AW: [Csaladtortenet 2] Petőfi / Petrovics Szerb vagy felvidéki?

_R-Istvan-Mögling(eu) R.Istvan.moegling at rakovszky.eu
2011. Nov. 26., Szo, 00:27:24 CET


Kedves Judit!

"hogy pontosan hol is született Petőfi Sándor,"
Ez nem egészen így van. Nagyapámnak sikerült annak idején megtalálni és
hivatalosan megállapítani Petőfi születési házát. De persze a vesztesek nem
hajlandók ezt elfogadni.

Ebben gondolom öccse Istvánnak is volt szerepe.
Ugyanis P.I. Dánoson (ma Dánszentmiklós) volt egy ideig házitanító, ahol
bele szeretett a tanítványa húgába, de anyagi okokból nem vehette feleségül.
Ezért elment Geiszt Gáspár birtokára gazdatisztnek, ahol sikerült annyit
összegyüjteni, hogy elvehette kedvesét.
A házasságot Alberti-ban (vagy Irsán?) kötötték. Nagyanyámék birtoka Dánoson
volt, így ismerhette P.I.t (Nagyanyám 12 éves volt az esküvő idején, lehet
hogy ott is volt?) Tehát nem kizárt, hogy pontos adatokat is tudott.
A szülőház felkutatását Ivánka Imre volt honvéd-ezredes, ki akkor Pest megye
főjegyzője (és nagyanyám nagybátya) volt, indította meg, és nagyapám  vette
át tőle. Valahogy az az érzésem, hogy evvel is akart nagyanyámnak
"udvarolni".
De mint közben kisült - bár lehet, hogy nagyapám tudta - a Hruzék a 18.
században Kelemenfalván, Rakovszky birtokon éltek és onnét vándoroltak
tovább. Nem jobbágyok, hanem szabad emberek voltak.

Üdv.
István
If something is worth doing, it is worth doing it well.

Strive for excellence, not for perfection.
But be aware of the supporters of mediocrity.
They will attack you because they are afraid of excellence in any form.

Ha valamit érdemes csinálni, érdemes azt jól csinálni.

- * -  A IV. Családkutatói Találkozó elöadásainak elérhetösége:
www.rakovszky.net - * -

- * -  A Rakovszky család honlapja / Web-site of the family Rakovszky /
Website der Familie Rakovszky:    www.rakovszky.eu    - * -


  -----Ursprüngliche Nachricht-----
  Von: Gelei Judit [mailto:gelei.judit at gmail.com]
  Gesendet: Freitag, 2011 November 25 21:03
  An: Bodocs E
  Cc: _R-Istvan-Mögling(eu); csaladtortenet at levlista.theka.hu
  Betreff: Re: [Csaladtortenet 2] Petőfi / Petrovics Szerb vagy felvidéki?


  Kedves Listalakók!

  Itt van egy már régebben talált és a listán is forgó kigyűjtés:

        Igaz-e, hogy Petőfi édesapja szerb volt?


        "Igaz-e, hogy Petőfi Sándor apja, Petrovics István szerb származású
volt? Ebben az esetben mi magyarázza az etnikai alapon valószínűleg ortodox
(pravoszláv) vallású atya fiainak - abban az időben szokatlan, a szlovák
származású édesanyjukét követő - evangélikus vallását?"

        A kérdés teljesen jogos. Akkoriban, Petőfi szüleinek házassága
idején nem volt szokás az anya vallását a család egészére kiterjeszteni.
(Kicsit később mindez úgy módosult, hogy a vegyes házasságokban a lányok az
anya, a fiúk az apa vallását követték.) Petőfiéknél azonban - a köztudattal
ellentétben - nem volt probléma a vallás. Ugyanis Petőfi apja nem szerb
ortodox, hanem - a feleségséghez, Hrúz Máriához hasonlóan - evangélikus
szlovák volt.

