[Csaladtortenet 2] adalék a polgári anyakönyvezés történetéhez

["Dr. Balás István"]

Kedves István! Kedves Mindenki!

Az európai - mai szóval liberális - filozófusok a XVIII. század eleje 
óta hangoztatták, hogy az emberek szabadságát két összefonódott hatalom 
béklyója akadályozza: az egyik az állam, a másik az egyház. Időnként 
összekapnak, de alapvetően erősítik egymást.
Programszerűen hirdették meg tehát a célt: mindkettőt meg kell 
gyengíteni ahhoz, hogy az ember szabadsága kiteljesedhessen.
Programszerűen hirdették meg a gyengítés eszközét is: szét kell 
választani az egyházat és az államot.
Ez utóbbi program eléréséhez volt szükség a kötelező polgári 
házasságkötés, és a kötelező polgári anyakönyvezés előírására.

Az egyház és állam szétválasztása Európában a XIX. században 
Magyarország kivételével már mindenütt megtörtént. Az eredménye 
mindenütt az egyház meggyengülése volt. A magyarok történelmi okok miatt 
csak a kiegyezés után kerültek sorra.

Hazánkban az 1868-1895 közötti ún. nagy kultúrharcnak a tétje nem 
önmagában a polgári anyakönyvezés kötelező bevezetése volt. Egy negyed 
századon keresztül izgalmas idők jártak: az egyház és az állam 
szétválasztásának szükségességében - ritka kivételként - Deák és Kossuth 
egyetértett, a pápa viszont kiátkozással fenyegette Ferenc Jóskát, ha 
egy ilyen törvényt aláírna.
Végül több törvény is megszületett 1895-ben. A kötelező polgári 
házasságkötést előíró törvény rögzítette: ha valakik egyházi házasságot 
mernek kötni a polgári házasságkötésük előtt, akkor őket - és a 
közreműködő rk. papot, ev. lelkészt, ref. lelkipásztort - 
pénzbüntetéssel illetve börtönnel büntetik. Ma már ugyan nincs ilyen 
előírás, de a magyar engedett az állami erőszaknak, s 100 év alatt 
megszokta: előbb az anyakönyvezető, s csak utána a templom...

S az eredmény nálunk sem maradt el. Nem egyszerűen "megcsappant a nyáj". 
Napjainkban az egyházi tevékenység - ahogy Molnár Ferenc írónk 
Amerikában élő filozofáló unokája keserűen megfogalmazta - 
"kísértetiesen hasonlít egy fakultatív szabadidős klubtevékenységhez"...

(A hazai házasságkötések eredetéről majd valamikor máskor...)

BalásPista




2012.02.23. 15:46 keltezéssel, Babcsányi István írta:
> A felekezeten kívüliség 1895-től, a polgári anyakönyvezés 
> bevezetésével nyert "polgárjogot".
> Részben ezért is tiltakozott minden erejével a katolikus egyház a 
> kötelező polgári anyakönyvezés ellen. Mert ha nincs a kötelező 
> keresztelés, egyházi esketés, idővel félő, hogy megcsappan a nyáj.