedésében sem dönthetünk, hogy pontosan hol is született
Petőfi Sándor, aki egyébként utóbb megváltoztatta a nevét, s a (talán)
idegen hangzású Petrovicsot elhagyta. Kezdetben állítólag még a "Petőfy"
aláírást is alkalmazta (legalább kétszer), és csak később szilárdult meg a
Petőfi írásmód.







Először is a Petőfi vitához szólnék hozzá. A Petrovics igen elterjedt név,
az ország szinte minden részén (Felvidék, Délvidék) megtalálható.
Nekem van egy elméletem, melyet egykor egy szakdolgozatban vetettem fel, a
Petrovics család nem véletlenszerűen vándorolt az országban, hanem
megfontoltan rokonlátogatóba indultak többek között Kiskőrösre. (Kiskőröst
a
XVIII. század elején telepítették újjá felvidéki - Nyitra, Nógrád, Árva,
Liptó stb. megyei - szlovákokkal és magyarokkal.) Kiskőrösön 1720 óta
kimutatható egy Petrovics család jelenléte. A kiskőrösiek évtizedeken
keresztül tartották a kapcsolatot felvidéki rokonaikkal.

Bella Tibor


 Üdv. Judit


2011/11/25 Bodocs E <bodocs.e at gmail.com>

> A breznoi evangelikus anyakönyvekben is többször előfordul a Petrovics
> név,  akkor nem jutott eszembe Petőfi, amikor azt a filmet néztem, de
> gondolom, ha ott lenne, már biztos kiderült volna
>
> Üdv Zsóka
>
>
>
> 2011/11/24 _R-Istvan-Mögling(eu) <R.Istvan.moegling at rakovszky.eu>
>
> > Kedves Listatársak!
> > Sokszor a Petrovics névre alapozzák azt, hogy Petőfi szerb származésú
> lett
> > volna.
> > Azt tudjuk, hogy apja evangélikus volt, ami a szerbnek ellent mond.
> >
> > A Besztercebányai katolikus anyakönyvekben többször is előfordul a
> > "Petrovics" név.
> > Gondolom az evangélikusoknál sokkal inkább.
> > Vagyis ezek még jobban megerősítik Petőfi apai és anyai ágon való
> > felvidéki származását!
> >
> > Üdv.
> > István
> >
>
> >
>
> >
>


-- 
Kutatott neveim: Gelei, Magdó, Máthé, Lehotszky, Linder, Harsányi (Debrecen
és környéke), Baumgartner

Segítség családfakutatóknak:http://www.macse.org/society/index.php<http://csaladfakutato.uw.hu/index.php>

<http://www.hatvany-online.net/MyProgs/obituaries/gyj.aspx>