[Csaladtortenet 2] indigenátus és székely közszabadság

[Völgyi Pál]

Kedves Aurél!

Süketek párbeszédéhez közelítő üzenetváltásunk utolsó fázisaként még megkockáztatnám az alábbiakat:

Az indigenátus a magyar nemesi jogok gyakorlásának lehetővé tétele, nem pedig az idegen állam nemesi jogának befogadása.
Mint többször említettem, nemesítés országgyűlés által, nemes városokra nézve előfordult Erdélyben.
Ismét sokadszor, de utoljára leírom, hogy a székelyeket a Székelyföldön kívül is elismerték nemesnek.
A helyi nemesség sem kollektív jog abból az elgondolásból, hogy az adott területen kívül nem gyakorolható, hanem korlátozott nemesi jog.
Werbőczy Hármaskönyvében hol találjuk a kollektív nemesség című fejezetet?

Állampolgárságot kollektív joggá minősíteni azért mégsem kellene. A kollektív jog leginkább közhatalmi vagy testületi formában ölt testet.

Üdvözlettel Nagybaczoni Molnár Ferenc
-- Eredeti üzenet --
Feladó: Rihmer Aurél Címzett: Völgyi Pál  ,  , Benke Tamás       Elküldve: 2014. december 11. 9:51Tárgy : indigenátus és székely közszabadság

  Kedves Nagybaczoni Molnár Ferenc !     Igyekszem álláspontomat alátámasztani indigenátus és székelyek terén.      Indigenátus egy már meglévő nemesi jog gyakorlásának kiterjesztése egy más államra, egy befogadó államra. Csak akkor van rá szükség, ha a külhoni új hazájában élni kíván előjogaival. Erre mai példa a herceg Festetics család Angliában. A család nem kérte a hercegi rang honosítását, így Angliában