[Csaladtortenet 2] gyakorlati tanácsok kezdőknek

Pócsi Zsolt pocsimail at gmail.com
2015. Május. 28., Cs, 15:10:36 CEST


Kedves Kutatótársak!

Egy előadáshoz kellett összeraknom, és biztattak hogy rakjam fel ide is.
A profi kutatók bizonyára nem sok újat fognak benne találni.

Üdv,
Zsolt!


Gyakorlati tanácsok családkutatáshoz

Az első és legfontosabb lépés az idős rokonokkal való beszélgetés.
Az összes anyakönyvben nincs annyi információ, mint amit egy idős
rokon el tud mondani.

Le kell ülni velük beszélgetni, a legjobb diktafonra venni, mert a
10%-a marad meg annak, amit elmesélnek. Hogy hívták szüleiket,
nagyszüleiket, azok testvéreit, azoknak ki volt férjük, feleségük, mi
lett velük, hány gyermekük volt, hol éltek, hol haltak meg, hol van
vagy volt a sírjuk, milyen családi legendákat tudnak? Első második
világháborús halottak, Amerikába kivándorolt rokonság, foglalkozások,
birtokok, nemesség, cselédvilág, stb.

Van-e családi Biblia, vagy énekeskönyv, amibe régen beírták a családi
eseményeket, vannak-e régi levelek, fényképek? Ha neki nincs, kinek
van ? A fénykép hátoldalára érdemes ráíratni, ráírni, ki van a képen,
mikor, hol, milyen alkalomból készült? 20 év múlva már senki nem fogja
tudni a családban.
A fotókat, iratokat érdemes digitalizálni, szkennelni, vagy lefotózni.

Ezek alapján lehet a levéltárban az anyakönyvi kutatást elkezdeni.

1895-ben vezették be az állami anyakönyvezést, addig az egyházak adták
ki a hivatalos iratokat.
Az anyakönyvek 2 példányban készültek, első példány mindenhol az
anyakönyvi hivatalokban vannak, az anyakönyvvezető csak illeték
fizetése mellett adhat ki adatot, kivonatot, és pontos dátumot, nevet
kell tudni hozzá, ő nem keresi meg. Néha akadnak kivételek, és
megkeresik.


A másodpéldányok a megyei levéltárban vannak, hivatalosan nem
levéltári anyag, hanem megőrzésre utalt iratként. Az anyakönyvek
másodpéldányai vannak a megyei levéltárakban, a születésit 100, a
házasságit 75, a halottit 30 évnél régebbit lehet kutatni. Pontos adat
esetén a korlátozáson belül is meglehet nézni adatot, de csak
közvetlen leszármazottnak.

A mormon egyház honlapján már feltették az állami anyakönyvek egy részét:

https://www.familysearch.org/search/image/index#uri=https%3A//api.familysearch.org/records/collection/1452460/waypoints


Az egyházi anyakönyvek eredetije a plébániákon, parókiákon vannak,
sokszor fizetni kell a kutatásért, vagy nem is engedik.

Ezeket az 1960-1970-es években lefilmezték, sajnos sok elég rossz
minőségű, illetve leromlott az állaga, ezt lehet kutatni a budapesti
mikrofilmtárban, és a megyei levéltárakban számítógépen.
Ugyanez található meg az egyház hamburgi központjában, ezeket le lehet
kérni, lehet fotózni.


A megyei levéltárakban vannak az egyházi anyakönyvek másodpéldányai,
melyeket a lelkészek, plébánosok küldtek 1828-1895 között küldtek a
levéltáraknak.

Mivel nem küldték minden évben, főleg 1847-1875 között, ezek
hiányosak, de nagyjából kiegészítik a mikrofilmen lévő anyakönyvek
hiányosságait. Ami az egyikben nincs meg, az meglehet a másikban.

A történelem viharai, és az emberi butaság is pusztította az
anyakönyveket, van ahol teljesen elveszett, ellopták, vagy elégtek az
anyakönyvek.



Az egyházi anyakönyvek több nyelven íródtak. A református anyakönyvek
többnyire magyarul, és latinul, a görög-katolikus latin, magyar,
ruszin, és tájegységtől függően románul vannak. A római katolikus
anyakönyvek latinul, és magyarul. A görög keleti óbolgár, a sváb,
német régiókban pedig a kezdeti időkben németül, majd magyarul, vagy
latinul.

