[Csaladtortenet 2] a nagytömegü indexelés gyakorlati haszna

[Bocsor László]

Mai nap is folytattam azt az excelt aminek az elejét korábban elküldtem 
a listára egy kis bemutatóra. Egy konkrét példára bukkantam, hogyan 
lehet egyik indexelő munkája egy másik indexelő segítségére.
A menyasszony neve tisztán és félreérthetetlenűl  Szoleczki Piroska, 
apja Szoleczki Sándor, anyja Járfás Sándor.  Már a családnév beírásánál 
is éreztem egy kis bizsergést zsigereimben, azaz hatodik érzékem azt 
súgta, hogy ez a családi név nem biztos, hogy jól van írva, de 
elfogadtam, ám az anya Sándor utóneve arra sarkalt, hogy hátha 
szerencsém van és megtalálom a születési anyakönyvben.
Szerencsém volt, mert az anyakönyv születési helyként Kunszentmiklóst, 
időben pedig 1899.01.13.-t adta. Még mindig nem bízva a szerencsémben le 
akartam tölteni és keresgélni akartam az anyakönyvi oldalak között, 
amikor gondoltam egy nagyot és megnéztem az indexelt anyagok között és 
mit tesz Isten, illetve egy indexelő társunk, megtaláltam a kérdéses 
időszakot az excel táblában és a pontos dátum alapján meg is találtam a 
kérdéses nevet.
Igazam volt a megérzést illetőleg.
A születési ak. szerint Szeleczki Piroska valóban Szeleczki Sándortól és 
Járfás Sárától született.
Ez az eset két dolgot bizonyít. 1., Ha nagyon sok anyakönyvet 
indexeltünk, akkor nagy esélyünk van arra, hogy a rosszúl írt, 
bizonytalan olvasatú neveket megtaláljuk a gyüjteményünkben, ezt vagy 
azt be tudunk bizonyítani.
A 2. dolog ami nagyon sajnálatos, hogy a tökéletesen írt és tökéletesen 
olvasott nevekben sem bízhatunk meg, talán csak akkor, ha láthatnánk a 
másolattal egyidőben az eredeti anyakönyv megfelelő oldalát, amire sem 
időnk, sem lehetőségünk nincs. Ezen elírásra sem jöhettem volna rá, ha 
az anyakönyv másolója nem írja el az anya utónevét. Üdv.Laci