[Csaladtortenet 2] Névváltozás

[Wilde Viktor]

Ha már szó volt temetőkről, zsidókról, nevek magyar jelentéséről 
(metapedia) meg sírkő-címerekről, megemlítem, hogy a zsidó temetők 
vésétei gyakran utalnak a vezetéknévre, pl. egy szarvas jelenthet 
Hirschlert, egy farkas Wolfot, egy oroszlán Lőwöt (de az állatábrák az 
elhunyt jellemére is utalhatnak, tehát nem tuti).
Óriási szerencsém volt, a szegedi temetőben egy héberben perfekt 
kollégám kalauzolt, amíg a szomszédos köztemetőben vezérigazgatónkat 
temették (itt a Listán többen tudják, kiről van szó), az óbudaiban meg 
egy ott kóválygó, hozzám hasonlóan aberrált. Mondjuk, majd szívrohamot 
kaptam, ahogy a magányhoz szokott zsidó temetőbeli sétámon egy cserjéből 
előlépett egy tiszta feketébe, hosszú kabátba, kippába, pajeszba, 
szakállba és imarojtokba öltözött ember, két méterrel előttem - nem 
mertem tőle megkérdezni, hogy "maga nem fél így szürkületkor egy kies 
temetőben?", mert attól tartottam, azt feleli, hogy "féltem, míg éltem") 
- de utána rendkívül érdekes dolgokat mesélt.
Hasznos tárgybani szakmunka a "Régi zsidó temetők művészete", Kriterion, 
1980

2012.03.01. 13:57 keltezéssel, Hirschler András írta:
> Viszont S. Tamás figyelmébe ajánlom, hogy nem minden német hangzású név
> "rejt" zsidókat: Hirschlerekből például rengeteg virtigli sváb is akad
> (köztük pl. a kiváló filantróp és lokálpatrióta, egykori soproni
> polgármester, Hirschler Rezső is). Vagy említhetem akár Hirschler József
> kolozsvári pápai prelátust is.  Persze sok zsidó Hirschler magyarosított:
> olyanok is voltak, ahol a négy testvér közül három katolizált, de csak egy
> magyarosított. Apámnak csak a háború után jutott eszébe, hogy magyarosítson,
> de akkor már, ahogy ezt nekünk mesélte már nem volt ideje elmenni az
> "elöljáróságra". A hatvanas-hetvenes években azután a neve afféle fogalommá
> vált (a felvilágosító könyvei nyomán amolyan szex-guruként kezelték), így a
> névváltoztatás is lekerült a napirendről.
> üdv. Hirschler András