[Csaladtortenet 2] (nincs tárgy)

Gyorgy Weber wegyor at gmail.com
2016. Feb. 8., H, 15:30:12 CET


Kedves László!

Nincs szabály. Több, mostanában megjelent német nemzetiségű település
családkönyve a német írásmódot követve német írásmóddal német vezeték- és
keresztneveket használ.
Olyan családkönyvet még nem láttam, melyben - az eredeti anyakönyvi
írásképet mindig követve - vegyesen szerepelnének a nevek, vagyis hol
latinul, magyarul, németül, vagy egyéb nemzetiségi nyelveken. Ez egyébként
számomra elképzelhetetlen is, mert hisz a családkönyv felépítése
mindenképpen valamely rend szerint felállított ABC rendbe sorolt névlista
kell legyen, ám ha nem egységes a nevek írásmódja, akkor ugyan hogyan lehet
ABC rendet felállítani?

Tehát valamilyen értelemben uniformizálni kell a neveket és az írásmódot -
régi, és százszor előjött probléma ez a listán-, de az rád van bízva, hogy
milyen rendező elvet tartasz értelmesnek, elfogadhatónak, áttekinthető stb.
Ha neked a latin névírás bejön, akkor tégy úgy. Ha az adott településen élő
domináns nemzetiség névírása tetszik, akkor választhatod azt a formát is -
ez lehet egyfajta tisztelgés a nemzetiség előtt, jobban eladhatóbbá teszi a
végeredményt az adott nyelvet beszélő területeken, ennek lehet érzelmi,
vagy tudatos identitás-hovatartozás oka, stb.
De írhatod a mai magyar írásmóddal is.
Valójában három részre lehet ezt a problémát bontani.

1. A vezetéknevek írásmódja. Első pillanatra ez nem is probléma, hisz a
vezetéknév az faktum. Valójában nagyon is nagy probléma, főleg a
nemzetiségi vezetéknevek írásmódja tekintetében: ha a nyilvánvalóan azonos
értelmű, de eltérő alakú vezetékneveket nem egységesíted, akkor vajon
hogyan állítasz fel belőlük ABC-s névsort. (pl. a"Kirschner" vezetéknévnek
legalább 50 féle írásmódja létezik, de még a triviálisnak tűnő  Tóth-nak is
13!!)

2. A keresztnevek. Ha a létrehozandó adatbázisban véleményed szerint
 többletinformációt hordoz a Stephanus az Istvánnál, vagy a Barbara a
Borbálánál, stb.,, akkor válaszd a latin alakokat. Ez esetben elvárod az
olvasótól, hogy minden előforduló latin keresztnévnek ismerje a magyar
megfelelőjét, ill. kénytelen vagy egy keresztnév-glosszáriumot csatolni a
könyvedhez. Én éppen fordítva gondolom: akit a téma annyira érdekel, hogy
ilyen témájú könyvet/adatbázist olvasgat, attól elvárható, hogy ismerje a
magyar (vagy német, stb., ha németül írja a könyvét) keresztnevek latin
megfelelőjét - már ha vannak -, vagy legalább vegye a fáradságot, és a
neten 20 másodperc alatt keressen a több száz ilyen adatbázisból
magyarázatot az adott keresztnévre. (pl. a macse.hu oldalán is van ilyen
segítség.)
[Mellesleg, ha a latinos formánál maradsz is, akkor sem lehet a keresztnév
a rendezés alapja, vagyis a Georgius Weber-t is Weber, Georgius-ként kéne
listába venned, nem? (vagyis egy vessző jelezné, hogy tkp. a keresztnév
előbbre való, de a kényszerűség "hátraküldte"!)]

3. A településnevek írásmódja. A számos alkalommal és okból változott
településnevek szerepeltetése is okozhat fejtörést. Összeolvadások,
szétválások, megszűnés, országváltás, vagy csak egyszerűen a nép nyelvének
változása mind-mind megjelenik az anyakönyvekben, és jó, ill. jogos kérdés,
hogy mely alakban kell, lehet, érdemes szerepeltetni őket. Erre sincs
direktíva, rád van bízva. Nekem a mai magyar közigazgatásilag hivatalos
településnevek jönnek be, melyek mellé fel lehet sorolni a forrásokban
előforduló névváltozatait, a lokalizációs (ország, megye, régió, postai
irányítószám) adatokat, sőt a könyvben (adatbázisban) ezeket a hivatalos
neveket (praktikus okokból) alkalmasan megválasztott rövidítésekkel is
felválthatod, melyek feloldásáról egy külön indexben gondoskodhatsz.

Mindezek tehát tőled függnek.
Ezerszer lerágott csont ez, melynek "ideológiai" alapja, hogy végső soron
mely táborba tartozol: abba, mely az anyakönyvben megjelenő alakot
sérthetetlennek tartja, mert hogy a forrást megváltoztatni nem lehet (ez
esetben nem fogsz családkönyvet írni);

avagy az indexálás és az alapnévsor felállítása érdekében hajlandó vagy
ésszerűen uniformizálni a neveket.

Én a kettőt egyszerre valósítottam meg. Egyfelől uniformizáltam, másfelől
mindenhol rögzítettem a megjegyzés részbe, hogy az adott nevet mely akv-i
helyeken milyen alakokban találja meg a kedves olvasó - ha netán kedve
lenne utánanézni. A település- és vezetéknevekre a könyv végén egy összegző
névváltozati index áll rendelkezésre, A keresztnevek tekintetében elvárom
az olvasóimtól, hogy tudják: a Matthias az Mátyás, a Matteus az Máté, stb.,
stb.. És úgy gondolom, tudják is.

Nem állítom, hogy ez az egyetlen üdvözítő út, de sok-sok próba, vita,
kísérlet után nekem ez maradt egyedül elfogadható út.

Akárhogy döntesz is, a Bevezetőben van lehetőséged bemutatni a könyved
(adatbázisod) felépítését, és megmagyarázhatod, miért választottad az adott
formát.

hát ez egy kicsit hosszú lett, de sebaj,
üdv:
gy.

2016. február 8. 14:12 Revuczky László írta, <revula at t-online.hu>:

> Tisztelt Tagtársak!
>
> Település családkönyvben gondolkodva, nem tudom eldönteni, hogy ha excell
> formátumban rendezem az anyakönyvi adatokat, akkor a nevek sorrendje mi
> legyen?
>
> 1830-ig latinul írták, elöl a keresztnév, utána pedig a családnév. 1830
> után
> pedig a mai magyar szokásrend szerint. Mi a követendő példa?
>
> Üdv: László
>
>
>
> __________ ESET Endpoint Security - Vírusdefiníciós adatbázis: 12995
> (20160208) __________
>
> Az üzenetet az ESET Endpoint Security ellenőrizte.
>
> http://www.eset.hu
>
>   ==  ==  ==  ==  ==
> Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
>
> _____________________________________________________________________________
> levelező lista honlap:
> http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
> Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
>


További információk a(z) csaladtortenet levelezőlistáról