[Csaladtortenet 2] ] élettársi kapcsolatból származó mai gyermekek mai jogi helyzete

["Dr. Balás István"]

Kedves Aurél!
A hazai jogrendszer az élettársak ("vadházasságok") témájában 
kétségtelenül kissé skizofrén módon követi a tömeges társadalmi 
jelenséget. Bár a házasság nélküli együtélések aránya az 1990 előtti 8 
%-ról napjainkra már a nemzetközi trendet elérve 40 % fölé emelkedett, a 
Ptk-t alkalmazó polgári jogászok és a Csjt-t alkalmazó családjogászok  
egybehangzóan változatlanul nem tekintik családi kapcsolatnak az 
élettársi kapcsolatot. Mindez az apasági, a vagyonközösségi, az 
öröklési, az illetékügyi, lakáshasználati stb. szabályok területén 
élesen eltérő jogalmazáshoz vezet.
Az élettársi kapcsolatból született  gyermek szempontjából azonban a 
Csjt. 1953-ban történt hatályba lépése óta az öröklés terén már nincs 
hátrányos megkülönböztetés: ha tisztázódott az apa kiléte, ezt 
feltünteti az anyakönyv is, s ettől kezdve a gyermek mindkét szülője 
után örököl.
A felvetett kérdésed egyébként meglehetősen árnyaltabb válaszokat 
igényelne, hiszen 1895 október 1-je óta, azaz immár 126 éve az állam 
csak a polgári házasságkötést ismeri el érvényesnek.
A mai jogi helyzet részletesebb ismertetésre azonban a lista feltehetően 
már nem kíváncsi.
Részemről ez természetesen csupán a hatályos jogi tények közreadására  
irányult, amely nem feltétlenül tükrözi az értékrendemet.
BalásPista








2011.11.27. 15:24 keltezéssel, Rihmer Aurél írta:
>   Kedves Kutatótársak! Törvényes házasságon kívül született gyermekek mindig hátrányt élveztek azokkal szemben, akik házasságon belül születtek. A nyugati heraldikában például ezen gyermekek és utódaik címerében külön jelek szerepeltek, amik saját, vagy felmenőjük törvénytelen születési módjára utalt. A magyar joggyakorlatban például az ilyen gyermek nem örökölte apja nemesi jogállását, illetve például polgárjogát. De öröklés esetén sem örökölhetett apja után.Jelenleg például, az élettársi kapcsolatban élők esetén a gyerek csak anyja után örököl, apja után nem, és az apa nem mehet betegállományba akkor, ha a gyerekeke beteg. (A gyerekorvos kiírhatja a szülőt, ha az azért marad otthon, hogy gyermekét gondozza.)Furcsa mód, van, hogy a hatóságok azt sem engedik, hogy a gyermek az anyja nevét vegye fel. A 2000 évek elején unoka húgom nem anyakönyveztethette a a lányát a saját családnevére, így a gyerek a nagyapa családnevét kapta. A törvényesítés utólag házasság révén sem volt egyszerű helyzet, hiszen például nemesek esetében ehhez uralkodói jóváhagyás kellett, míg polgárok esetében a városi főbíró jóváhagyása. A középkorban a házasságon kívüli születés súlyos bélyeg volt, de ahogy közeledünk a mához, ez a bélyeg egyre kevésbé sújtó. Azért volt fontos a törvényes házasságból való származás, mert csak a törvényes házasságon volt Isten áldása, így az, aki ilyen házasságon kívül született, lényegében áldás nélküli volt, avagy kitaszított szégyenfolt.Ezt tekintve lényegében mindazok törvényen kívüliek, akik szülei csak polgári házasságot kötöttek és egyházit nem. Ez volt a helyzet 1945/1947-ig. Csak a kommunizmus törvényesítette a csak polgári házasságokat., illetve a liberalizmus emelte elfogadottá a leányanyákat. ÜdvAurél
> _______________________________________________
> _______________________________________________
> családtörténet levelező lista: csaladtortenet at levlista.theka.hu
> http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
> MaCsE lista: http://groups.google.com/group/macse?hl=hu
>