[Csaladtortenet 2] vármegyei rendszer

["Dr. Balás István"]

Kedves Zsolt!
Egy normális államban nem kell engedély egy "kultúrház" működtetéséhez. 
1963-ban azért volt szükség a megyei tanács végrehajtó bizottságának 
"engedélyére", mert akkoriban hazánkban nem voltak normálisak a viszonyok.

A második világháború alatt a Vörös Hadsereg által elfoglalt Debrecenben 
a szovjet csapatok árnyékában 1944. december 22-én megalakult az 
Ideiglenes Nemzeti Kormány. A moszkvai szervezési forgatókönyv alapján 
Vorosilov marsall intézkedett, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormányban 
kommunista miniszter kerüljön a rendőrséget és a közigazgatást egyaránt 
felügyelő belügyminisztérium élére.
Még folytak a harcok, amikor a miniszterelnök 1945. március 13-án 
megjelent 390/1945. sz. rendelete a miniszterelnökség sajtóosztályának 
előzetes engedélyéhez, azaz cenzúrához kötötte a politikai célú 
sajtótermékek kinyomtatását.
1945 márciusában az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1.690/1945. ME számú 
rendelete írta elő az államrendőrség megszervezését, melynek feladatává 
tette a politikai rendészet ellátását is.
1946 márciusában kihirdették a demokratikus államrend és köztársaság 
büntetőjogi védelméről szóló, hírhedt 1946. évi VII. törvényt, mely 
halálbüntetéssel fenyegette az államrend megváltoztatása érdekében, 
továbbá aki a demokratikus államrend vagy annak alapintézményei ellen 
gyűlöletre izgatókat.
Egy szovjetellenes összeesküvés-sorozat ürügyén 1946 júliusában 
generálisan feloszlatták a civil szervezeteket, köztük az egyházi 
egyesületeket, s a keresztényszocialista szakszervezeteket is.

Nem ragozom feleslegesen. Csak érzékeltetni akartam, hogy 1945 után az 
ún. ideológiai ellenség keresése jegyében a kommunista hatalom 
könyörtelenül igyekezett meggátolni minden olyan összejövetelt, amelyet 
nem tarthatott ellenőrzése alatt.
A pártállam időkben ezért kellett "engedély" egy egyesület 
működtetéséhez ugyanúgy, mint egy kultúrház működtetéséhez.
Az "engedély" akkor adták meg, ha "megbízható" volt a szervező, majd a 
vezető, s a társaságba beépített besúgók jelentéseiből a BM III/III 
osztálya folyamatosan ellenőrizte, hogy nem történik-e véletlenül 
valamilyen ideológiai elhajlás.

A "végrehajtó bizottság" kategóriája pedig tipikusan pártállami termék 
volt.
Volt "végrehajtó bizottság" nevű szerve az MDP majd az MSZMP Központi 
Bizottságának, volt a megyei pártbizottságoknak, volt a járási 
pártbizottságoknak, a városinak stb.
Amikor nálunk 1950-ben szovjet mintára - a korábbi önkormányzatiság 
helyett - településenként, járásonként és megyénként bevezették a 
"tanácsokat", akkor minden szintű tanácsnak szintén volt egy "végrehajtó 
bizottsága", melynek élén az ún. vb-titkár állt.
A tanács vezető beosztású személyei ún. párthatásköri-listára tartoztak, 
azaz csak az lehetett tanácselnök, vb-titkár stb, akinek 
megválasztásához (kinevezéséhez) előzetesen a pártszervek engedélyt adtak.
Üdvözlettel:
BalásPista





2014.04.30. 15:27 keltezéssel, Pócsi Zsolt írta:
> Kedves Kutatótársak!
>
> A nyíradonyi művélődési ház története kapcsán merült fel: 1963-ban a
> Hajdú-Bihar megyei tanács végrehajtó bizottsága engedélyezte a
> kultúrház létrehozását.
> Régebbi épületek esetében, a háború előtti vármegye rendszerben milyen
> hatóság engedélyezett ilyen dolgokat, mi volt a végrehajtó bizottság
> háború előtti neve?
>
> Üdvözlettel
> Zsolt!
>    ==  ==  ==  ==  ==
> Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
> _____________________________________________________________________________
> levelező lista honlap: http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
> Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
>