[Csaladtortenet 2] Erdélyi anyakönyv kéne, de ...

[George Gaál]

Kedves Juli!

Szerintem válasszuk ketté a kérdést.

Az első: hogyan lehet pénzt utalni Romániába. Erre szerintem a legjobb
megoldás a WISE. Ha még nem regisztráltál, használhatod az ajánlói linkemet:
 https://wise.com/invite/ilpn/gyoergyg93 – legalább valami kis bónusz neked
is, nekem is jut belőle.

A WISE használata önmagában ingyenes, nincs előfizetési díja, a költség az
átváltás és az utalás díjában jelenik meg. Ezek viszont általában
minimálisak. Úgy működik, hogy feltöltöd a WISE-számládat az általad
kényelmes módon, majd átváltod a pénzt a szükséges valutára – ebben az
esetben valószínűleg lejre (RON) –, és onnan elküldöd az összeget a
megadott banki adatokra. Így az utalás már a román bankrendszeren belül
történik, tehát jóval olcsóbb, és nincs szükség SWIFT-átutalásra.

Más lehetőség, hogy megkéred Irénkét, adjon meg eurós vagy dolláros
számlaadatokat, lehetőleg olyan rendszerben, mint a WISE vagy a Revolut. Az
is működhet, hogy egy ismerősöd fizet neki, te pedig neki megtéríted az
összeget euróban vagy dollárban.

A többi szolgáltatás – például a bunq, Revolut, PayPal stb. – szerintem
kevésbé ideális erre a célra, mert nem feltétlenül kapcsolódnak olyan
kedvezően a román bankrendszerhez, és könnyen előfordulhat, hogy végül
teljes értékű nemzetközi/SWIFT-átutalásként megy el a pénz. Egy kb. 10
eurós átutalási díj pedig valóban elég visszatartó lehet egy ilyen kis
összegű, gyakorlatilag egy anyakönyvi kötet megvásárlására szolgáló
tranzakciónál.

A második kérdés az ár. Természetesen semmiképpen sem szeretnék Irénke
nevében nyilatkozni, és pláne nem szeretnék beleavatkozni abba, hogyan
végzi a munkáját. Nem szeretném ezzel véletlenül sem rontani az Erdélyi
Genealógiai Társaság helyzetét.

De a Marosvásárhely kapcsán említett összegből kiindulva nekem az a
benyomásom, hogy Radnót esetében valahol kb. 20–100 euró közötti összeggel
lehetne számolni. Ezt persze csak nagyon hozzávetőleges becslésnek vedd.

És még egy gondolat: az EGT óriási munkát végzett azzal, hogy olyan
anyagokat tett hozzáférhetővé, amelyek egyébként gyakorlatilag
elérhetetlenek. Ezért szerintem nem igazán szerencsés összehasonlítani a
Marosvásárhelyi anyakönyveket azzal, ami most felkerült a román levéltár
oldalára. Egyszerűen más fondokról van szó, amelyek más időszakokat és más
felekezeteket fednek le.

Vagyis röviden: ezek az anyagok nem helyettesítik egymást, hanem inkább
kiegészítik.

Üdv,
György