        Teljesen szlovák származású volt a család

        Így tehát a közvélekedéssel ellentétben Petőfi nem szerb-szlovák
vegyesházasságból származott, hanem egy elmagyarosodó szlovák evangélikus
apától, és egy szlovákságát inkább megtartó anyától.

        Ennek megfelelően az apa, Petrovics István (Kartal, 1791. aug. 15. -
Pest, 1849. márc. 21.) és az anya, Hrúz Mária (Necpál, 1791. aug. 26. -
Pest, 1849. máj. 17.) Aszódon, 1818. szeptember 15-én házasodtak össze
Mikulás Dániel evangélikus lelkész előtt. A szülők valószínűleg Maglódon
ismerkedtek meg, majd a házasságkötés után költöztek Szabadszállásra, s
innen tovább vándoroltak a Kiskunság területén. Maglódon Hrúz Mária egy
evangélikus lelkész, Martiny Mihály cselédje volt. Azért volt Aszódon az
esküvő, mert itt élt Hrúz Mária édesapja.

        Ekkoriban Maglódon, Aszódon és az Alföld más városaiban nagyon sok
szlovák evangélikus élt, akik az előző évtizedekben, évszázadokban
vándoroltak északról, a Felvidékről, Nyitrából, Nógrádból dél felé, amikor a
törökök kiverése után újra benépesedett ez a térség.

        Szlovákul vagy magyarul beszéltek-e a családban?

        A Petőfi család származásáról legutóbb Péter László közölt igen
érdekes írást az Élet és Irodalom hasábjain (43. évfolyam, 13. szám).
Eszerint is "Petőfinek semmi köze sem volt a szerbséghez. Petőfi mindkét
ágon szlovák származású." Péter László a szakirodalomra hivatkozik ezután,
elsősorban Kiss József és Jakus Lajos kutatásaira. 1685-ig követhetők
visszafelé Petőfi felmenői. Az apai ág egészen a Nyitra megyei Vagyócig
(Vadovcéig) vezethető vissza, vagyis a Petrovicsok csakúgy a Felvidékről
származnak, mint az anyai ág, amely a Túróc megyei Necpál (Necpaly)
községből ered. Péter László ezután megállapítja: "Mind a két ág
evangélikus, s ez is a szlovák (tót) származás bizonyítéka. Ha szerb lett
volna bármelyik is, ortodox, görögkeleti lett volna."

        1822/23 fordulóján Petőfi Sándor tehát egy alföldi szlovák családban
született, amelynek evangélikus vallásához kétség sem férhetett. Az
irodalomtörténészek véleménye azonban eltér abban a tekintetben, hogy milyen
nyelven beszélt a család ekkoriban. Vannak - elsősorban szlovák szakértők -,
akik szerint szlovákul folytak a beszélgetések. A magyar irodalomtudósok
viszont azt hangsúlyozzák, hogy Petőfi Sándor már magyarnak született,
Petrovics István ugyanis ekkoriban már talán inkább magyarul beszélt. Hrúz
Mária viszont még bizonyára inkább szlovákul tudhatott jobban.

        E kérdésre bizonyos választ tehát nem adhatunk, mint ahogy az
alföldi városok vetélkedésében sem dönthetünk, hogy pontosan hol is
született Petőfi Sándor, aki egyébként utóbb megváltoztatta a nevét, s a
(talán) idegen hangzású Petrovicsot elhagyta. Kezdetben állítólag még a
"Petőfy" aláírást is alkalmazta (legalább kétszer), és csak később
szilárdult meg a Petőfi írásmód.






