[Csaladtortenet 2] 15 salgótarjáni hegymászó levente haláláról 1944-ben - nevekkel

[_R-Istvan-Mögling(eu)]

Kedves Listatársak!
Lehet, hogy van aki Salgótarjánt kutatja, de lehet, hogy valaki pont az említettek családját keresi, ezért bátorkodom ide továbbítani ezt a levelet. Az eredeti címre (Hátha valaki nem tudja - Horthy-csúcs) az a válaszom: nem tudtam eddig erről. GOndolom, mindenki Köves-Havasként, vagy Nagy Pietroszként ismeri ezt a hegyet.

Üdv.
István
---------------
Betreff: Hátha valaki nem tudja - Horthy-csúcs


Talán a két eltűnt magyar hegymászó, Erőss Zsolt és Kiss Péter miatt manapság sok szó esik a lavinaveszélyről és a magas hegyekben az azt megmászni igyekvőre leselkedő egyéb veszélyről, s eközben megfeledkezünk – talán nem is tudjuk – arról, hogy ez a sport, vállalkozás más áldozatokat is követelt. Lássuk…

 

Hátha valaki nem tudja…

 

Már ötödik éve tart a második világháború, amikor egy lelkes salgótarjáni leventecsapat úgy dönt, hogy a januári fagyban, nem számolva a leselkedő veszéllyel meghódítja a 2305 m magas Horthy-csúcsot. Azt a csúcsot, mely az Északi-Kárpátok, pontosabban a Radnai-havasok legmagasabb csúcsa, melyet Nagy-Pietrosznak, vagy más néven Köves-Havasnak hívnak, mely csúcs Borsa város közelében a Nagy-Szamos völgye fölé magasodik, s mely az 1942-től 1944-ig terjedő időben, amikor Észak-Erdély sajnos csak átmenetileg ismét magyar lett, a Horthy-csúcs nevet viselte.

Ez a 15 fős, lelkes salgótarjáni leventékből álló síjárőr csapat úgy határozott, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós arcmását a Kormányzó úr iránti tiszteletből, dacolva a januári faggyal, s a szinte leküzdhetetlen hóval felviszi a Kormányzó úr nevét viselő csúcsra. A két gyakorlott vezető irányításával útrakelt csapat azonban 1944. január 13-án lavinaomlásba kerülve életét vesztette.

Az áldozatok temetésére Salgótarjánban, két részletben, 1944. január 22-én és 24-én került sor. Az áldozatok: Orosz Imre m. kir. százados, Liptay Pál t. tüzér főhadnagy, levente egyleti elnök, Bagyinszki János t. őrmester, levente símester, Fehér Gyula t. tizedes, Juhász József t. őrvezető, Völgyvári Márton t. őrvezető, Huszár Béla és Vlacsil József levente ifjúvezetők, valamint Bacsa Mihály, Dombai Pál, Fényszarusi József, Györe József, Vankó István, Kojnok István és Vlacsil Béla leventék voltak.

Fiatal életüknek a lelkesedés és a vakvéletlen vetett hirtelen s gyászos véget. Nyugodjanak békében!

Tragédiájukat két könyv: Vertich József 1990-ben, és Szokács László 2005-ben megjelent könyve örökíti meg. Az egykori ünnepélyes gyászszertartás meghívójának eredetije egy magánembertől került 2005. decemberében a Horthy Miklós Társaság birtokába, s a társaság honlapján (www.horthy.hu) megtekinthető.
 

                                                                                                                                Dobai Miklós
---------------------------

If something is worth doing, it is worth doing it well.

Strive for excellence, not for perfection.
But be aware of the supporters of mediocrity. 
They will attack you because they are afraid of excellence in any form.

Ha valamit érdemes csinálni, érdemes azt jól csinálni.

- * -  A Rakovszky család honlapja / Web-site of the family Rakovszky / Website der Familie Rakovszky:    www.rakovszky.eu    - * -