[Csaladtortenet 2] A Skultéti név eredete... Üdvözlettel!

[c. h. baiersdorf]

*A Skultéti név eredete*

A*skultéti*szó a kora-középkorban még nem családnév volt, hanem egy 
jogállás, státusz, mondhatni foglalkozás megnevezése. Német eredetu" 
magyar megfelelo"je a*soltész*, ennek a középkori latin változata volt 
a*scultetus*. Ezt magyarították aztán skultétira. Az "i" végzo"dés 
illeszkedett azoknak a magyar családneveknek a csoportjához, amelyek a 
valahonnan való származást jelölték, de hangsúlyozni kell, ez csak 
formai hasonlóság, mert "Skultét" település nem létezik és sohasem létezett.

De kik is voltak a "skultétik" ? Többnyire*német eredetu"**telepesek 
vezeto"i*voltak, akik a 12-13. századtól kezdve érkeztek 
a*Felvidékre*(ma: Szlovákia). A telepítés a tatárjárás után vett nagy 
lendületet, részint a megfogyatkozott lakosság pótlására is. A 
behívottakat az erdo"vel su"ru"n beno"tt hegyvidékekre telepítették, 
abból a célból, hogy ezeket a területeket is mu"velésbe vonják. Ezeknek 
a telepes kolóniáknak volt a vezeto"je a "skultéti". A közösség az 
erdo"irtásért és letelepedésért cserébe különbözo" kiváltságokat 
élvezett, például 16 évre adómentességet kaptak. Vezeto"jük, a skultéti 
a továbbiakban sem adózott, so"t jogot formálhatott a telepes közösség 
adójának egy részére, bíráskodhatott, telek- és földtulajdona, kocsma- 
és malomtartási joga lehetett. Helyzete egyfajta köztes helyzet volt a 
jobbágy és a földesúr között. A skultéti cím és az ezzel járó 
kiváltságok örökítheto"ek voltak apáról fiúra, de eladni is lehetett. A 
késo"bbi századokban elo" is fordult, hogy egyes községek skultéti 
tisztségét --és az ezzel járó kiváltságokat- a falu (magyar) földesura 
megvásárolta.

A Skultéty családnevu"ek o"sei tehát mindenképpen felvidéki eredetu"ek 
voltak, mert sehol máshol, mint az országnak csak ebben a részében 
alakult ki ez a tisztség és ez az elnevezés. (Pontosabban: a tisztség 
Erdélyben is kialakult, de ott kenézeknek hívták o"ket.)

Az "scultetus" szó elso", oklevélben történt említése*1283-ból*való. 
Ebben egy bizonyos*/Scultéti Henrik/*egy erdo"t kap érdemeiért Boleszláv 
krakkói fejedelemto"l Podolín mellett. Az oklevélbo"l nem állapítható 
meg, hogy o" státusza jelzéseként, vagy már családnévként viselte-e a 
skultéti nevet, azaz utódai örökölték-e, vagy csak jelzo"ként, helyzete 
megjelöléseként írták a neve elé. Az elso" olyan említés, amelyben már 
minden bizonnyal családnévként használatos a "Skultéti",*1387*-es 
keltezésu". Az okiratban arról van szó, hogy/*Skulteti 
Konrád*/távozásával megüresedett a Barsi Fo"esperesség. Egy 36 évvel 
késo"bbi, vagyis *1423-ban*kiállított adományozási okiratból pedig 
megtudjuk, hogy*/Scultéti/**/Gergely/*érdemeiért Szepes vármegyében a 
Grenitz folyócskán egy malmot kapott.

A "scultéti"-ak közül egyeseknek sikerült a magyar nemesség sorába 
emelkedni, míg másoknak nem. A mi o"seink eddigi kutatásaim alapján 
a*nemességgel nem bíró*Skultétiak sorába tartoztak, bár mint késo"bb 
látni fogjuk, Náraiba telepedett o"sünk agilis, azaz félnemes volt.

A török háborúk lezárulása után, 1715-ben és 1720-ban is készült egy 
országos adóösszeírás. Az elo"bbiben 15, az utóbbiban 24 Skultéti (ide 
értve a más írásmódokat is) neve szerepel,*kizárólag csak felvidéki 
megyékben**.*(A legtöbb Trencsén és Nyitra megyében). Ezek az 
összeírások számunkra azért érdekesek, mert a nemességgel nem bírók 
adatait tartalmazzák, így valószínu", hogy felvidéki o"sünk is közöttük 
van. Az elso" anyakönyvek a Felvidéken az 1700-as évek elejéto"l 
maradtak fenn, van néhány ritka kivétel is az 1600-as évek végéro"l. 
Magyarországon hasonló a helyzet, de az anyakönyvek itt inkább az 
1730-as évekto"l indulnak. Az anyakönyvek adatai szerint a Felvidékro"l 
az 1700-as évek elso" évtizedeiben kezdtek lassan dél felé húzódni 
egyes Skultéti családok, elo"ször az Észak-Magyarországi megyékben 
tu"nik fel a név: Hont, Komárom, Gyo"r, Fejér, Heves, Nógrád és 
Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében 1750 elo"tt fordulnak elo" Skultéti 
születések. A Náraiba történt 1733-as betelepülés így mindenképp a korai 
betelepülések közé tartozik.

Nagy Iván "Magyarország családai..." címu" könyvét 1863-tól kezdo"do"en 
állította össze, ez _kizárólag nemesi családokat_tartalmaz. O" a 
nemességel bíró Scultéty család o"si fészkének Alsó-Lehotát (jelenleg 
Dolná Lehota, Szlovákia) jelöli meg, ahol még abban az ido"ben is a 
Skultétiak voltak a fo" birtokosok, és több nemesi család elo"névként is 
ezt viselte. Leírja, hogy ezen a néven legalábbis két nemes család van, 
mert két különbözo" címert használnak. Ezido"ben a család már 
szétszóródott szinte az egész Nyugat-Felvidéken, tagjaik Gömör, Moson, 
Nyitra, Pozsony, Trencsén, Zólyom megyékben éltek. A 19. század utolsó 
éveiben és a 20. század elején megjelent, Magyarország vármegyéit 
bemutató sorozatban ezen kívül más, távoli megyék (pl. Szatmár, 
Bács-Bodrog) leírásánál is találkozunk a képviselo"ivel. (Vas megyében 
azonban nemesi jogállású Skultétyakkal érdekes módon nem.) A források 
alapján négy nemesi jogállású Skultéty családot lehet elkülöníteni, a 
már említett alsólehotai elo"nevu"n kívül andrásfalvai, szopori és 
alsószalontai elo"nevu" családokat - az elso" három család nemesi címere 
is fennmaradt.

Ezen a ponton le szeretném szögezni, hogy fenti kitéro" csak a név 
eredetét taglalta, és számtalan Skultéti vagy Skultéty élhet úgy a 
világban, hogy nem rokonai egymásnak, mivel, a "Skultéti", mint 
családnév, elso"sorban nem egy bizonyos családot jelzett, hanem inkább 
egy foglalkozás vagy státusz helyzetet. Fentiekbo"l kiderül az is, hogy 
Skultéty nevet viselo" egyaránt lehetett nemes vagy nem nemes jogállású is.


Forrás: 
http://www.naraiskultety.hu/cikkek/skulteti-nev-es-csalad-eredet/skulteti-nev-eredete.html