Ha elakadunk a kutatásban, érdemes megnézni a település történetét,
mikor, honnan települtek be a lakosok?

Az egyházi anyakönyveket elkezdték feldolgozni, a római katolikus
keresztelési adatbázis itt:
https://www.familysearch.org/search/collection/show#uri=http://www.familysearch.org/searchapi/search/collection/1743180

a református keresztelési adatbázis itt:
https://www.familysearch.org/search/collection/show#uri=http://www.familysearch.org/searchapi/search/collection/1858355

az Országos Széchenyi könyvtár gyászjelentés gyűjteménye itt:

https://www.familysearch.org/search/image/index#uri=https%3A//api.familysearch.org/records/collection/1542666/waypoints
 érhető el.
További keresési lehetőség a www.familysearch.org honlapon.

Külföldi kutatás:
Magyarország az egyetlen olyan állam, amit darabokra szedtek, és
életben maradt, illetve saját népe veszi körbe.

Szlovákiában az anyakönyvek filmezve vannak a megyei levéltárakban, de
itt, az egyháztól is le lehet kérni, valamint az egyház honlapjára már
sok anyakönyvet feltöltöttek:

https://www.familysearch.org/search/image/index#uri=https%3A//api.familysearch.org/records/collection/1554443/waypoints

Ukrajnában az állami anyakönyveket a második világháború után
begyűjtötték, ami a beregszászi levéltárban van, az iratokat nemrég
rendezték, rendbe rakták, kutatható, és elkezdték feldolgozni is

https://www.familysearch.org/search/collection/show#uri=http://www.familysearch.org/searchapi/search/collection/1771086

Romániában az egyházi anyakönyveket 1945 után begyűjtötték a megyei
levéltárakba, az idők során sok megsemmisült. 1944-1948 között a görög
katolikus templomokat az ortodox egyház elvette, a papokat megölték
vagy elüldözték, az iratokat, anyakönyveket elégették.

Az európai uniós csatlakozás miatt nyitniuk kellett, így már szabad
kutatni, pénzért fotózni is. Az állami anyakönyveket 10 évnél régebbit
lehet kutatni.

Az Erdélyi Genealógiai Társaság elkezdte digitalizálni az egyházi
anyakönyveket, családkönyveket, egyéb iratokat.

A bukovinai székelyek a második világháború idején a lovas kocsi
bakjába szegelve hozták át Magyarországra az anyakönyveket, ezek
dunántúli településeken, a plébániákon találhatóak meg.

Délvidéken a balkáni háború sok dolgot elpusztított, az itt volt
egyházak anyakönyveiről kevés információ van. Másodpéldányt a kalocsai
főegyházmegye őriz. Már nekik is van adatbázisuk, ami fizetős.

Szlovéniában is elkezdték az anyakönyvek fotózását
https://www.familysearch.org/search/image/index#uri=https%3A//api.familysearch.org/records/collection/1491143/waypoints

A két világháború kutatása:
Az első világháborús legénységi aktákat az 1970-es években bezúzták,
nagyon kevés irattári anyag maradt meg. A bécsi hadilevéltár
http://www.oesta.gv.at illetve a hadtörténeti intézet és múzeum
levéltára http://www.militaria.hu/hun/rlglap.php?rlgazon=14
rendelkezik bizonyos iratokkal, pl. veszteségi lista, kitüntetésre
felterjesztettek, és egyéb iratokkal. Ez utóbbinak lehet írni második
világháborús hozzátartozókkal kapcsolatban, tudni kell hozzá a
keresett személy pontos születési adatait, szülei nevét, és milyen
utolsó információ van róla?
Netes kereső: www.hadifogoly.hu

 Maradtak fenn régiségnek mondható könyvek, pl. A magyar huszár, A
magyar tüzér, A magyar gyalogság, A magyar katona - századunk legszebb
magyar csatái, Magyar frontharcos mozgalom, stb. amelyekben első
világháborús katonák ezrei vannak életrajzzal, a végén fotóalbummal.

A Magyar Távirati Iroda archívumai:
http://archiv1887-1919.mti.hu/Pages/PDFSearch.aspx
http://archiv1920-1944.mti.hu/Pages/PDFSearch.aspx
http://archiv1945-1949.mti.hu/Pages/PDFSearch.aspx
http://archiv1956.mti.hu/Pages/PDFSearch.aspx
http://rendszervaltas.mti.hu/Pages/Default.aspx

Petőfi Irodalmi Múzeum:www.pim.hu

Amerikába kivándoroltak: www.ellisisland.org A hajónaplók alapján
készült adatbázis.

