[Csaladtortenet 2] adalék a polgári anyakönyvezés történetéhez / kérdésem/kérésem

[c.h.baiersdorf at t-online.de]

Kedves Dr. Balás Pista,
nagyon tetszik, amit írál!
Egyetlen kérdésem/kérésem:
"Molnár Ferenc írónk
Amerikában élő filozofáló unokája" - neve?
Köszönettel a cikkért, köszönet elöre a válaszért!
Baiersdorf Kristóf

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

----- Original Message ----- 
From: ""Dr. Balás István"" <balpista at balpista.hu>
To: <csaladtortenet at levlista.theka.hu>
Sent: Friday, February 24, 2012 12:28 AM
Subject: [Csaladtortenet 2] adalék a polgári anyakönyvezés történetéhez


Kedves István! Kedves Mindenki!

Az európai - mai szóval liberális - filozófusok a XVIII. század eleje
óta hangoztatták, hogy az emberek szabadságát két összefonódott hatalom
béklyója akadályozza: az egyik az állam, a másik az egyház. Időnként
összekapnak, de alapvetően erősítik egymást.
Programszerűen hirdették meg tehát a célt: mindkettőt meg kell
gyengíteni ahhoz, hogy az ember szabadsága kiteljesedhessen.
Programszerűen hirdették meg a gyengítés eszközét is: szét kell
választani az egyházat és az államot.
Ez utóbbi program eléréséhez volt szükség a kötelező polgári
házasságkötés, és a kötelező polgári anyakönyvezés előírására.

Az egyház és állam szétválasztása Európában a XIX. században
Magyarország kivételével már mindenütt megtörtént. Az eredménye
mindenütt az egyház meggyengülése volt. A magyarok történelmi okok miatt
csak a kiegyezés után kerültek sorra.

Hazánkban az 1868-1895 közötti ún. nagy kultúrharcnak a tétje nem
önmagában a polgári anyakönyvezés kötelező bevezetése volt. Egy negyed
századon keresztül izgalmas idők jártak: az egyház és az állam
szétválasztásának szükségességében - ritka kivételként - Deák és Kossuth
egyetértett, a pápa viszont kiátkozással fenyegette Ferenc Jóskát, ha
egy ilyen törvényt aláírna.
Végül több törvény is megszületett 1895-ben. A kötelező polgári
házasságkötést előíró törvény rögzítette: ha valakik egyházi házasságot
mernek kötni a polgári házasságkötésük előtt, akkor őket - és a
közreműködő rk. papot, ev. lelkészt, ref. lelkipásztort -
pénzbüntetéssel illetve börtönnel büntetik. Ma már ugyan nincs ilyen
előírás, de a magyar engedett az állami erőszaknak, s 100 év alatt
megszokta: előbb az anyakönyvezető, s csak utána a templom...

S az eredmény nálunk sem maradt el. Nem egyszerűen "megcsappant a nyáj".
Napjainkban az egyházi tevékenység - ahogy Molnár Ferenc írónk
Amerikában élő filozofáló unokája keserűen megfogalmazta -
"kísértetiesen hasonlít egy fakultatív szabadidős klubtevékenységhez"...

(A hazai házasságkötések eredetéről majd valamikor máskor...)

BalásPista




2012.02.23. 15:46 keltezéssel, Babcsányi István írta:
> A felekezeten kívüliség 1895-től, a polgári anyakönyvezés bevezetésével 
> nyert "polgárjogot".
> Részben ezért is tiltakozott minden erejével a katolikus egyház a kötelező 
> polgári anyakönyvezés ellen. Mert ha nincs a kötelező keresztelés, egyházi 
> esketés, idővel félő, hogy megcsappan a nyáj.

  ==  ==  ==  ==  ==
_____________________________________________________________________________
Felvidéki mikrofilmek "képszám" katalógusa: 
http://www.macse.org/society/szlovakia.php?id=mic&mic=kep
_____________________________________________________________________________
családtörténet levelező lista: csaladtortenet at levlista.theka.hu ; 
http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
MaCsE lista: http://groups.google.com/group/macse?hl=hu