[Csaladtortenet 2] településtörténet kutatáshoz jó alapanyag is lehet

[Tamás Solymosi]

Kedves Olvasók! Egy volt gimnázumi osztálytársam él Zala megyében Pötréte
községben. Ő osztotta meg az alábbiakat, ami szerintem jó alapanyag is
lehet településtörténet kutatáshoz. Persze aki már csinált ilyet, annak nem
biztos, hogy újat mondok. Tamás Egy kis érdekesség Pötrétéről.
Pötréte
Adatlap
Adatfelvétel ideje: 1986. április
Adatközlők: (1.)Szabó Antalné, 1908. Söjtör, római katolikus, Pötréte,
Szabadság u. 8.
(2.)Horváth Jánosné Szekeres Mária, 1910. Kálmáncsa, római katolikus,
Pötréte, Szabadság u. 2.
(3.)Horváth János, 1907. Boncodfölde, római katolikus, Pötréte, Szabadság
u. 2.
(4.)Özv. Horváth Teréz Vargyas Jánosné, 1896. római katolikus, Pötréte,
Kossuth u. 10.
(5.)Dömötör Mária Kiss Jánosné, 1913. Alsórajk, római katolikus, Pötréte
Szabadság u. 10.
Gyűjtötte: Balogh Balázs
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Az adatközlők érdemi néphagyományt a község keletkezéséről nem tudtak.
(1,2,3,4,5)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha
tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy
honnét kerültek ide.
Horváth, Póczak, Gáspár, Cseke, Bedő, Kovács és Simon családok a legősibbek
a faluban. A Szabó család régen jött Söjtörről, a Molnár család pedig
Zalabocskából. (1,2,3,4,5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban
települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Senki sem tud róla, hogy nagy számban költöztek volna be valamikor a
faluba. (2,3,4,5) Egy adatközlő szerint 1900 körül sok cigány telepedett le
Pötréten. (1)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova?
Hova, mikor?
Nem tudnak arról, hogy valamikor a faluból nagy számban elmentek volna.
(1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy
távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Minden adatközlő szerint a Felsőrajkon élő emberek hasonlítanak legjobban a
Pötréten élőkhöz. (1,2,3,4,5)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe?
Melyikbe?
Nem tudnak róla a falubeliek, hogy a falujuk beletartozik-e valamelyik
tájegységbe. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük
meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Jobbára csak a közeli megyéket sorolták fel e kérdésre válaszként a
megkérdezettek, pl. Somogy, Vas, stb. (1,2,3,4,5)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Gelse a szép templomáról, Felsőrajk a jó kovács és bognár mesterembereiről
és Zalaszentmihály pedig három nagy uradalmáról és nagy gazdagságáról volt
híres. (1,2,3,4,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely
más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Pötrétét a mocsaras környéke miatt a zalaszentmihályiak „pocsolyásnak”
csúfolták. A pötréteiek pedig a hagyományos népi öltözetük helyett
polgáriasult szűk szoknyát viselő zalaszentmihályiakat „szűkszoknyásoknak”
csúfolták. (4) A többi megkérdezett erről a csúfolódásról nem tudott.
(1,2,3,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban,
esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak
megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Igen, főleg Alsórajkról és Hahótról házasodtak a helybeliek, de jelentős
mértékű volt a Gelséről és a Felsőrajkról történő házasodás is. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c,
búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Pacsára mentek minden hónap első csütörtökén, Nagykanizsára pedig minden
hónap első keddjén. Zalaegerszegre csak ritkán jártak, Hahóton pedig évente
egyszer volt nagy vásár.
b) Piacra:
Szinte mindenki csak Nagykanizsára járt szerdán és pénteken.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Sümegre mentek búcsúba szeptember 15-én, Vasvárra augusztus 15-én. Ritkán
elmentek Celldömölkre is.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsúszentlászló volt a legismertebb búcsújáróhely, ide szeptember 12-én és
szeptember 26-án jártak Mária nevenapján, illetve fogolykiváltó ünnepkor.
(1,2,3,4,5)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás,
csépelni, cselédeskedni, stb...)
