[Csaladtortenet 2] Magyar közigazgatás 1848 előtt

[Rieger Adrian-Francisc]

Tisztelt Kutatótársak!

Egy osztrák családkutató kérdéseit továbbítom, remélve, hogy a magyar közigazgatás történetében járatos kutatók válaszolni tudnak:

„Az 1848 előtti magyar közigazgatási szervezetet még mindig nehezen értem meg az osztrák uradalmi (Grundherrschaft) rendszerből kiindulva. A vármegye volt a közigazgatási egység, de hová (melyik levéltárba) kerülhetett egy házassági szerződés, egy földvásárlási vagy -bérleti szerződés vagy egy hagyaték az iratok tekintetében? 

Mindez egy központi vámegyei hatósághoz került, vagy ez többnyire magánjellegű volt a felek között, anélkül, hogy nyilvántartásba vették volna? Vagyis a nagybirtokosok, mint a Károlyiak esetében a magánlevéltárukban, a kisebb uradalmak vagy földbirtokosok esetében ezek az iratok ma már valószínűleg nem léteznek?

Hogyan kell elképzelni a 1848 előtti magyarországi illetőséget? Vármegyéhez vagy egy településhez volt kötve? Hogy volt ez a zsidókkal? Legtöbbjük Galíciából érkezett, majd faluról falura vándoroltak, amíg egy helyi földbirtokos beleegyezésével le nem telepedtek valahol? És akkor megint kirúghatták őket, vagy dönthettek úgy, hogy újra továbbállnak ?  

Azt próbálom megérteni, hogy egy 1826-ban Berettyóújfaluban megjelent zsidó hogyan került oda és hová vándorolhatott ? 1848 után persze minden lehetséges volt, de előtte biztos volt egy szűk keret ?“

Köszönettel,

Rieger Adrián Ferenc