[Csaladtortenet 2] Fw: [MACSE: 1275] Csak hogy tudd ! ! ! nemigazán családtörténet de történelem

[Christof Baiersdorf]

Engem ez a "Csak hogy tudd ! ! !" vita már kezd egy kicsit bántani, 
szomorítani. - - -
Hozzájárulnék, egy vers idézésével, melyet véletlenül találtam ma reggel, s 
amely szerintem jól talál a témához: hátha másoknak is érdekes, s hátha 
kicsit más (békésebb, toleránsabb, önkritikusabb és egyesületünk 
célkitűzéseinek és filozófiájának megfelelőbb) irányba tereli a 
gondolkodást, s egyúttal a vitát is.


Reményik Sándor

PETROVICS ÍTÉL

Az apja szerb, az anyja tót -
De örök vizek ringatták mienkké
A roppant óceánjáró hajót.
Jött a Vér ködös partjai felől,
S a Lélek végtelenjébe veszett.
Árbocán magyar zászló lebegett.

Mi az, hogy szerb?
Mi az, hogy tót?
Mi az, hogy faj?
Mi az, hogy vér?
S mi az a Tűz és mi az a Titok,
Mely mindenen keresztül
A szívig ér?
Mi vegyül el a fajban és a vérben,
Hogy megcsendüljön halhatatlanul
A legmagyarabb magyar költeményben?

Minket, akinknek minden porcikája
Az ő dalai mámorától reszket -
Minket ma név szerint és vér szerint
És ezerféleképpen elemeznek.
A dédapánknak neve mi is volt?
A dédanyánkba a vér honnan folyt?
Az őseinkben fel hetedíziglen
A fajtisztaság mekkora is volt?
És név szerint és faj szerint
És vér szerint
Járnak iskolába gyermekeink.
És bolygatják a Tüzet és a Titkot
És szétszórják a Tüzet és a Titkot
Új törvények szerint.

És megcsapolják most a székely vért
- Minden kis csöppje drága gyöngyöt ért -
És kimutatják csalhatatlanul
Nagy, rettenetes vegyi tudománnyal:
Más vér ez - nem rokon a magyarsággal.

Hát jól van, jól van - ezt is elviseljük.
Mert falra hányt borsó ez is.
Ál-tudósok kezén játék-kavics.
Fent, a legfőbb Semmitőszékben
Ül minden földi bíróság fölött
Ama más néven ismert Petrovics.
Mi legfőbb bíránk minden faji perben:
A vér: a semmi. A Lélek: a Minden.

Nagyvárad, 1935. április 4.

Forrás:
Reményik Sándor: Az építész fia. Kriterion Bukarest, 1983, p. 246