Májustól októberig mentek régen summásnak Somogy megyébe a faluból a
szegényebbek, de más munkára nem mentek soha. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Régen jöttek horvát summások a Grunner uradalomba dolgozni, de különben nem
nagyon jártak a faluba summásnak más faluból. Cselédnek néha-néha jöttek,
de mindig más faluból és kevesen. (1,2,3,4,5)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Mindenki magának készített csak, ha készített kocsikasokat, vesszőkosarat
stb. (1,2,3,6,7)
a) kocsikasokat
Csak maguknak
b) vesszőkosarakat
Csak maguknak
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban
lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A cserépedényeket vándorárusoktól vették, akik Sümegről hozták főként az
edényeket. Előfordult, hogy Göcsejből, vagy Novából hozták. (1,3,5,7,8)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Az edényfoltozók köszörűs cigányok voltak, a teknővájók is cigányok voltak.
Jártak még paprikások, ruhások, bosnyákok, üvegesek. 1945 előtt jártak a
meszesek is Pötrétén elég gyakran.
b) Honnan jöttek?
A paprikások az Alföldről jöttek, Erdélyből ruhások jöttek.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek,
faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek,
edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Az 1914-15-ben Pötrétén járó üvegeseket „báliszóknak” hívták.
d) Mit árultak?
A bosnyákok kést, fésűt árultak. Néha medvetáncoltatók is megfordultak a
faluban. (1,2,3,4,6,8)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői
jelentősebb számban?
A pötréteieknek nincs szőlőjük saját falvuknak határában, csak Dióskál,
Felsőrajk és Pacsa határában, ritkábban Hahót és Alsórajk határában is.
(1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A
községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Pötréte határában egyáltalán nincs szőlő.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak?
Soroljuk fel ezek neveit!
A falunak egy temetője van.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben
kerültek elő emberi csontok?
Csontokat nem találtak erre soha. (2,3,4,5)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
1945 után fogadták Jézus szíve ünnepét július 16-án tartják. A marhavész
ellen fogadták Szent Vendel ünnepét. Megtartják még Szent Anna ünnepét és
Mária nevenapját. (1,2,3,4,5)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a
szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Kizárólag 2-3 egymáshoz erősített boronát használtak a két világháború
között a szántás elegyengetéséhez. (1,2,3,5)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen
mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A közepes birtokokon kizárólag kézzel vetettek a két világháború között.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A faluban csak két nagyon módos gazdának és az uradalomnak volt vetőgépe.
(1,2,3,4)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot
(c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Leginkább hajmókot használtak, mert azt volt a legegyszerűbb elkészíteni,
de ismeretes volt a villás és a gereblyés kaszacsapó is „emberemlékezet
óta”. (1,2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén
lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Senki sem ismerte adatközlőim közül az olyan kévekötő fát, amelynek a
vastagabb felén lapos nyílás volt a sarlónak. Feltehetően Pötrétén nem
használták. (1,2,3,4,5,6)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a
mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi
volt ennek a neve?
21 kéve volt 1 kereszt. Általában 6-7 ilyen keresztet raktak régen egymás
mellé egyvégtében, ez volt a kepe. (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú
összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a
kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ismerték a kepe szót, használták a termés mennyiségének a megjelölésére, 1
kepe 6-7 egymás mellé tett keresztet jelölt. (1,2,3,5)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155
cm fölött?
Sajnos Pötrétén egyetlen egy csépet sem találtam, a megkérdezettek
egybehangzó válasza szerint a csép nyele kb. 2 m volt. (1,2,4,5,6,7)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a
géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül -
a rokonság, szomszédság köréből?
A gépi cséplés esetén a két világháború között a gazda állította össze a
csapatot szomszédaiból, ismerőseiből. Kölcsönbe jártak egymáshoz csépelni.
(1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal
(3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.)
Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b,
Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát 1930 körül Pötrétén mindig elevátorral és villa
segítségével rakták kazalba. Az uradalomba volt elevátor, mindenki odajárt
a faluból is csépelni. Nyársat sohasem használtak. (1,2,3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Kb. 1930-ig jelentős volt a hajdina termelés. 1959-ben teljesen megszűnt.
