[Csaladtortenet 2] Házszámozás 1852

2012. Júl. 16., H, 15:35:25 CEST

Kedves László!

Köszönöm szépen az utánajárást. Nagyon izgalmas a rendelet szövege is. Különösen tetszik "az országban divatozó nyelvek" kifejezés. :-)

Annyi kis kiegészítést tennék, hogy akkor felénk (Dudaron) nem tartották be a rendeletet, hogy törtszám nem lehet, mivel 1852-1860 között gyakran előfordulnak ilyenek az anyakönyvekben: 43/1, 43/2, 43/3, 43/4, 12/1, 89/2, stb. Utána már csak sima számok 1880-ig.
Úgy tűnik később ez változott valamelyest, mert az 1885 évi telekújraosztásnál (panaszkodtak a gazdák, hogy nagyon szét vannak tagolva a földjeik) sorshúzással kezdték el a földosztást, amit az egyik falusi gyermek, Jakab János húzott ki, történetesen a 81/a házszámot. Innen sorban osztották a földeket az utolsó 105/b-ig, majd 1/a-tól kezdve 80-ig. Egyébként az 1-es házszám Dudaron a falu széli református templomnál volt.

Üdv: Ákos

________________________________
 From: László Pataky <laszlo.pataky at gmail.com>
To: Roland Ákos Jakab <jakabrolandakos at yahoo.com> 
Cc: Tremmel Imre <tremmel at citromail.hu>; "csaladtortenet at levlista.theka.hu" <csaladtortenet at levlista.theka.hu> 
Sent: Monday, July 16, 2012 10:50 AM
Subject: Re: [Csaladtortenet 2] Házszámozás 1852

Kedves Mindenki!

Nagyjából utánaolvasgattam a dolognak, mármint a házszámozásnak.

1. A házszámozást 1850-ben rendelték el az 1850-re tervezett, de 1851-re is áthúzódó, felemás eredményeket hozó népszámlálás előkészületeihez kapcsolódóan.

2. A házszámozást a polgári jogi kodifikáció (pl. telekkönyv bevezetése, a föld forgalomképessé tétele), az új tulajdonviszonyok megteremtése kiegészítette, ehhez szervesen kapcsolódott. A polgári törvénykönyv bevezetését 1852-ben rendelték el, általánosságban pedig a következő évben lépett hatályba.

3. Az anykönyvek szerkezete 1852-től némileg megváltozik, más lesz a rovatolás, ennek azonban a fenti rendelkezésekhez, ahogy én láttam, direkte nincs köze, csak annyiban, hogy követi a változásokat az új igényeknek megfelelően. Ez tulajdonképpen egyházi jogi kompetencia körébe tartozik. De lehet, hogy tévedek. Van arra utalás, hogy statisztikai adatforrásként a közigazgatás ekkortól használja, de az erre vonatkozó (egyházi vagy állami) rendelkezést nem sikerült megtalálnom.  Ha vkinek mégis sikerül, jelezze legyen szíves, szívesen venném.

Akit érdekel, annak bemásolom ide az 1850-es utasítás megfelelő részét: 
 „A' népség a' létezö laképületek szerint vétetik föl, mire azok megszámozása szolgál. A' számozás ott, a' hol még nem létezik , avagy megújítandó, következöleg hajtatik végre.

Ez minden helységben vagy a házak rendes sora szerint történik, vagy pedig elökelö épületen, mint fénylakon (Residenz), kaslélyon, községi házon s efféleken kezdödik, 's a·házak fekvése szerint a' legalkalmasabb módon számrendben folytattatik, mig azon helységekhez tartozó valamennyi házak számozva nincsenek. A' külvárosok, ha saját nevök van, a' számozásra nézve a' városoktól elkülönitendök.

A' szám a' ház bejárása fölött egyszersmind azon belül is alkalmazandó.

Minden épületeket, mellyek emberi lakásul szolgálnak s bútorozottak, meg kell számozni, következöleg a' magában álló házakat, távollevö erdei, pajtákat 'sa't. sz inte az olly épületeket is , mellyek csak némi ideig lakhatlanok vagy lakatlanok.

Ellenben sem azon épületeket nem kell számozni, mellyek emberi alkalmatassági helyül nincsenek rendeltetve, sem ollyanakat, mellyek a·más házakban lakó embereknek csak ideiglenes tartózkodásul szolgálnak, p. o. templomokat, örszobákat, valamint dologházakat, malmokat 'sa't., minthogy azokban senki sem lakik, hanem csak munka végett járnak azokba.

Ha valamelly ház elromlik, mindaddig lakatlannak jegyeztetik meg, mig újonnan épittetésére hihetöség létezik; de ha ez elenyészik; a' legelsö ház, melly építtetendett, az elromlott ház számát kapja.