        A Petőfi család származásáról legutóbb Péter László közölt igen
érdekes írást az Élet és Irodalom hasábjain (43. évfolyam, 13. szám).
Eszerint is "Petőfinek semmi köze sem volt a szerbséghez. Petőfi mindkét
ágon szlovák származású." Péter László a szakirodalomra hivatkozik ezután,
elsősorban Kiss József és Jakus Lajos kutatásaira. 1685-ig követhetők
visszafelé Petőfi felmenői. Az apai ág egészen a Nyitra megyei Vagyócig
(Vadovcéig) vezethető vissza, vagyis a Petrovicsok csakúgy a Felvidékről
származnak, mint az anyai ág, amely a Túróc megyei Necpál (Necpaly)
községből ered. Péter László ezután megállapítja: "Mind a két ág
evangélikus, s ez is a szlovák (tót) származás bizonyítéka. Ha szerb lett
volna bármelyik is, ortodox, görögkeleti lett volna."

        1822/23 fordulóján Petőfi Sándor tehát egy alföldi szlovák családban
született, amelynek evangélikus vallásához kétség sem férhetett. Az
irodalomtörténészek véleménye azonban eltér abban a tekintetben, hogy milyen
nyelven beszélt a család ekkoriban. Vannak - elsősorban szlovák szakértők -,
akik szerint szlovákul folytak a beszélgetések. A magyar irodalomtudósok
viszont azt hangsúlyozzák, hogy Petőfi Sándor már magyarnak született,
Petrovics István ugyanis ekkoriban már talán inkább magyarul beszélt. Hrúz
Mária viszont még bizonyára inkább szlovákul tudhatott jobban.

        E kérdésre bizonyos választ tehát nem adhatunk, mint ahogy az
alföldi városok vetélkedésében sem dönthetünk, hogy pontosan hol is
született Petőfi Sándor, aki egyébként utóbb megváltoztatta a nevét, s a
(talán) idegen hangzású Petrovicsot elhagyta. Kezdetben állítólag még a
"Petőfy" aláírást is alkalmazta (legalább kétszer), és csak később
szilárdult meg a Petőfi írásmód.












  Először is a Petőfi vitához szólnék hozzá. A Petrovics igen elterjedt név,
  az ország szinte minden részén (Felvidék, Délvidék) megtalálható.
  Nekem van egy elméletem, melyet egykor egy szakdolgozatban vetettem fel, a
  Petrovics család nem véletlenszerűen vándorolt az országban, hanem
  megfontoltan rokonlátogatóba indultak többek között Kiskőrösre. (Kiskőröst
a
  XVIII. század elején telepítették újjá felvidéki - Nyitra, Nógrád, Árva,
  Liptó stb. megyei - szlovákokkal és magyarokkal.) Kiskőrösön 1720 óta
  kimutatható egy Petrovics család jelenléte. A kiskőrösiek évtizedeken
  keresztül tartották a kapcsolatot felvidéki rokonaikkal.

  Bella Tibor


   Üdv. Judit





  2011/11/25 Bodocs E <bodocs.e at gmail.com>

    A breznoi evangelikus anyakönyvekben is többször előfordul a Petrovics
    név,  akkor nem jutott eszembe Petőfi, amikor azt a filmet néztem, de
    gondolom, ha ott lenne, már biztos kiderült volna

    Üdv Zsóka



    2011/11/24 _R-Istvan-Mögling(eu) <R.Istvan.moegling at rakovszky.eu>


    > Kedves Listatársak!
    > Sokszor a Petrovics névre alapozzák azt, hogy Petőfi szerb származésú
lett
    > volna.
    > Azt tudjuk, hogy apja evangélikus volt, ami a szerbnek ellent mond.
    >
    > A Besztercebányai katolikus anyakönyvekben többször is előfordul a
    > "Petrovics" név.
    > Gondolom az evangélikusoknál sokkal inkább.
    > Vagyis ezek még jobban megerősítik Petőfi apai és anyai ágon való
    > felvidéki származását!
    >
    > Üdv.
    > István
    >

    >

    >



  --
  Kutatott neveim: Gelei, Magdó, Máthé, Lehotszky, Linder, Harsányi
(Debrecen és környéke), Baumgartner

  Segítség családfakutatóknak:http://www.macse.org/society/index.php




További információk a(z) csaladtortenet levelezőlistáról