[Csaladtortenet 2] evangélikusok a katolikus anyakönyvben

[Julia Szent-Gyorgyi]

szael írta, hogy:
> a türelmi rendelet meglétének nem sok köze volt a református vidékeken ...
> vezetett református anyakönyvezés kezdetéhez.

Bocsánat, hogy hozzászólásomból kimaradt egy fontos részlet: az
általánosítás csak az ország többségben-katolikus részeire érvényes,
és még ott is, mint minden ilyen "söprő" állításnál, voltak rá
kivételek.

Az interneten sok ellentétes állítás található arról, hogy a
nem-katolikus anyakönyvek mikortól léteznek, és mikortól válltak
hivatalos állami okmánnyá. Nem vagyok se történész, se jogász, tehát a
kérdéshez csak a saját tapasztalatom alapján szólok hozzá. Ez
többnyire a mai Szlovákiára terjed, pontosabban a Csallóközre. Ott az
1780-as évek előtt mindenkit a katolikusoknál kell keresni. Néha még
külön oszlop is volt az anyakönyvben a felekezetnek.

Előfordult, hogy mindkét anyakönyv létezett. Például ősanyám Szalátsi
Julianna keresztelése 1784 július 2-án megtalálható a nemes-ócsai
református anyakönyvben is
(https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939N-Z4Q3-TV?i=60) és a
csicsói római katolikusban is
(https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y398-LLN?i=45). (Az
RK-ban a hónap végen van besrófolva.) Azt (még) nem kutattam ki, hogy
meddig tartott ez a dupla anyakönyvezés: mikor értesült a katolikus
pap a törvény változásáról?

Azt sem tudom, hogy a türelmi rendeletet megelőző protestáns egyházak
(és anyakönyveik) milyen viszonyban álltak a törvénnyel: csak csendben
léteztek, mert senki sem szólt ellenük? Az kétségtelen, hogy a
protestánsok alapítottak gyülekezeteket és építettek templomokat jóval
1781 előtt de a törökök után (például Szarvason 1723-ban), tehát nem
lehet (csak) arról szó, hogy a törökök kiűzésekor már létező egyházak
tovább éltek.

Juli
/\ /\
>*.*<