[Csaladtortenet 2] Ki lehet az anya?

[Páli István]

András által ajánlott Hermann Egyed által írt könyv elérhető itt:
http://ekszi.hu/dok/hittanverseny/hermannegyed.pdf

Üdv.: Pista

-----Original Message-----
From: András Töreky [mailto:toreky.andras at gmail.com] 
Sent: Monday, March 21, 2016 4:29 PM
To: Tremmel Imre <tremmel at citromail.hu>
Cc: MACSE <csaladtortenet at levlista.theka.hu>
Subject: Re: [Csaladtortenet 2] Ki lehet az anya?

Kedves Listatársak!

Én katolikus anyakönyvekben kutatok, így az ott szerzett tapasztalatokra
tudok hagyatkozni. Szülőfalum, Nemesvita anyakönyveiről tudok most adatokkal
szolgálni a témában:

Nálunk a keresztelési, esketési és a halotti anyakönyveknél egyaránt
1857-től használtak nyomtatványt, addig kézzel vonalazták - már amikor - az
anyakönyv lapjait. A váltás év közben történt, tehát központi előírás volt.
Hogy kié, azt egyelőre nem tudom. Nemesvita a Veszprémi Püspökséghez
tartozik, a nyomtatványok is Veszprémben készültek.

A halottaknál csak az életkort írták be, a születési adatokat nem. A
nyomtatvány rovataiban is csak ez szerepel.
Az esketési anyakönyvben is csak életkort kellett megadni. Van rovat a
szülők megnevezésére, de ezt 1890-ig egyáltalán nem töltötték ki, de 1893-ig
sem minden évben. Ettől kezdve folyamatosan vezették.

Mivel a plébániai irattár anyagának leltározásában is részt veszek, több
olyan kiadvánnyal és püspöki körlevéllel is találkoztam, amelyek az
anyakönyvek vezetését szabályozzák. Több olyan levélváltást láttam, amelyben
a plébános a püspöktől kér eligazítást anyakönyvi ügyekben. Ezek alapján úgy
gondolom, hogy ezek elsősorban püspöki hatáskörben voltak.

A korábbiakban több levélváltás is volt a vegyes házasságok témájában is.
Elsősorban ebben a témában, de a katolikus anyakönyv-vezetési témában is
ajánlom mindenkinek a következő könyvet:  Hermann Egyed A katolikus egyház
története Magyarországon 1914-ig. Dissertationes Hungaricae ex historia
Ecclesiae I. Aurora Könyvek München 1973. Én nemrég fejeztem be az
olvasását.
A könyv elég kimerítően tárgyalja azokat a világi (királyok, császárok,
parlamentek, kormányok stb.) és vallási intézmények és hatalmak (pápaság,
püspökségek, protestánsok, ortodoxok) közötti  küzdelmeket, amelyek
befolyásolták többek között az anyakönyvezést is. Mindezek kölcsönhatása
miatt gyakran adódott olyan helyzet, amikor a az egyes vallásokon belül is a
különféle irányzatok saját érdekeiknek megfelelően alkalmazták, vagy
ellenkezőleg, nem alkalmazták a törvényeket és előírásokat.
A könyv és a saját tapasztalataim alapján azt szűrtem le, hogy általános,
minden korra és helyre alkalmas szabály nincs, csak tendenciák vannak.


Üdvözlettel: Töreky András Nemesvita


2016. március 21. 14:22 Tremmel Imre írta, <tremmel at citromail.hu>:

> Sziasztok!
>
> Az hogy mikor kezdték el a szülők nevének beírását a házassági 
> anyakönyvbe, tapasztalataim szerint falvanként, vallásonként más-más volt.
> Nem tudom, volt-e erre valami előírás. Például a rédei reformátusoknál 
> 1837-től beírták a házasulandó felek szüleit, a csatkai katolikusoknál 
> csak 1888-tól.
>
>
> _________________________________________
>
> Citromail.hu levelezőrendszerből küldve
>
> Lépj be vagy regisztrálj
>   ==  ==  ==  ==  ==
> Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
>
> ______________________________________________________________________
> _______
> levelező lista honlap:
> http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
> Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
>
  ==  ==  ==  ==  ==
Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
____________________________________________________________________________
_
levelező lista honlap:
http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/