[Csaladtortenet 2] Koszorú, hiányzó emléktáblákra Náciellenes magyar arisztokraták a II. világháború idején
Lévay Béla
levaybela at invitel.hu
2015. Ápr. 21., K, 15:46:05 CEST
Kedves István!
Tetszett az idézett írás, és egyetértek a javaslatoddal is.
Hála istennek, vannak azonban helyek, ahol erre odafigyelnek.
Komárom városában pl. ápolják korábbi polgármesterük Alapy Gáspár emlékét
(aki nem volt ugyan arisztokrata származású), de "Ember maradt az
embertelenségben", amint az a városháza falán elhelyezett emléktábláján
olvasható, és iskolát és parkot is neveztek el róla.
Életéről az alábbiak olvashatók
(http://www.ipari-kom.sulinet.hu/Alapy.html):
Névadónk
Alapy Gáspár
(1880,Észak-Komárom – 1945, Dachau)
Összeállította: dr. Fehérváry Magda
Iskolánk 2007. augusztus 1-től olyan komáromi ember nevét vette fel, akinek
személyét és tetteit nem örökítette meg a történelem, csupán néhány idős
komáromi polgár emlékezetében élhet az 1920-1930-as évek városépítő
polgármestere. Alapy Gáspár családja régi (XIII. sz.) nemesi család. Egyik
őse a szigetvári hős, Zrínyi Miklós unokaöccseként részt vett Szigetvár
sikertelen török elleni védelmében (1566). A dédunoka Zrínyi Miklós név
szerint említi a Szigeti veszedelem című művében:
„Hát Alapi Gáspár négy ötven szablyával
Jün, van befödözve párducnak hátával,
Vitéz módra ékes szép daru tollakkal
Bővölkedik vitézséggel s okossággal.”
(5. ének,
48. vers)
A XX. századi Alapy-utód hősies embersége nem kapott ekkora
nyilvánosságot. Nézzük, ki is volt Alapy Gáspár, iskolánk névadója!
1880. szeptember 10-én született Komáromban. Iskoláit szülővárosában és a
pozsonyi királyi katolikus főgimnáziumban, a jogot Pozsonyban és Budapesten
végezte. Több évig ügyvédjelöltként dolgozott, majd 1912-től városi
aljegyzőnek választották. Közben újságírással is foglalkozott (Pozsony:
Nyugatmagyarországi Híradó – belső munkatárs; Komárom: Komáromi Újság –
szerkesztő).
Az I. világháborúban (1914-1918) előbb tartalékos volt, majd
tüzérhadnagyként harcolt a szerbiai fronton. A háborúból visszatérve 1918.
november 6-án helyettes főjegyzővé nevezték ki, 1918. december 11-én pedig
városi főjegyzőnek választották. E tisztséget nem sokáig tölthette be, mert
az I. világháborút lezáró trianoni béke átrajzolta Magyarország térképét, és
Komáromot is kettéosztotta a Duna vonalán. Az északi Komárom volt az igazi
városi település, amely most már Csehszlovákiához került, és onnan a cseh
hatóságok 1921. január 18-án a következő indokkal utasították ki Alapyt
„tartózkodása a csehszlovák állam területén sem rendőri, sem politikai
szempontból nem volt kívánatos ”. Ekkor települt át a déli városrészre, a
mai magyar Komáromba, amely Magyarország fennhatósága alatt maradt.
Itt 1921. január 31-én főjegyzői állást kapott, 1922. június 26-án pedig
helyettes polgármesterré nevezték ki. Három év után, 1925. május 16-án
egyhangúlag Komárom polgármesterévé választották. Ezt a tisztséget többszöri
újraválasztása után 1944. augusztus 31-ig, nyugdíjba vonulásáig töltötte be.
Alapy Gáspár polgármesterségének ideje alatt a déli városrész, a magyar
Komárom óriási fejlődésnek indult. Előtte itt semmiféle középület, út-,
villany-és csatornahálózat nem volt, hisz az északi város 13 utcából álló
Duna jobb parti része volt csupán (1919). Alapy nevéhez fűződik a városi
székház, a pénzügyi palota, 2 templom, ugyanannyi imaház, 3 iskola,
járásbírósági és rendőrségi székház, adóhivatal, pénzügyi laktanya, vasutas
lakótelep, városi bérház, a strandfürdő épülete, stb. megépítése.
Polgármestersége alatt a város lakosainak száma közel háromszorosára
emelkedett, az utcák száma pedig 53-ra nőtt (1937).
Ezt a fejlődést remek kapcsolataival és ügyes várospolitikájával érte el,
amit az egyik helyi lap (Komáromi Lapok, 1939. aug. ? 10.old.) így méltat:
„A magyar impérium alatt levő jobbparti városrészt ügyes várospolitikával
felvirágoztatta, városfejlesztő koncepciójának eredményes keresztülvitelével
az újvárost a modern városok sorába emelte s lakosságának megélhetést és
jólétet teremtett.”.
