[Csaladtortenet 2] confirmatio

[Wilde Viktor]

Kedves László, ez egy nagy kincs, Pesten volt pár tucat az ostrom után, 
de talán 15 éves volt a legidősebb gyerek (a sors morbid fintora, hogy 
ugyanakkor az összes zsidót lemészárolták Budán). (A forrás Kecskemét, 
de Nagykőrös is igen privilegizált és nyugis volt a török-dúlás idején, 
talán több török élte túl a felszaba-dúlást.) És mind árva és a német 
keresztszülei cselédje volt. Én rossz hasonlatnak látom a sokadik 
generációs zsidók, svábok vagy jugoszláviaiak "kipaterolását" összevetni 
összevetni a megszálló, a mai területi magyarok 90%-át kiirtó és az 
országot a középkorra konzerváló törökök néhány évtizeden belüli 
kitelepítésével, ahol a kitelepítendők gyakorlatilag a megszállókkal 
azonos személyek voltak, vagy más szempontból tekintve, a megszállásban 
személyesen résztvevő törökök eltanácsolása nem ugyanaz, mint amikor 
Bulgáriából próbálták kiüldözni őket úgy 30 éve, de nem érdemes erről 
vitatkozni, ha nem muszáj. A szívem csücske Észtország esetében sem 
tudom megemészteni, miért vetették 1991-ben a szemére, hogy neheztel 
némileg az 1950 után odatelepített szovjetekre.

Kedves István, ha szőröznék, elmondanám, hogy zsidók előbb voltak a mai 
Bp területén, mint magyarok, de nem szőrözök. Meg volt egy kis 
diszkontinuitás is - az 5. századi zsidó sírköveket 13. századiak 
követték. A honfoglalás után egyébiránt sok muzulmán élt itt, izmaelita 
néven.

Kedves Richárd Atya, köszönöm, ez érdekes volt. Nagybátyám - sajnos, 
december óta csak múlt időben írhatok róla - végtelenül konzervatív 
világnézetű volt, de a zemberek megítélésében csodálatraméltóan 
pragmatikus, és ez "unorthodox" eskövőkben meg keresztelőkben is 
megnyilvánult. Ha megérezte valakiben a krisztusi szelídséget, azt 
többre tartotta az illető kereszt- vagy házasságlevelénél avagy szöges 
ellentétben álló világnézeténél.

ÜdWV

2012.04.27. 8:48 keltezéssel, László Pataky írta:
> Rengeteg moszlim maradt itt a török kor után, több 17. század végi
> anyakönyvben magam is láttam rájuk vonatkozó bejegyzéseket, nem is keveset,
> nagy részük azonban megkeresztelkedett és asszimilálódott. (Töübbségük
> bosnyák, albán, illetve a török birodalom balkáni részeiről származó
> volt.) A Török családnév ekkoriban terjedt el.
> A hazai, hitükhöz ragaszkodó moszlimok utolsó jelentősebb közösségeit Mária
> Terézia idején telepítették ki, illetve -le, a Portával való együttműködés
> keretében, az Oszmán Birodalom egyiptomi részein. A 18. századot  végig
> kísérte az osztrák és a török birodalom háborúskodása, a politikai
> szándékot főként ez a tapasztalat motiválta.
> Az ilyen típusú "ötödik hadoszlopokat" érintő kitelepítésekre a
> történelemben egyébként számos példa van, kezdve a zsidók ókori babiloni
> vagy egyiptomi hányattatásaitól a németek II. vh-t követő kitelepítésén át
> a legutóbbi idők "jugoszláv" történéseiig.
>
> 2012/4/27 _R-Istvan-Mögling(info)<R.Istvan.moegling at rakovszky.info>
> Kedves Richard Atya!
> EZ IS a családkutatáshoz tartozik!!!
> Annak idején MO lakossága majdnem 100%-ban keresztény volt.
> A zsidó vallásuakból a 18. századog elég kevesen voltak.
> Azt hiszen nagyobb számban csak azután vándoroltak be MO-ra, miután
> Lengyelországot a németek, oroszok és az osztrákok felosztották egymás
> között és Galicia a Habsburgoké lett.
> Ha tévedek, akkor javítson ki valaki.
> Ateizmus akkor nem létezett és mohamedánból sem hiszem, hogy sok maradt
> itt.
>
> Üdv.
> István
>
> -----Ursprüngliche Nachricht-----
> Von: csaladtortenet-bounces at levlista.theka.hu [mailto:
> csaladtortenet-bounces at levlista.theka.hu]Im Auftrag von Richárd Inzsöl
> Gesendet: Freitag, 2012 April 27 07:46
> An: csaladtortenet at levlista.theka.hu
> Betreff: [Csaladtortenet 2] confirmatio
>
>
> Kedves Gyuri!
> Csak "konfirmálni", vagyis megerősíteni tudom Melinda mondatait.
> Jómagam is bérmáltam már - püspöki engedéllyel - felnőtt (apám
> korabeli), 30 éve házas férfit, és készítettem is fel hasonló cipőben
> járó asszonyt a bérmálásra, aki korábban már házasságot kötött. A
> római katolikus egyházi házasságkötésnek valóban nem feltétele az
> előzően megtörtént bérmálkozás és/vagy elsőáldozás. Ezt "régen" és
> egyes plébánosok mai is ugyan "megkövetelik", és akkor egy pár hetes
> gyorstalpalón "felkészítik" az illető menyasszonyt vagy vőlegényt az
> elsőáldozásra és a bérmálásra, meg is kapják ezeket a szentségeket,
> aztán házasságot kötnek, utána pedig ugyanúgy nem törődnek az
> egésszel, mint annak előtte, akkor inkább kössön házasságot az illető
> "csupán" a keresztség szentségével, és valóban, később, ha kéri és
> (viszonylag) komolyan gondolja, hogy elsőáldozó és bérmálkozó is akar
> lenni, akkor készüljön fel rá annak rendje-módja szerint..., az előző
> variáció esetében úgyis csak "kényszerből" venni fel, mintegy
> feltételként a házasságkötéshez, a másik két szentséget...
> Ezen kívül pedig talán ismert dolog az is, hogy egyházi házasság
> püspöki engedéllyel köthető ún. valláskülönbség esetén is, vagyis ha
> az egyik fél nem keresztény (és nem zsidó) vallású, illetve ha ún.
> "felekezetnélküli", vagyis nincs megkeresztelve és valójában nem is
> áll szándékában, de más vallások felé sem érdeklődik, ez esetben a
> katolikus fél számára ugyanúgy érvényes ez a házasságkötés, mintha egy
> másik katolikus féllel kötötte volna, a felekezetnélküli felet viszont
> csak az köti, hogy még egy ilyen valláskülönbséggel megkötött
> házasságot nem köthet, illetve, ha később mégis megkeresztelkedne ő
> is, akkor pedig a korábbi valláskülönbséggel kötött házasság
> szentségileg is érvényessé válik az ő esetében is...
> (Elnézést kérek, hogy én is írtam ehhez a témához, ugyanis a listán
> /legalább itt/ szeretnék csak a családtörténet-kutatással foglalkozni,
> de talán érdekes lehet másoknak is az, amit leírtam...!)
> Akiknek még nem válaszoltam családfához kért adatok tekintetében,
> szeretettel kérem a türelmüket, talán hétfő-kedden lesz egy kis
> szabadidőm...
> Richárd atya
>