[Csaladtortenet 2] érdemes elgondolkodni

["Dr. Balás István"]

Kedves Tamás!
Magam is tapasztaltam, hogy a családfát vezető őseim egy része - eléggé 
el nem ítélhető módon nem kalkuláva egy későbbi emancipációra - 
feltűnően mérsékelt érdeklődést tanusított a családi nevet és vagyont 
tovább nem adó lányok későbbi sorsa iránt. A XVIII. századi egyik 
családfán egy-egy leszármazó esetén egyesek csak annyit tartottak 
érdemesnek feltüntetni, hogy "lány"... Miután így még a nevét sem 
tudjuk, hagytak némi kihívást az utókor számára.
Persze ez még egészen más világ volt.
(sipeki) BalásPista





2012.01.15. 17:54 keltezéssel, Tamás Solymosi írta:
> Tisztelt Listatársak!
>
> Biztosan csak én vagyok a "nagyönhülye", hogy ilyeneken agyalok, DE:
>
> Ha pl az ember az őseit kutatja, akkor mindenképpen könnyebb az apai ágat
> kutatni, hiszen a név adott. (Ezen csak a névváltoztatás "nehezíhet"
> valamicskét.) Ugyanakkor:ha pl valamilyen rangot, címet, akár nemességet
> kapott egy család, az is apai ágon öröklődött.
>
> PEDIG:
>
> Mint tudjuk, általában az anya a biztosabb. Illetve: könnyen fordulhatott
> volna elő, hogy az embernek az édesapja nem az, aki lett, hiszen, csak a
> megfelelő idő, hely, stb. szerencsés egyezése adja ki azt a tényt, hogy
> valakinek kik is a szülei.
>
> Tudom, hogy alapvetően a magyar jogrendben pl a nemesség csak férfiágon
> örökíthető: vagyis csak a születendő fiúk örökítik: pedig pont, hogy a
> lányok, hölgyek, asszonyok a kulcsok ebben a kérdésben azt figyelembe véve,
> hogy kivel találkoznak, házasodnak, vagy "bújnak össze" (ld. törvénytelen
> gyerekek esetei(!)).
>
> Szóval: biztosan én vagyok a "nagyonhülye", de miért nem fontosak az anyai
> ági rangok, címek, előnevek, stb.? Lehet, hogy pusztán a jogrend miatt? Ha
> igen, akkor valóban igaz, hogy az elöző századok társadalmai nagyonis
> férfiközpontúak voltak, pedig mint tudjuk: minden sikeres férfi mögött egy
> sikeres nő áll.
>
> Tisztelettel:
>