[Csaladtortenet 2] házassági szezonalitás

2012. Júl. 30., H, 16:57:22 CEST

Esküvők időszakai és napjai, törvénytelen gyermekek

Kedves Listatársak!

Igaza van Eötvös Györgynek: régen az egyszerű keresztény embereket
szegénységük és vallásuk is korlátozta abban, hogy mikor házasodhatnak.
Erre a farsang volt a legalkalmasabb időszak, továbbá november. Húshagyó
kedd után vallási okokból nem lehetett házasodni, nyáron meg dologidő volt,
egészen az őszi szántásig-vetésig (tehát a szüret után azért még volt egy
kis teendő). Advent idején ismét csak nem illett esküvőt kötni.

A hét napjaival kapcsolatban nekem más a tapasztalatom, s ennek megfelelően
a filozófiám is. A szabadnap (vasárnap) volt a legkevésbé alkalmas a
lakodalomra. Az én tapasztalatom szerint (Nógrád megye, XIX. század
közepe)) inkább hétfőn és kedden voltak az esküvők (bár településenként
eltéréseket találtam az esküvőkre jellemző nappal kapcsolatban), hiszen a
gasztronómiai előkészületekhez (állatok levágása, feldolgozása,
sütés-főzés) kellett egy szabadnap, s ez praktikusan éppen a vasárnap volt.

Az urakra mindez nem vonatkozott. Madách Imrének 1845. július 20-án
vasárnap volt az esküvője. Se előtte, se utána hónapokig nem volt esküvő
Csécsén.

A vasárnap ebben az esetben véletlen. Az esküvőt nagyon gyakran a
menyasszony születésnapjára időzítették. Így aztán a hölgyeknél néha
megállapítható születésük napja, míg a 180 éve vagy még régebben született
férfiaknál ezt csaknem lehetetlenség kideríteni. (Mert jellemzően csak egy
időpont szerepelt a régi anyakönyvben: az eseményé, márpedig az "igazi"
esemény nem a születés volt, hanem az adott keresztény felekezethez való
tartozás kezdő időpontja, vagyis a keresztelésé.) Madách feleségét 1827.
július 21-én keresztelték, az esküvője napjából következtethetünk arra,
hogy ezek szerint az előző napon született. (Egyébként ez volt akkoriban a
leggyakoribb.) Nőknél több hasonló esettel találkoztam, bár nem tudom,
mennyire volt a születésnapi esküvő gyakori vagy elterjedt.

Házasságon kívüli gyermekek nagyon eltérő gyakorisággal születtek a
különböző településeken és vallási közösségekben, és ennek valóban lehet
etnikai vonatkozása is. Ahol én néztem, gyakori volt a cigányok körében,
persze ezt csak ott lehet megállapítani, ahol az anya "státusznál" beírták,
hogy cigány.

Ahol feltűnően, sőt, elemzésre méltóan gyakori volt: Pest Belvárosában
(akkoriban, ha jól emlékszem, IV. kerület volt), az 1820-as évek katolikus
keresztelési anyakönyvében. Úgy becsülöm: 10 és 20% közötti (minden lapon
3-4 illegitimus/illegitima bejegyzés). A vidékről Pestre költöző,
rendszerint cselédnek álló lányok kiszolgáltatott helyzetére következtetek
az adatokból. Valószínűleg nagyjából ugyanazokról a társadalmi csoportokról
van szó, akikről a kicsit későbbi, kb. 100 évvel ezelőtti, a prostitúció
társadalmi összetételét vizsgáló rendőrségi statisztikák szóltak.

Az is megállapítható, hogy a törvénytelen gyermekek halálát minden korban
siettették. Hogy szándékosan-e vagy szándékolatlanul, s hogy inkább maguk
az emberek vagy inkább a tőlük olykor függő, máskor független kedvezőtlen
körülmények, azon lehet vitatkozni, az azonban tény, hogy a törvénytelen
gyermekek várható élettartama mindig és mindenütt elmaradt az átlagos
várható élettartamtól.

Üdvözlettel: Andor Csaba

2012. július 30. 8:34 gyorgy weber írta, <wegyor at gmail.com>:

> Kedves Listatársak
>
>
>
> Eötvös György "A házasságkötések eltérő >>szezonális<< gyakoriságának
> valószínű okairól"
>
> című cikkéhez ( http://www.macse.org/society/tallozo.php?id=11 ) szeretnék
> az alábbi két diagrammal hozzájárulni.
>
> 1. A házasságkötések szezonalitásából még érthető a fogamzásgátlást még
> fogalmilag sem ismerő közösség keresztelési (születési) szezonalitása.
> Slendriánul összefoglalva: hím ivarsejt + női petesejt + alkalmas
> körülmények = conceptus + 9 hónap = újszülött. Lásd ehhez majsai
> keresztelések ábrát! (Melynek nem idevágó, de mégis érdekes kérdése, vajon
> miért születtek májusban többen lányok, amikor egyébként sosem?)
>
>
>
> De vajon mi magyarázza a kétségtelenül meglévő halálozási szezonalitást?
>
> Lásd a majsai halálozásokat!
>
>
>
> (Egyik) megfejtés: a halálozások döntő mennyiségét a csecsemők és
> kisgyermekek halála adja, akik kialakulatlan, vagy fejletlen
> immunrnrendszerükkel a leginkább kitettek voltak a nedves hideg
> időjárásnak, ill az ekkor járványszerűen fellépő betegségeknek, rossz
> szociális környezetnek, a minőségi és mennyiségi alultápláltságnak, stb.
> Emiatt a nyári hónapokban, amikor talán még a szegényebbeknek is
> elérhetőbbek a friss zöldségek, gyümölcsök, ill. amikor kevesebb
> járványszerű betegség éri el a populációt, logikusan kevesebb a
> gyermekhalandóság - azaz az összlakosság halálozási rátája is. (Kb. fele a
> dec.-től márc.-ig tartó harmadév hónapjainak!!)
>
>
>
> Érdekes - gondolatébresztő - Eötvös cikke!
>
> üdv:
>
> gy.
> --------- következő rész ---------
> A non-text attachment was scrubbed...
> Name: majsai keresztelések.gif
> Type: image/jpeg
> Size: 47480 bytes
> Desc: nem elérhető
> URL: <
> http://levlista.theka.hu/pipermail/csaladtortenet/attachments/20120730/2fe88324/majsaikeresztelsek.gif
> >
> --------- következő rész ---------
> A non-text attachment was scrubbed...
> Name: majsai halálozások.gif
> Type: image/jpeg
> Size: 50414 bytes
> Desc: nem elérhető
> URL: <
> http://levlista.theka.hu/pipermail/csaladtortenet/attachments/20120730/2fe88324/majsaihallozsok.gif
> >
>   ==  ==  ==  ==  ==
> Támogatott csatolmányok:gif, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
>
> _____________________________________________________________________________
> levelező lista honlap:
> http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
> Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
>