Kiváló szolgálatainak, hazafias és közérdekű munkásságának elismeréséül
Horthy Miklós kormányzó magyar királyi főtanácsosi címmel tüntette ki (1924.
júl. 11.), a római pápától pedig a pápai Nagy Szent Gergely Rend
középkeresztjét kapta (1926. júl. 5.).
Minden hazafias és kulturális egyesület vezetésében aktívan részt vett; a
Polgári Társaskör és a Tűzoltó Testület díszelnöke, a római katolikus
egyházközség világi elnöke volt.
Alapy Gáspár életében nagy változást hozott a csehszlovák kézen levő
Észak-Komárom Magyarországhoz való visszacsatolása. 1939. július 15-ével az
egyesített Komárom polgármesteri székébe őt nevezte ki a belügyminiszter. Az
északi városrész lakóinak egy része fenntartásokkal fogadta az „anyásokat”,
az anyaországból érkező hivatalnokokat, akik a legjobb tisztségeket
foglalták el. A keresztény, humanista polgármester a komáromi zsidó lakosság
vagyonának és biztonságának védelmében rövidesen szembekerült egy
befolyásos, erőszakos szélsőjobboldali csoporttal. Vezetőjük ifj. Wojtowicz
Richárd helyi fényképész volt, akit 1936-ban kémkedésért 9 évi fegyházra
ítélt a csehszlovák állam, de 1938-ban amnesztiában részesült. A város
Magyarországhoz csatolása után a megye nyilasainak vezére, majd a
nyilaspuccsot követően, 1944 októberében Komárom megye főispánja lett. A
háború végén apjával Venezuelába menekült. (Mácza Mihály: A fényképezés
története Komáromban 1945-ig. In.: Komárom megye fototörténete. Tatabánya,
1988. 12. old.). Ifj. Wojtowiczék -Szálasi Ferenc nyilaskeresztes pártjának
hatalomra jutása után - 1944. október 17-én több városi vezetővel együtt
Alapy Gáspárt is zsidópártolás vádjával letartóztatták és a monostori erődbe
internálták. Utána a Csillagerődbe került át, innen őt a dachaui
koncentrációs táborba deportálták, a többi városi vezetőt pedig szabadon
bocsátották. Dachauban mint a 136708. számú fogoly halt meg. Halálának
időpontja pontosan nem ismert, valószínűleg 1945. februárjában (5. vagy
22.?) hunyt el.
A fentiekből kitűnik, hogy Alapy Gáspár társadalmi és vallási különbség
nélkül valamennyi komáromi lakos polgármesterének tartotta magát. Komáromért
és polgáraiért kifejtett tevékenysége, önfeláldozása példa lehet
mindannyiunk számára.
1981-ben Nemeskürthy István forgatókönyve alapján Hajdufy Miklós „A béke
szigete” címmel tévéjátékot készített Alapy Gáspár polgármesterről, de a
filmben sem Alapy, sem Komárom neve nem hangzik el, csak a végén van egy
felirat, amin megnevezik őt, és halálának időpontját 1945. febr. 22.-ére
teszik.
Üdvözlettel,
Béla
Lévay Béla
2457 Adony, Vetus Salina u. 17.
Mobil: 20-803-8061
levaybela at invitel.hu
Honlap: levay-csaladfa.hu
----- Eredeti üzenet -----
From: "István (Stephan) de Rakovszky"
Sent: Tuesday, April 21, 2015 11:20 AM
To: BUOD
Cc: Charta XXI ; Sztáray-Kézdy ; Családtörténet ; CÖF
Subject: [Csaladtortenet 2] Koszorú, hiányzó emléktáblákra Náciellenes
magyar arisztokraták a II. világháború idején
Kedves Listatársak!
egy érdekes cikket olvastam:
http://kommentar.info.hu/iras/2011_2/koszoru_hianyzo_emlektablakra
Ebben említenek több olyan embert, aki ellenálló volt a nácikkal szemben
1944-ben, ezért német koncentrációs táborokba hucolták el őket.
Ideje lenne, hogy emléktáblát állítsunk nekik a raboskodásuk helyén, pl
Dachauban.
Üdv.
Rakovszky István
== == == == ==
Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
_____________________________________________________________________________
levelező lista honlap:
http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: Komárom Alapy Gáspár.JPG
Type: image/jpeg
Size: 3281269 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://levlista.theka.hu/pipermail/csaladtortenet/attachments/20150421/0ab4ac60/KomromAlapyGspr.JPG>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: 49024.jpg
Type: image/jpeg
Size: 175933 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://levlista.theka.hu/pipermail/csaladtortenet/attachments/20150421/0ab4ac60/49024.jpg>
További információk a(z) csaladtortenet levelezőlistáról