(1,2,3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke
után, barázdába való vetése?
Kb. 1930-as években kezdődött, és az 1940-es években vált általánossá a
burgonyának az eke barázdájába való vetése. (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan
szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt
használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen
egységbe gyűjtötték.)
3-4 napig szárították a szénát, ez alatt egyszer forgatták meg, ezután
boglyába hordták. Minden eső után újra kellett forgatniuk. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az
istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű
káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi száraztakarmányt villával vitték az istállóba. A töreket pedig
„sillingával”. (2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
nyakfa, „vonyófa”, igafőfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
szeg, rúdszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg, nyakszeg (1,2,3,4,5)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen, a szegények használtak almozáshoz falevelet. (1,2,3,4)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Elég sokan.
c) Melyik évszakban?
Ősszel
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Mindhárom fajtát régóta ismerik, főleg az a) és a c) típusú volt az
elterjedt, a b) típusút csak a nagyon vad lovak esetében használták.
(1,2,3,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér,
lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Amit ló húzott az volt a kocsi és amit ökör, vagy tehén, az volt a szekér.
Tehát lovaskocsi, szénásszekér, ökrösszekér stb. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy
sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és
vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és
régibb.
Általában 3,5 m körüli hosszúságú volt a szálastakarmányt szállító szekér.
Két félét használtak: a vendégoldallal való szállítás a régebbi és a sokkal
elterjedtebb, a nyújtott szekérrel való szállítás a ritkább és a kevésbé
új. (1,2,3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével
történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül
nincs más eszköz.
A nyomórúd a szekéren csigával szorították le. A csiga egy a szekeret
keresztbe átérő farúd volt, amibe négy kisebb farúdat illesztettek, aminek
a segítségével leszorították a nyomórúdat. (1,2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt,
erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovaskocsi saroglyája „sarrú” enyhén ívelt volt. (1,2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből
készült szekérkas formája.
A legelterjedtebb a 20-as ábra b) változata errefelé. (1,2,3,4)
b) Használtak-e kettőt is?
Volt aki két szekérkast is használt.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan,
kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
A vonómarhát és a tehenet is talpalták, főként ősszel. (1,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény régi neve: „zséter”. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne! Na!
b) terelik jobbra
Hi!
c) és balra
Hajde! Hakk! A becce szót ismerik, de egyik indítószóhoz se kapcsolják.
(2,3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne! (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Tyu-tyu-tyu! vagy Pi-pi-pi! (1,2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevével hívják, vagy azt mondják neki: Gyere ide! (2,3,4,5)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú
törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilolónak hívták a tilolótípusú törőt, amivel régen a kendert és a lent
törték. (1,2,3,4,5)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló
(c)?
Legtöbben régen fekvő rokkát használtak, de előfordult a ferde rokka is.
(1,2,3,4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő
házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Egységes volt, nem voltak különálló házcsoportjai.
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy
máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Pötréte mindig a mai helyén állt. (1,2,3,4,6)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat?
Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését
nyomozzuk.
Az utolsó boronából készült lakóházat az 1940-es évek legvégén bontották
le. (1,2,3,4)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak
füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény
esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A szabadkéményes és a füstöskéményes házak füstvezetékét vagy a falba, vagy
félig a falba helyezett kéménnyé alakították át. Zárt kéményeket
kizárólagos jelleggel 1945 után építettek a faluban. (1,3,4,5)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata
volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra,
udvarra, stb.)
3 ajtó nyílt a szabadba, a „pitarba”. (1,2,3,4)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház.
(Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha
ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.)
Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
A faluban régen majdnem mindegyik ház kereszt-mestergerendás volt, a
földfalu házak is. (1,2,3,4)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a
faluban?
Az első rakott sparhelteket valószínűleg az 1907-es pötrétei tűz utáni
években közvetlenül rakták. (4) Az 1920-as években vált általánossá a
rakott sparheltek használata. (1,2,3,4,5)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet
alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek
már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A „kontyolt” házak az 1940-es években váltak általánossá. Egysoros házakat
utoljára 1945 előtt építettek. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából
fűtött kemence volt és nem kályha?
