[Csaladtortenet 2] MNL önkéntesek kerestetnek

2021. Sze. 21., K, 19:40:58 CEST

 Kedves László!
Ugyan miért volna gittrágás megosztani egymással, hogy hogyan használjunk bizonyos forrásokat, milyen adatok nyerhetők ki belőle? Pont ezért van ez a levelezőlista.Mindenki kicsit más fókusszal kutat. Ami az egyiknek fölösleges, a másiknak építő.
Ha a projektfelhívás már le is zárult, maga a téma boncolgatása többet ért, mint maga a projekt. 

És nagyon jól írta Ádám. Ha a tényleges családtörténetből, őseink életéből is át tudunk adni egy kicsit a családtagoknak, gyermekeinknek valamit, akkor van értelme és nem csak öncélú faépítgetés.
Ha a családfakutatásról mint hobbiról beszélek, mindenki első kérdése: Na, és mit találtál?Mit számít a rokonoknak, ha 10 Tóth Marival meg 30 Horváth Pistával többet találok, és még egy 100 évvel előrébb megyek a múltba? Gyakorlatilag semmit.Ha történetek, sorsok kerülnek a puszta számok mögé, akkor nem hóbortos, elvont figurák leszünk, akik azzal hencegnek, hogy egy 5-10.000 fős névhalmazt összegereblyéztek, hanem mások számára is értelmet nyer a dolog, és jó érzéssel töltheti el, hogy honnan származik.
Egy idézettel zárnám, kérem mindenki tekintsen el attól, hogy vitatott szerző művéből van (Wass Albert: Elvész a nyom):

"Jonel hiába nőtt fel Bucurestiben, az igazi otthona mégis ott volt a Piatra Neagra alattiházban, ahol a Parau Ursului tajtékos vadvizei zúgtak s a friss hegyi szél kolompok szavátterelte alá a pojánokról. Aki napsütéses tiszta időben ott ült a csúcsos tetejű öreg ház előtt afehér nyírfapadon: elláthatott messzi Moldova fölött, tova a kékes ködbe vesző hullámokon súgy érezhette magát, mintha tengerre nézne. Itt élt Jonel nagyapja még mindig, a vénBursanu, vagy „Bács Traján”, ahogy a környező pojánok népe nevezte. Bocskorban járt éscondraharisnyában s széles tüszője alól kicsüngött fehér inge. Széles karimájú feketenemezkalapját birkafaggyúval kente be félévenként, hogy vízhatlan legyen s ha csurgózáporban vállára vetette szőttes barna szumánját, gúnyosan nevette ki az úri esőkabátot,melyben ügyvéd fia és tanult unokái áztak mellette. Bács Traján kétszáz birkával kezdte annak idején – százötven ebből az övé volt, ötvenet afelesége hozott magával – s a kétszáz birkából lassan ezer lett, majd kétezer. Nyarantaellepték a Piatra Neagra lankáit s hó hulltával levándoroltak gazdag moldovai bojárokszénáskertjeire. Bács Traján maga terelte őket minden évben s a fiai. Kivéve a legkisebbiket.Abból urat neveltetett a zsíros sajtok és hótiszta gyapjú árán. Így lett Dr. Kosta Bursanu,Jonel apja, ügyvéd Bucurestiben. „Hogy legyen odalent közülünk való is, aki megvédje a népigazát” mondogatta Bács Traján fönt a hegyen s Kosta Bursanu, az ügyvéd, végezte isbecsületesen a feladatot, amivel megbízták. A fővárosi Bursanu-ház előkelő szalonjában ott csüngött díszhelyen Bács Traján nagyítottfényképe, széles karimájú nemezkalapjában, ingben tüszővel s mellette Mámá Anasztáziafekete fejkendővel, két munkában elaszott eres kezét ölében összetéve. És soha senki avendégek közül nem döbbent meg ennek a két egyszerű öregembernek a képén, ha még olynagy úr is volt a látogató. Nem esett gúnyos megjegyzés, kétértelmű célzás: tisztelet ésmegbecsülés illette Romániában a házat, melynek falán dolgos parasztősök képe csüngött. Mikor Jonel és bátyja, Virgil, az egyetemet elvégezték – Jonel ügyvéd lett és Virgil orvos– apjuk odavitte őket a két öreg képe elé és azt mondta: „Nézzétek meg jól ezt a két arcot,hogy soha meg ne feledkezzetek róluk. És tanuljátok meg szeretni és tisztelni azokat, akiknekilyen az arcuk, ilyen a kezük és a ruhájuk. Mert ők ennek az országnak az alapja, a románnép. Most pedig menjetek föl hozzájuk a havasba és ismerjétek meg az életet, melyből én srajtam keresztül ti is elindultatok!” Jonel és Virgil egy évet töltöttek fönt a Piatra Neagrán.Juhot tereltek, fát döntöttek, füvet kaszáltak. Télen szenet égettek, fát csúsztattak, edződtekhóban, fagyban és szélben együtt a többi legényekkel a hegyen. Bács Trajánnak akkor márújra csak kétszáz juha volt, mint régen. Ennyit megbírt egymaga jól, két pakurárral. A többitszétosztotta fiai között, akik juhosgazdák maradtak, mint ő. Abban az évben Jonel és Virgilvoltak a pakurárjai, az egyetemet végzett úrfiak."

    On Tuesday, September 21, 2021, 04:58:19 PM GMT+2, Balog László <baloglaci at freemail.hu> wrote:  

 Azt gondolom a további eszmefuttatások már csak a gittrágás kategóriába férnek bele...

"
A programra való jelentkezést lezártuk, mert a létszámkorlát betelt. Mivel csak a szabad királyi városok kerülnek átírásra az önkénteseink által, a létszámkorláttal tudjuk biztosítani, hogy minden jelentkező egyenlő arányban ki tudja venni a részét az átírásban.

Nagyon köszönjük a hatalmas érdeklődést mind a projekt, mind az önkéntesség iránt. A program nyitóeseményére 2021. október 1-jén 13.00-kor kerül sor, melyet online is közvetítünk majd.

Köszönettel,

A European Digital Treasures magyarországi csapata
"
  ==  ==  ==  ==  ==
Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
_____________________________________________________________________________
levelező lista honlap: http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
Levlista fórum: http://forum.csaladkutatas.hu