[Csaladtortenet 2] Fwd: Magyarul tudás

[Gelei Judit]

Kedves Listalakók és Gondolkodók!


Bocsánat, hogy épp nőnapon "dorongollak" le Titeket!

Dehát olyanok vagyunk mi valamennyien, hogy nincs kettő egyforma sem
külsőleg, sem lelkileg sem családilag sem pedig történelmileg-tudatilag.

Pont ez a szép a viágban!!!!

Nagyon szívesen meghallgatom, elolvasom eszmefuttatásaitokat, DE

Ha bárki elfelejti, hogy *az abszolut ítélet nem lehet igaz*, mert a
valóság mindig bonyolult és összetett, az hályogot von a saját szemére, az
úgy táncol, hogy sajnos mindig valaki fájós lábát találja el, majd az ő
fájós lábára is rálép valaki....

Kérlek, legyetek nagylelkűek a fájós lábúak iránt és ne vegyétek fel a
kesztyűt, ha egy ügyetlen táncos a ti lábatokra lép!
(Vagy legalább olvassátok el - különösen - az indulattal kiszakadt
irományt, mert akkor megmutatja magát az, ami másnak rosszul eshet és talán
nem is való a Litára. No és persze írtsátok ki a megelőző levélkígyót!)

Üdv. Judit


Kedves Társak,
> Aurél véleményével lényegében egyet lehet érteni, bár engem kissé zavar ez
> a
> kitétel " a tágabb hazában a történelem nélküli népek által történő
> meghurcoltatások..." Azt hiszem, nincsenek történelem nélküli népek. Erre
> alighanem Aurél is rájött írás közben, ezért eshetett ki a klaviatúra a
> kezéből.
> Üdv. Hirschler András
>
> Kedves Listatársak!
>
> Eötvös György szemlélete kicsit "régimódi".
> Ugyanis az mai korban sokszor nem számít hol van az ember teste, mert az
> interneten keresztül az egész világgal érintkezhet.
> Csak nézzük meg hány különböző országból vagyunk itt a listán. Azt hiszem
> mi
> az egész világról sokkal jobban összedolgozunk, sőt összetartozunk mint két
> magyarországi jazz-rajongó, ha egymástól messze élnek.
> Mi, akik kint élünk, mert más lehetőségünk nincs, szívünkben és munkánkban
> otthon, MO-on vagyunk.
> Olvassuk a magyar (online-)újságokat, a Facebookon, Skype-n talán sokkal
> több magyarral (akik közül sokan a határokon kívül élnek) vagyunk
> kapcsolatban, mint helybelivel.
> De azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyarság jó része a határokon kívül
> él. Ellentétben az amerikai magyarokkal, őket a lakóhelyeik politikai
> vezetése arra akarják kényszeríteni, hogy adják fel a magyarságukat.
> NEM SZABAD A MAGYARSÁGHOZ VALÓ TARTOZÁSUK JOGÁT TŐLÜK ELVITATNI.
> Aki pedig ezt a jogukat kétségbe vonja, az nemzetáruló, ha valaha is magyar
> volt.
>
> Üdv.
> István
>
>
>
> Szerintem ez a kérdés egy kicsit összetettebb! Én is nagyon sokáig ezt
> gondoltam, de közelről megismerve az amerikai magyarság egy szeletét
> (Cleveland), rá kellett jönnöm, hogy ez a mikro társadalom pont úgy
> rétegződik, mint az itthoni. Vannak szélsőségesek, akik verik a mellüket,
> de
> ezzel ki is fujt minden érdemi tettük. Aztán van a másik véglet, aki
> tudatosan amerikainak nevelte a gyerekét, hogy nem legyen idegen, ne idegen
> hangzása az angoljának stb stb. Viszont ők is el-el mennek a magyar misére
> néha vagy egy-egy magyar bálba. Aztán persze van a mérsékelt, hívjuk
> középrétegnek, aki magyar cserkészkedik, gyerekei magyar iskolában tanulnak
> pár alkalommal esténként, összejöveteleiken sütnek lángost stb stb Ők őrzik
> a hagyományikat és emlékeiket amivel szerintem semmi baj sincs. Hisz
> gyerekeik megismernek egy másik kulturát, nyelvet ami ráadásul európai.
> Nincs ezzel semmi baj!
> A baj ott kezdődik, mikor bizonyos emberek, csoportok azt gondolják, hogy
> Ők
> már annyira tisztán látják a dolgokat, hogy véleményt kell mondaniuk,
> értékelniük kell a magyar helyzetet. Illetve még itt sincs baj, mert
> vélemény lehet mindenkinek. A probléma igazán az, mikor tevőlegesen
> alkotnak
> véleményt. Szavaznak, esetleg pénzeket küldenek bizonyos politikai
> szervezeteknek stb stb. Mert abban igaza van Rihmer úrnak, hogy ott
> szvazzon
> mindenki, ott probálja alakítani a hétköznapokat, ahol a döntésének a
> következményeit is viseli.
> Végül még valami! A külföldi magyarság ugye mindig halálra van ítélve, csak
> idő kérdése, hogy hányadik generáció után következik be a teljes
> asszimiláció. Ez nem csak most van így, így volt mindig a történelem során,
> ez a világ rendje. Ráadásul ezeknek a magyaroknak nagyrésze úgy élte le az
> életét, hogy Magyarország a hazám, a legszebb hely a világon, magyar
> vagyok,
> de ugye ott vannak a kommunisták oroszok stb. ezért kell kívül élni a
> határokon. Viszont nem szabad követ vetni ezekre az emberekre, hogy 1990
> után nem rohantak hanyat homlok haza. Több évtizede élnek távol,
> egzisztenciájuk van ott, házastársuk gyakorta nem magyar származású,
> gyermekeiknek, unokáiknak semmi közük Magyarországhoz. Nem várható el
> tőlük,
> hogy hazajöjjenek. Szerintem csak egy dolog várható el tőlük, nevezetesen,
> hogy bizonyos önuralmat tanusítsanak a magyarországi kérdésekben.
> Eötvös
>
>
>
>
> Rihmer Aurél wrote:
> > Kedves Levelező Társak! Saját és feleségem rokonsága, unokatestvéreink,
> nagybátyáink stb. többsége külföldön, Svájcban és Németországban élnek. Az
> én esetemben ez 12 unokatestvért jelent, a feleségem esetében 5
> unokatestvért. Ők már mind külhonban születtek. Közülük kettő tud
> valamilyen
> szinten magyarul. De identitásukban mind asszimilálódtak új hazájukhoz.
> Hiába mondja magát magyarnak, valójában ha elveszítik a nyelvet, elveszítik
> az identitást is. A nyelv nélkül a nemzettudat nem igazi, csak egyfajta
> kuriózum, különlegesség valós és valódi tartalom nélkül. És ezen az sem
> segít, ha a szülők, nagyszülők "nagy magyarok" az emigrációban. Sok
> külhonban élő vitéz gyereke, unokája egy kukkot sem beszéli nyelvünket,
> pedig a papa/nagypapa vitézi törzskapitány és a helyi magyar klub
> elnöke.Továbbá, külhonban szerintem nem lehet magyarként élni, csak ál
> magyarként. Mert magyarként csak ott lehet élni, ahol annak tényleges
> következménye van. Tehát Magyarországon, ahol együtt szenvedjük meg az
> >   ország állapotát és a Kárpát-medencében, ahol súlya van a nemzethez
> való
> tartozásnak. A Kárpátokon kívül nincsen súlya, így helye sem a
> magyarkodásnak. Szerintem felháborító a kettős állampolgárság intézményének
> korlátlan kiterjesztése. Azt csak a Kárpátok övezetén belül, a történelmi
> Magyarország határain belül élőkre lett volna szabad
> kiterjeszteni.Ausztrália, USA, Afrika, Izrael, nem magyar anyaföld, az
> ottani magyarkodás pedig nevetséges, mert nem vállalnak tényleges
> sorsközösséget a nemzettel, nem szenvedik meg a tényleges magyarságot itt a
> Kárpátok övezetében. Messziről nézve könnyű vitézkedni és magyarkodni.
> Tessék hazaköltözni és itt vállalni mind azt, ami a magyarsággal
> ténylegesen
> együtt jár. A romló életszinvonalat és egyre jobban kiszolgáltatott
> állapotot a külföldi rablóknak, a tágabb hazában a történelem nélküli népek
> által történő meghurcoltatásokat, a magyar veréseket.Számomra nem valódi
> magyar az, aki 1990 után nem költözött vissza a Kárp
>