A megkérdezettek emlékeznek olyan régi házra a faluban, amelyben valamikor
konyhából fűtött kemence volt a szobában. (1,2,5,6)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b,
alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm
magas padkára
Normál magasságú patkára építették a konyhai kemencét, kb. 50 cm. (1,2,4,5)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú,
sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról
készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek
nevének rögzítésével.
Pötrétén az egyetlen ismert pajtatípus a 3 osztatú téglalapalaprajzú pajta.
Az istállóból, a pajtából és a pajtafiából áll tehát a pajta. A szabadba 2
ajtaja nyílik, egyik az istállóból, a másik a pajtából. (1,2,3,4,5)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a
fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág
közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt
ezeknek a neve?
Nem használt senki fazékkiszedővillát. (1,2,3,4,5)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Nem savanyítottak soha egészben sem répát.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Sem káposztát. (1,2,4)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem
készítése!)
1950-es években szűnt meg általánosa a kenyér házi sütése. (1,2,3,4)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos
forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A csillagos forma volt a leggyakoribb, de előfordult később a vesszőíves
kenyértartó is. (1,2,3,4)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk
rajzot vagy fényképet róla.
Használtak régen füllel ellátott dongás vajköpülőt, az adatközlők
egybehangzó véleménye szerint, de sajnos egyetlen egyet se tudtak mutatni a
faluban. (1,2,3,4)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk
vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Az adatközlők közül már egy sem emlékszik arra, hogy milyen volt a fából
készült hajdinatörő ütője. (1,2,3,4,5)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e
olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges
mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Liszttel sűrítve hajdinából készítettek kását vöröshagymás zsírral, amit
hajdinakásának hívtak, de azt sohasem fogyasztották kiszaggatva. (1,2,3,4)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra,
húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör
alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük
róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Ünnepekre készítettek fonott hosszúkás kalácsot és fonott kör alakú
kalácsot. (1,2,4)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó
összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli,
paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Minden adatközlő szerint „emberemlékezet” óta fogyasztanak lecsót Pötrétén.
Paprikát tettek a lecsóba a legtöbbet, kicsit kevesebb vöröshagymát és
paradicsomból tették a legkevesebbet. Krumplit soha nem használtak a
főzéshez. (1,2,4,5)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers
paprikát és paradicsomot?
Minden adatközlő szerint „örök időktől fogva” esznek nyersen paradicsomot
és paprikát Pötrétén. (1,2,4,5) Egy informátor szerint csak 1915-től esznek
nyers paradicsomot és paprikát. (3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi
asztalra)?
A „karácsonyi asztalra” mazsolás-diós, mákos, kakaós, lekváros kalács
került, olykor kuglóf. (1,2,4)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen, viseltek régen széles gatyát a férfiak
b) Hány szélből készült?
Az asszonyok szerint a gatyák legalább 10 szélből készültek. (1,2,4,5)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát
réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Kb. az 1950-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát
réklivel, de még ma is él a faluban egy-két idős asszony, akik még ilyet
hordanak. (1,2,3,5)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik
évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Vásznat soha nem szőttek a faluban asszonyok. (1,2,3,4,5)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron
kívül a fejkendő viselete?
Nem volt soha „kötelező” a fejkendő viselete. (1,3,4,5) Egy adatközlő
szerint az 1910-es évekig. (2)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat
párhuzamosan egymás mellé tettek?
Az ágyak párhuzamos egymás mellé tétele kb. 1920-as évektől volt szokás kb.
1970-ig. (1,2,3,4,5)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
A legtöbb esküvőre farsangkor és májusban került sor.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Böjtben sohasem volt esküvő. (1,3,4)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Csak vasárnap
b) 1930 körül:
Csak szombat (1,2,3,4,5)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Vagy mindkét félnél, vagy a lányos háznál tartották meg a lakodalmat.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Általában két főétkezés volt, ha két háznál tartották, akkor az ebéd az
egyiknél, a vacsora a másiknál megegyezés szerint tartatott meg.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
A vendégek aszerint mentek a házakhoz, hogy a vőlegény vagy a menyasszony
barátai voltak-e. (1,2,3,4)
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban
foglaltakra.)
