[Csaladtortenet 2] Halottak anyakönyvezése

[Éva Adorján]

Én 1 német katona bejegyzésével találkoztam. Őt kb. 200  más áldozattal
együtt 1958-ban anyakönyvezték. Szombathelyen hunytak el
többnyire hadikórházban, laktanyában /lovas, csendőrségi / 1944 végén, 1945
elején.

Ha jól értelmezem a válaszokat, mivel adataik akkor nem kerültek
anyakönyvezetőhöz, elhalálozásukról hozzátartozóik nem értesülhettek ?

Mindig problémázok azon leírhatom-e a neveket, nem sértem-e meg a
hozzátartozók érzékenységét ?

Peczölön pl. a már említett időpontban 10 személyt lőttek agyon, volt
közöttük helyi és környékbeli lakos, de máshol / Hatvan, Kismácséd,
Pétersére, Pápa / lakó tartalékos katona, magán személy, stb.
Ebben az időpontban az anyakönyvben a születési helyet nem, csak a
lakóhelyet tüntették fel. Az egyik agyonlőtt személy nevéhez már többször
hozzászóltam a radixfórumban. Nem vagyok benne biztos, hogy azt amit
találtam,etikus-e leírnom?

Ezen időszak borzalmait felidéző színházi előadást láttam a hétvégén a
Nemzeti Színházban. / Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik
semmiségbe/. Nagyon mélyen megérintett. Az viszont nagyon zavart, hogy
voltak a nézők között olyanok is, akik jókat tudtak kacarászni egy-egy
komikusnak tűnő színészi gesztuson, akkor mikor a történet maga
nagyon szomorú és érintettekre nézve nagyon megalázó lehetett./ Elnézést
kérek e kis személyes kitérőért/.
Üdv. A Éva