[Csaladtortenet 2] Magyar

_R-Istvan-Mögling(eu) R.Istvan.moegling at rakovszky.eu
2012. Már. 9., P, 20:55:13 CET


Kedves Listatársak!
Hogy ki a magyar?
Aki a szívében és nem a pénztárcájában magyar.
Vagyis az, aki magát szívből annak érzi és a véleményét hazájáról nem annak a szája íze szerint írja, mondja, aki azt a legjobban megfizeti.

De szó esett a Nobel-díjasokról.
Többen ezek közül fasori Evangélikus gimnáziumba jártak.
Ott ezeknek több kitűnő tanáruk volt:

Tolnai Vilmos, Lehr (Pozsony, 1870. július 24. – Sopron, 1937. július 29.) nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az Arany János kör vezetője.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tolnai_Vilmos
http://mek.niif.hu/02100/02115/html/5-698.html

Tóth Kálmán (1890-1928) egy időben került az iskolába Rátz Lászlóval és Hittrich Ödönnel. Tudományos cikkeket írt magyar irodalomból, a latin—görög emlékekről, és feldolgozta az iskolai vizsgák pedagógiai történetét.

Rátz László (Sopron, 1863. április 9. – Budapest, 1930. szeptember 30.) tanár.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Rátz_László
http://www.kfki.hu/physics/historia/historia/egyen.php?namenev=ratz&nev5=Rátz+László|mek.oszk.hu/06500/06525/06525.pdf

1939-ben Münnich Aladár (neves építész) ezüst-serleget ajándékozott az egyesületnek, azzal, hogy évente Rátz László emlékülést tartsanak, és ez alkalommal valaki méltassa Rátz László érdemeit.
Az első ilyen méltató beszédet apám tartotta.

Idézet a gimnázium évkönyvéből:

Rátz László serlegavató beszéd. 
Elmondta dr. Rakovszky István a Budapesti Evangélikus Gimnázium Volt Növendékei Egyesületének 1939. évi- rendes közgyűlésén.

Kedves Barátaim!
Most, hogy kezembe veszem ezt a serleget és ezt. mint Egyesületünk Rátz László-serlegét felavatom, ezt a legmélyebb kegyelet érzésével teszem, azzal a kegyelettel, melyet Rátz László nemesveretű nagyszerű lelke és lelkisége tőlünk, volt tanítványitól, megérdemel. 
Úgy hiszem, mindnyájunknak meleg emlékezés, ha magunk elé idézzük jóságos és bölcs arcát. 
Szép napsütéses ifjúsági emlékeim járnak eszembe, ha magam elé idézem Rátz László matematika óráit. 
A matematikát a legszárazabb tananyagnak szokták tekinteni és mégis Rátz László alatt mintha a tanterembe napsütés szállott volna, mrt az ő lelkében, az ő szemében mindig napsütéses meleg élt tanítványai iránt.
Végtelen hálával emlékezem vissza az ő nagyszerű, színes egyéniségére s azt hiszem mindnyájan, akik ebben a teremben összegyűltünk, egyek vagyunk ebben a hálában volt „Alma Mater"-ünk és Rátz László iránt. 
Igaz, hogy a modern felfogás a hálát letaszította trónjáról s a hálát a szív szolgaságának nevezi s csak a hálátlanság biztosítja állítólag a szív függetlenségét. De én százszor inkább akarok — szívemben hálával — alázatos szolga maradni, mint — a szív hálátlanságában — független parancsoló.
Mi, akik itt egybegyültünk, azt hiszem mindnyájan még Rátz László szellemében gondolkozunk és hisszünk s azt amit ő tanított, amit ő oltott lelkűnkbe, azt nem tudjuk onnan kitörülni soha. 
Mire tanított ő bennünket? Tanított a munka, a műveltség, a lelki pallérozottság és finomultság becsülésére és tiszteletére, tanított mélységes istenfélelemre, amelyik magában foglalja a becsületességet, az emberiességet, embertársaink megbecsülését, a szabadságszeretetet és tanított végül is megalkuvást nem tűrő, áldozatrakész hazaszeretetre. S példája, mely előttünk állt, a bölcs és okos életszemlélet példája volt, a nyugodt egyszerűsége és a mindent megértés, de magunknak semmit sem megbocsátás lelket emelő, szívet nemesítő derűs filozófiájáé.
Állítólag két különböző generáció sohasem fogja megérteni egymást. 
Két különböző generáció természetesen a tanár és a tanítványa is. 
Én azonban azt hiszem, hogy ezt a sokat emlegetett generációk közötti szakadékot mi sohasem éreztük se Rátz Lászlóval, se más tanárunkkal szemben. 
Lehet, hogy azóta változtak az idők s az azelőtt könnyen átléphető szakadék helyett ma szakadás van a generációk között. 
De mi még a régi értékelések útját járjuk és fogjuk most már járni életünk utolsó percéig. 
Előttünk ugyanazon fogalmak szentek, mint voltak tanáraink előtt. 
Nekünk az értékes ember jellemzője a rnunka, az élete fogytáig való tanulás, a vallásos elmélyülés, a becsület, az emberszeretet, embertársaink egyenjogú tisztelete, megalkuvást nem tűrő ragaszkodás hazánkhoz, hazánk függetlenségéhez, magyarságunkhoz és a magyar integritáshoz. 
Ezek éppenolyan szentek voltak az előttünk élő nemzedék előtt, mint előttünk s akármit mondjanak vagy beszéljenek az idők változásáról, átértékeléséről, én hiszek benne és meggyőződésem az, hogy a Rátz László szelleme az  emberiségből és ebből az országból nem veszhet ki és örökké élni fog a nemzettel és az országgal együtt.
Ebben a jelben avatom fel ezt a serleget!