A kultúrházban zajlanak a lakodalmak kb. 1975 óta. (1,2,3)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők,
vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz
viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
1910 körül a vendéghívó „kuszori” hívta meg a vendégeket szalagos bottal és
bokrétás kalappal feldíszítve a lakodalomra a lakodalom előtti csütörtökön
és közvetlen a lakodalom előtt vasárnap reggel. (1,3,4)
b) 1980 körül:
1980 körül postai meghívóval hívják meg a vendégeket, nagyon ritkán a
jegyespár személyesen. (1,3,4)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Soha nem volt szokás a lakodalom során a szándékolt tányértörés. (1,3,4)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
A tánczene leginkább cigányzene volt régen, amit a helybeli zenekar
játszott.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Volt prímás, „kontorás”, bőgős, cimbalmos és sípos.
c) Hány főből állott a zenekar?
5
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
A gombos- és a tangóharmónika megjelenésére vonatkozó adatokat az
adatközlők nem tudtak mondani. Kb. 1970-től sokszor van diszkó zene is.
(1,2,3,4)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
December 13-án volt lucázás.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma,
törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
A szokás nem alakos, ezen sincs. „Szabad-é kotyolni?” kérdéssel járták
körbe a legények a lányos házakat. Ha nem engedték be őket, akkor a
magukkal vitt szalmát szétszórták az udvaron és szintén magukkal vitt
tuskót otthagyták, hogy a „megmaradt lánynak” legyen mit felvágnia a
következő kotyolásig. A szokásra mindenki emlékszik a faluban, de kötött
szöveget nem mondtak, csak annyit, hogy sok-sok malacság volt azokban a
versikékben. (1,2,3,4,5)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
December 26-án.
b) Meddig élt ez a szokás?
Utoljára csak az 1940-es évek végén
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
Főként a legények és a gyerekek regöltek, vittek magukkal láncos botot.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
Az adatközlők emlékezetében sajnos csak egészen kis töredékek maradtak meg
a kötött szövegből (1,2,3,4,5): „Haj regörejtem azt is neked ejtem...” (3)
„Aggyon az Uristen ennek a gazdának két szép tehenet tejet, vajat eleget
hadd süssenek rétest a szegény regösnek...” (1)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Az adatközlők többsége szerint csak kb. 3-4 öreglegény volt és van a
faluban. (1,2,3,5) Egy informátor emlékszik arra, hogy gyermek korában
mindenki azt emlegette, hogy 1909-ben 6 öreglegény volt a faluban egyszerre
és a falunak 150 lakosa volt csak. (4) Ez viszont már a lakosság 4 %-át
jelentette.
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Igen
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
Egy és három X-el díszített tejesfazekat használtak
c) Hol szerezték be ezeket?
Vándorárusok hoztak, vagy Nagykanizsán a vásáron szerezték be őket. (1,2,4)
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más
tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Soha nem dobtak égő tárgyakat a levegőbe. (1,2,3,5)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban
(nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
n.a.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások
voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot,
stb.)
Régen és akkor is csak ritkán volt alakoskodás is Miklós-napon: láncos bot,
kender szakáll, lisztes arc, kifordított bunda voltak a kellékek. A falu
egy megválasztott személye öltözött így fel és sorra járva a házakat a
gyerekek ablakba kitett cipőibe ajándékokat dugott. (1,3,5)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A betlehemes játék szereplői voltak: Mária, József, pár pásztor, főpásztor,
két angyal. (1,2,4)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc,
Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel volt minden állat védőszentje. (1,3,4)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
A gyerekeket tüzesemberrel, lúdvérccel, bugyros bácsival, csendőrrel,
mumussal, rókával, kakassal és kéményseprővel ijesztgették. (1,3,4)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban,
stb.) diódobálás?
Sohasem volt diódobálás sem otthon, sem a templomban. (1,3,4)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert,
rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Szekercés, fát vágó embert láttak a régiek a holdban. (2,3,4) Egy adatközlő
szerint azért van fent a holdban a szekercés ember, mert földi életében
megölte favágó barátját és Isten örök büntetése, hogy a holdban vágja a
fát. (1)