[Csaladtortenet 2] személyazonossági igazolmány

Gelei Judit gelei.judit at gmail.com
2012. Ápr. 19., Cs, 14:05:28 CEST


Kedves Kíváncsiak!


Még egy kis orosz-szovjet kiegészítés.

A Szovjetunióban még a 60-as években sem volt mindenkinek személyi
igazolványa, ugyanis ez nagyszerű lehetőség volt arra, hogy megakadályozza
nagyobb tömegek önálló/nem tervezett! mozgását az országon belül.

Az ok - azon kívül, hogy ez a helyi hatalmaskodáshoz adott táptalajt -
leginkább az volt, hogy a háború nagyon megtizedelte főleg a falusi
lakosságot, így a kolhozokban igen kevés volt a férfi munkaerő, ugyanakkor
(nem lévén más) rajtuk múlt az élelmiszerellátás, pontosabban a városi
lakosság ellátása. De lakhatás sem igen volt, ahova menni lehetett volna: a
háborúban igen sok városi lakás pusztilt el, falun ez nem volt akkora
probléma.

Megoldás: röghözkötés, vagyis kolhoztag nem kapott személyit, amivel
elutazhatott, valahol munkát vállalhatott volna. A faluban meg mindenki
ismerte, ott nem volt szükség papírra meg hasonló "faksznira".

Voltak persze esetek, amikor ki lehetett állítani a személyit: ha a
komszomol munkaerőt toborzott valamelyik nagy építkezésre (ott a
jelentkezők első feladata volt, hogy maguknak barakokat építsen), ha
valakit a párt kiválasztott funkcionálisnak és ehhez valamilyen tanfolyamra
küldte, vagy ha valakinek sikerült egyetemre felvételizni - természetesen
ide is többnyire küldték (komszomol) de legalábbis támogatták (pl. háborús
hős vagy veterán). Még úgy nevezett kvóták is voltak (pozitív
diszkriminációként), miszerint a fejletlenebb vidékekről érkezőknek előnyük
volt a felvételiknél. (Volt is nagy fintorgás a "tudatlan, faragatlan, csak
a helyet foglaló diákok" miatt. Az igazsághoz tartozik, hogy rengeteg
segítséget is kaptak, mégis legtöbbjük már az első évben kihullott/feladta,
aki meg elvégezte, az sok esetben olyan is volt.

Két konkrét példa: az egyik csoporttársamat háborús érdemeiért vették fel,
de ő maga látta be, hogy nem képes beilleszkedni (hiányosak az alapjai, de
nem is tudott "visszafiatalodni" ), ezért elment. Egyébként nagyon rendes
fickó volt. Neki a katonakönyve volt a személy. A másikat az északi vidéki
komszomol segítette a felvételihez a helyi kvóta alapján. Neki ezért
állították ki a szemályit. Lusta, buta, de törekvő és alamuszi volt, aki
mellékesen beszerzett egy férjet és gyereket, akiket persze nem akart
visszavinni kies vidéki otthonába. Az egyetem pedig végül úgy adta meg neki
- teljesen érdemtelenül - a diplomát: "Nehogy munkába merjen állni
vegyészként, mert utánanyúlnak". Persze a bukási statisztika is fontos
volt. A csavar most jön: a hölgy keresztneve Októberke volt! persze az
októberi forradalom emlékére.

És még egy adalék: a külföldiek kaptak egy Tartózkodási Igazolványt, benne
rögzítve: hol, meddig, milyen okból érvényes.

Üdv. Judit

2012. április 19. 11:31 Szigetiné Ili írta, <zekany at gmail.com>:

> Az alábbi link címe:
>  SZEMÉLYAZONOSÍTÓ OKMÁNYOK
> A XIX-XX. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON
> http://hbml.archivportal.hu/data/files/145130968.pdf
>
> Üdv: Ili
>
> >
>
>  ==  ==  ==  ==  ==
> Támogatott csatolmányok:gif, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~2,4 MB
>
> _____________________________________________________________________________
> levelező lista honlap:
> http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
> Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
>
>


-- 
Kutatott neveim: Gelei, Magdó, Máthé, Lehotszky, Linder, Harsányi (Debrecen
és környéke), Baumgartner
Segítség családfakutatóknak:http://www.macse.org/society/index.php<http://csaladfakutato.uw.hu/index.php>

<http://www.hatvany-online.net/MyProgs/obituaries/gyj.aspx>


További információk a(z) csaladtortenet levelezőlistáról