Amerikai családkutató adatbázisok
http://www.rootsweb.ancestry.com/

Szepesi Imre adatbázisa, feldolgozta Hajdúböszörmény református
anyakönyvét, szint teljesen, de érdemes ellenőrizni az adatokat

http://wc.rootsweb.ancestry.com/cgibin/igm.cgi?op=SHOW&db=szepesi&surname=Szepesi%2C+Ferenc

Nick Gombash adatbázisa, házassági anyakönyvek telepölésenként.
www.hungaryexchange.com/

Telefonkönyvek:
www.zabasearch.com
www.whitepage.com

Szlovák adatázisok:
www.cisarik.com Jan Cisarik honlapja
www.cemetery.sk szlovák temetői adatbázis
www.zoznam.sk szlovák telefonkönyv

Segédletek itthoni kutatáshoz:
A megyei levéltárak őriznek különféle iratokat, melyeket az
anyakönyvek mellett érdemes kutatni, például összeírások, tanácsi,
községi iratok, alispáni iratok, stb.

levéltári kiadványok digitalizált anyaga:
http://archivportal.arcanum.hu/mltk/opt/a100322.htm?v=pdf&a=start_mltk

múzeumi kiadványok:
http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/opt/a110625.htm?v=pdf&a=start_f

Fővárosi levéltár adatbázisa
http://archivportal.arcanum.hu/kozos/opt/a090522.htm?v=pdf&a=start

Szabolcs vármegye urbáriumai 1772-ből, pdf-ben
http://www.szabarchiv.hu/drupal/urbarium_nezet

Az arcanum és az országos levéltár adatbázisai:
arcanum.hu/mol Országos levéltár adatbázisa, összeírások
arcanum.hu/oszk Széchenyi könyvtár kézirattára

A Hajdú-Bihar megyei levéltár adatbázisai:
http://hbml.archivportal.hu/kateg-34-1-segedletek.html

A magyar országos levéltár adatbázisai:
1715-ös összeírás http://193.224.149.7/adatbazisokol/adatbazis/2
1720-as összeírás: http://193.224.149.7/adatbazisokol/adatbazis/52

A magyar országos levéltár digitális könyvtára
http://mol.arcanum.hu/digilib/opt/a101002.htm?v=pdf&a=start

Helységnévtárak: ha keresünk egy települést, hogy hova tartozott 1895
előtt, akkor itt lehet megnézni:
http://konyvtar.ksh.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=32&Itemid=67

ezekből az 1888-as az egyik legrészletesebb. Az évszámra kell
kattintani, onnan a betűrendszerinti helységnévmutatóra, ott kikeresni
a települést, és arra kattintani, aztán betöltődik az oldal, ahol a
leírás van.

Petri Mór: Szilágy vármegye monográfiája:
http://mek.niif.hu/04700/04750/html/index.htm

Magyar családkutató adatbázis, fórum családnevenként
www.radixindex.com

A Nagy Iván letölthető pdf-ben a Széchenyi Könyvtár elektronikus
könyvtárából (www.mek.oszk.hu), innen:
http://mek.oszk.hu/09300/09379/pdf/index.html

Révai nagy lexikon összes, szintén a mek-ről letölthető:
http://mek.niif.hu/06700/06758/pdf/index.html

CD-, illetve DVD-n megvásárolható az arcanum kft által digitalizált
adatbázisok (Kempelen, Siebmacher, Borovszky, Turul, Térképtárak,
lexikonok, stb.):
http://arcanum.hu/kiadvanyok/kiadv.html

További könyvek:

Magyar közélet sorozatból 1930-as évek, a Hajdú vármegye, és Debrecen
szabad királyi város gazda családinak albuma.

1940 körül jelent meg Dienes János: Vármegyei szociográfiák- Debrecen
szabad királyi város, és Hajdú vármegye. Ebben is életrajzok.

Nemesek kutatása: az egyik legkönnyebben kutatható dolog, mivel
rengeteg forrás található a könyvtárakban, és a levéltárakban.


További információk a(z) csaladtortenet levelezőlistáról