Vagyis nem csak a család, hanem az iskola is hatással van a magyarság-tudatra.
Nekünk itt kint, pont ez a legnagyobb problémánk.

De van még egy pár mondat Rátz Lászlóról:

Az 1899/1900. tanév értesítőjéből, 48. old.
"... ifjúságunknak ez évben is alkalmat adtunk, hogy ismereteit és tapasztalatait egy Öt napig tartó nagyobb utazáson gyarapítsa. Ezúttal a magyar Al-Dunára vezettük tanítványainkat, útba ejtve Temesvárt, Báziást, Orsovát, Turn-Severint, Herkulesfürdőt és Szegedet. Hálásan kell megemlékeznünk arról a barátságos fogadtatásról és szíves támogatásról, mellyel egész utunkon, különösen pedig a romániai Turn-Severinben találkoztunk. E csinos városban a Lyceum Trajanum tanárai várták és vezették társaságunkat. Megnéztük a Lyceum pompás épületét, melyben az ifjúsági zenekar a Rákóczy-indulóval fogadta társaságunkat. Gyönyörködtünk a szép kilátásban, melyet a Lyceum előtt elterülő nagy park a hatalmas Dunára nyújt. A Turn-Severinben eltöltött rövid időre mindnyájan a legszívesebben emlékezünk vissza.<br />
A kirándulásban 4 tanár és 36 tanuló vett részt, köztük Rakovszky István és Rakovszky Iván. Minden tanuló 52 koronát fizetett be. ... A kirándulás szervezője: Rátz László"

Még egy kis kiegészítés:

A Volt Növendékek Egyesület tisztikara:

Tiszteletbeli tagok: 
D. Raffay Sándor püspök, titkos tanácsos. VIII., Eszterházy-u. 12. 
Glatz Oszkár festőművész, L, Városmajor-u.32. 
dr. Lamotte Károly a Pesti Magyar Keresk. Bank vezérigazgatója, V., Vigadó-u. 2. 
Légrády Ottó dr., a Pesti Hírlap főszerkesztője, V., Vilmos császár-út 7. 
Mikola Sándor ny. gimn. ig., c. főigazgató, VII., Vilma királynő-út 33. 
Stein Aurél ázsiakutató, 22, Manor Place, Oxford. 
Szelényi Aladár dr. ügyvéd, kormánvfötanácsos, IV., Váci-u. 3.

Elnök:
Pósch Gyula dr., a Pénzintézeti Központ vezérigazgatója; korrn.-főtanácsos, VI., Benczúr-u. 41.

Társelnökök: 
Buday-Goldberger Leó dr., gyáros korm.-főtan., V., Arany János-u. 32,, 
Hittrich Ödön dr. ügyv. elnök, ny. gimn. ig.,c. főig.. iskolai I.felügyelő. VI.i , Damjanich-u 28/b. 
Rakovszky István dr. korm.-főtan., V., Tükör-u. 3. 
Scheuer Róbert gyáros, V., Széchenyi rakpart 9.

Alelnökök:
 Bogsch Árpád ár. ügyvéd, korm.-főtan., VI., Andrássy-út 5. 
 Brechtel Frigyes dr. ezredes-hadbíró, VI., Teréz-körút 44.
 Gosztonyi László dr. ügyvéd, M. Á. K. igazgató, V., Falk Mik
 vitéz Mátyásfalvy-Glatz Erich dr. ügyvéd, korm.-főtan., I, Attila-krt, 2.
 Renk Ernő dr. fogorvos, iskolai II. felügyelő, V., Sas-u. 27.

Nem néztem utána, hogy kinek mi volt a vallása amikor az iskolába járt és mi 1939-ben
Azt tudom, hogy apám osztálytársai, 35 diák közül 13 evangélikus, 4. Rom. kat, 2 református, 16 izraelita (köztük Lukács György, Kun Béla alatt népbiztos) volt , de hogy ezek közül hányantartották magukat magyarnak? Gondolom egy-két kivétellel mind.
De most ki meri a rég megholtaktól elvitatni a magyarságukat? (Kivétel, aki nyiltan megtagadta azt szóban vagy viselkedásben.)

Elnézést, hogy ilyen hosszúra sikeredett ez a levél, de épp most dolgozom fel ezeket az adatokat a honlapon és pár érdekes, idevaló szempontot láttam apám beszédében.

Üdv.
István

U.I.
Ha valaki tud az 1902-ben ott érettségizettekről kérem írja meg nekem, hogy fel tudjam venni a honlapra.


If something is worth doing, it is worth doing it well.

Strive for excellence, not for perfection.
But be aware of the supporters of mediocrity. 
They will attack you because they are afraid of excellence in any form.

Ha valamit érdemes csinálni, érdemes azt jól csinálni.

- * -  A IV. Családkutatói Találkozó elöadásainak elérhetösége: www.rakovszky.net - * -

- * -  A Rakovszky család honlapja / Web-site of the family Rakovszky / Website der Familie Rakovszky:    www.rakovszky.eu    - * -



További információk a(z) csaladtortenet levelezőlistáról