Különben valamelly új ház azon számmal jegyeztetik meg, melly a' helystégben található utolsó házaké után következik, ha bár az új épület már számozott házak közt épittetnék is; minthogy a' házak számainál semmi törtszámoknak nem szabad elöjönni.

Ezen okból, ha több házak egygyé alakíttatnak, ezen egynél a több számnak mindaddig meg kell maradni, mig más házszámozás nem következik.

Minden lakház számozását 's ha olvashatlan lesz, megújítását a' helybeli elöljárónak kell a' házbirtokos költségén eszközleni.

A' helységbeli be- és kijárásnál vagy a' kapura, vagy e' végett különösen felállítandott fa vagy köoszlopra a' községnek egy táblát kell alkalmazni, melly az országban divatozó nyelveken a' helység nevét tartalmazandja.

Minthogy Magyarkoronaországban olly népes puszták vannak, mellyek egyes községekhez nem tartoznak 's magokban is községet nem tesznek; határoztatik, hogy az azokban találtató lakások, az illetö járásbiztos által szükség esetében a' szomszédjárásbiztossal is egyetértve a' legközelebbi községhez útattassanak és sor szerint számoztassanak.

2012. július 4. 14:27 Roland Ákos Jakab írta, <jakabrolandakos at yahoo.com>:

Kedves Hászszámkutatók!
>
>Az 1852-es módosítások valószínűleg a Pataky László által említett rendeletnek köszönhetőek.
>
>
>
>A ref. akv-ek is amiket én néztem "legfelsőbb rendelet"-re, "magas kormány"-ra hívatkoznak:
>
>
>
>(Balaton)Kenese:
>keresztelési: " Legfelsőbb rendelet következtében folyó év Martiusán kezdve, elhagyván az eddigi beirásmódot, e' jelen mód szerint köteleztetünk a' megkereszteltettek anyakönyvét."
>
>eketési: "A' magas kormánytól más házassági rovatos táblák levén kiadatva, ezen alakban tulso lapon folytattatik a' házasok bejegyzése. M.J. lelkész"
>halotti: "Legfelsőbb rendelet következtében elhagyva az eddigi rovatolást, következő rovatolást kell követnünk a' halottakra nézve."
>
>Dudar:
>keresztelési, esketési, halotti: "1852 Febr 25kén következő minta parancsoltatott"
>
>Csetény:
>keresztelési, esketési, halotti: -
>
>Kádárta:
>keresztelési: -
>esketési: "felsőbb rendelet"
>
>
>Békés, Okány, Vésztő: nincs indok, 1852-ben még befejezte úgy az akv-et, 1853-tól újat kezdett, az új formában.
>
>
>Imi!
>Érdekes, hogy a Szent Imre utcából Szabadság lett, de a Szntkút megmaradt. :-)
>
>
>Üdv: Ákos
>
>
>
>________________________________
> From: Tremmel Imre  <tremmel at citromail.hu>
>To: csaladtortenet at levlista.theka.hu
>Sent: Wednesday, July 4, 2012 12:29 PM
>Subject: [Csaladtortenet 2] Házszámozás, utcanevek
>
>Kedves Listatársak,
>Az én falumban mindössze 5 utca volt/van, mégis a pap össze-vissza írta a házszámokat.
>Valószínűleg nem tartották olyan fontosnak ezeket pontosan nyilvántartani,  hiszen ilyen kis faluban úgyis tudta mindenki, hogy ki hol lakik. Ük-déd-nagyszüleim az 1860-as évek óta ugyanabban a házban laktak, mégis évente változott az anyakönyvekben a házszám. (Pedig jó ha 5-10 évente épült új ház)
>Az utcák a nevüket tapasztalataim szerint a környező falukról kapták a nevüket, vagy arról, hogy mi volt abban az utcában.
>Nálunk ez az 5 utca:
>- Majori utca (ma Petőfi) Itt volt az uradalom, a major
>- Rédei utca (ma Kossuth), erre vezetett az út a szomszédos Rédére
>- Temető utca (ma Táncsics), Itt volt/van a temető
>- Szent Imre utca (ma Szabadság) Itt volt/van a templom)
>- Szentkút utca (ezt ma is így hívják) A Szentkúthoz erre kell menni.
>Szép napot,
>Imi
>
>
>  ==  ==  ==  ==  ==
>Támogatott csatolmányok:gif, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~2,4 MB
>_____________________________________________________________________________
>levelező lista honlap: http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
>Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
>  ==  ==  ==  ==  ==
>Támogatott csatolmányok:gif, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~2,4 MB
>_____________________________________________________________________________
>levelező lista honlap: http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
>Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
>