[Csaladtortenet 2] Keresés

[Abonyi Iván]

Kedves lev.társak!


Igen, éreztem, hogy az eddigieknél jóval több levelet küldetek. Köazönöm a kedvs, együttérző sorokat

Kedves Iván bátyám,

annyit szeretnék Neked mondani, hogy nagyon jól tetted, hogy megírtad ezt
mind, és hogy megosztottad velünk!

És nagyon kívánom, adja az Úr, vagy a Nagy Véletlen, hogy segítséget kapjál!

És nagyon kívánom, ha mégse sikerülne segítséget kapnod, hát fogadd el úgy!
Fogadd el úgy, hogy ennek így kellett lennie! És érezd úgy, hogy ezzel a
leveleddel, ezzel a nagyon nehéz szívvel, nagyon nehéz kézzel, kedves
Halottaid iránti nagyon nagy szertettel írt leveledet úgy tudd látni, mint
hogy ezzel azt a nagy feladatodat teljesítetted volna! Mindent megtettél,
amit csak tudtál, ami csak eszedbe jutott, amihez volt lehetőséged; megírtad
ezt a levelet is - s most tiszta szívvel megnyugodhatsz! Szeretném nagyon,
és kívánom Neked, hogy így tudd látni, így tudj érezni! Talán a Nagy
Véletlen pont így akarta! Talán már azért is, hogy nekünk elmondassad! Nagy
szükségünk van nekünk is rá, hogy ezeket meghallgassuk, hogy tudjuk, hogy el
ne felejtsük!

Én nagyon szépen köszönöm Neked, kedves Iván bátyám,2012.02.12. dátummal, 21:04 időpontban Gabriella Balhegy írta:



Kedves Iván!
Bizonyára sok tippet kapsz a kutatótársaktól, én csak egy visszaemlékezésre bukkantam. Olyan valaki írta, aki visszajött. Az hely és idő nem stimmel, de a végén írja: nem emlékeznek a helyiek, hogy hova temették el a halottakat...
Nem akarnak emlékezni. A budapesti izraelita hitközségnek nincsenek adatai? Sok mindent kiderítettek a háború után.
Őszinte tisztelettel:
Gabi

Szeretettel: Iván

              öcséd (ismeretlenül, eddig.)


Kedves Gabi Természetesen elsők között az izraelita hitközségnél érdeklődtünk. Sikertelenül. Az a két hatalmas emlékfal is, amelyik az "Ismeretlenben elhunytak" nevét tartalmazza a budapesti izraelita temetőben, az eltűnteknek csak egy kis hányada. Következtetni lehetne ugyan a háború előtt élt és a jelenleg nyilvántartott zsidó emberek számából is. Csakhogy nagyon sok keserű kivétel is van. Az 1941.-i magyarországi népszámlálás tartalmazta a felekezeti, vallási hovatartozást is. Így - főleg vidéken - 1943-ben a nyilasok és csendőrök kész lista alapján gyűjtötték be a magukat zsidónak valló személyeket, családokat. Ez az egyik legfőbb oka, hogy még legalább egy évszázadig sokan eltagadják, titkolják a vallásukat és nem kaphatunk reális képet az ország valódi vallás szerinti megoszlásáról.

Szeretettel:
Iván

Továbbított levél kezdete:




Feladó: kzsuzsi <kzsuzsi17 at freemail.hu>
Tárgy: Válasz: [Csaladtortenet 2] Csodában bízva...
Dátum: 2012. február 12. 11:41:21 CET
Címzett: Abonyi Iván <ivan at abonyi.hu>

Kedves Abonyi Iván!

Előző levelemben csak annyit írtam, hogy továbbítottam egy barátnőmnek a levelét, aki a bécsi zsidó múzeumban dolgozik, hátha tud tanácsot adni, merre lehet továbblépni a kutatásban.
Azóta válaszolt a barátnőm, egyelőre csak egy honlapot tudott ajánlani, ami szerintem Ön előtt biztosan rég ismert. Barátnőm szerint érdemes személyesen is felkeresni őket :
http://www.hdke.hu/emlekezes/azonositott-aldozatok/nevkereso

Remélem a barátnőm héten még ismét jelentkezik és tud újabb adatokkal szolgálni!
Addig is kívánok eredményes kutatást Önnek!
Üdvözlettel,

Kolpaszky Zsuzsanna Bécsből

On Feb 11, 2012, at 4:57 PM, Abonyi Iván wrote:


Kedves Zsuzsi!

Hogyne, nagyon régen ismerem ezt az oldalt. Nem sokkal az emlékközpont megnyitása után már jeleztem is, hogy az én rokonaimat nem találom az adatbázisban, pedig én magam adtam át az adataikat és kértem, hogy az emlékfalra is jegyezzék fel a nevüket. Azt a válasz kaptam, hogy "Nincs a megadott kritériumoknak megfelelő személy a nyilvántartásunkban"
Azonnal jeleztem is Vizi Évának, a HOKE akkori csoportvezetőjének, amire a következő választ kaptam:
" Sajnos a honlapunkon található keresőfelület némi kívánnivalót hagy maga után, rengeteg panaszt kapunk emiatt. Ígéretet kaptunk, hogy rövid időn belül egy új keresőt helyeznek fel az oldalunkra."
Úgy látszik, a javításra még azóta sem került sor.
Sajnálom, én is nagyon bíztam benne.


Szeretettel: Iván




2012.02.13. dátummal, 18:50 időpontban Hirschler András írta:
Egyik felmenőm adatait keresvén elvállaltam Bocsor Lacinak, hogy indexelem a
Budapest V. ker halálozási anyakönyveket. A munka során a magyarországi
Holokauszt egy általam alig ismert vonatkozásával is szembesültem. 1944
márciusától, a németek bevonulása nyomán, majd a nyilas hatalomátvétel
hatására ugyanis a Pesten még a különféle korlátozó intézkedések mellett is
viszonylag konszolidáltan élő zsidók tömegesen menekültek a halálba.
Gázmérgezés, "magasból való leugrás", önakasztás, fejlövés, ciánmérgezés,
stb ­- az anyakönyvben oldalakon át sorakoznak ezek a halálokok. Nagyon sok
esetben házaspárok vagy anyák gyermekükkel, olykor egész családok
választották az öngyilkosságot a gettó, a koncentrációs táborok vagy a
kényszermunka kilátása helyett. Döbbenetes és megrázó élmény az anyakönyvben
sorakozó rideg adatok mögött megérezni a tehetetlen kétségbeesést, ami
ezeket az embereket végzetes tetteikre bírta.  

Március 19-én lesz a német bevonulás 68. évfordulója ­- a szélsőjobb számára
talán újabb lehetőség az ünneplésre. Másoknak ­- számomra, számunkra ­-
alkalom a főhajtásra, elpusztított honfitársainkra emlékezve.  

Hirschler András


Kedves András!

Tökéletesen igazat adok neked. Ezeket a dolgokat nem lehet elfelejteni. De kell! Gyűlölettel, gyűlöletben nem lehet élni. Csak gyilkolni.
 
Szeretettel: Iván