>  "Mézes Ádám
>   írta:
> >> Nagyon jók ezek a témám, a különböző okfejtéseket szívesen olvasom. A
> helyzetet bonyolíthatja, hogy pl. a harmad unokatestvéreim Kanadában
> születtek, az USA-ba járnak iskolába, egy szót sem tudnak
> magyarul,valószínűleg a Himnuszt sem ismerik, ahogy abban is szinte biztos
> vagyok, hogy magyar irodalmi műveket sem olvastak, királyainkat sem
> ismerik,de mégis magyarnak tartják magukat.
> >>
> >> Szerintem az identitást nem lehet beskatulyázni, nem lehet azt mondani,
> hogy X valamit kevésbé tud, ezért ő nem annyira magyar. Dehogynem, ha ő
> annak tartja magát. És nekünk ahhoz, hogy egy ember milyen nemzetiségűnek
> tartja magát nincs semmi közünk.
> >>
> >> Én például ismerem a Himnuszt, fel tudok évszámmal minden királyt és
> fejedelmet sorolni, tudom az első felelős magyar kormány minisztereit (bár
> kicsit előnyben vagyok,mert történészhallgató vagyok), azonban nem hogy nem
> tudok egy mondatot sem a Csángó,sem a Székelyhimnuszból,de még csak nem is
> szeretem ezeket a költeményeket.Sőt.
> >>
> >> De van olyan,aki tud mindent himnuszostól királyosig,de mégsem tartja
> magát magyarnak.
> >>
> >> Ádám
> >>
> >>
> >
>


<http://www.hatvany-online.net/MyProgs/obituaries/gyj.aspx>




<http://www.hatvany-online.net/MyProgs/obituaries/gyj.aspx>