[Csaladtortenet 2] Magyarul tudás

2012. Már. 9., P, 14:51:45 CET

Kedves Robi!

ad 1. Az EU-n kívüli piacokra is csak versenyképes termékkel lehet bejutni.
És tud-e ma bármelyik ország Kínánál versenyképesebb lenni? Pláne azon a
vidéken. Sajnos a tengeri kikötő hiánya (óh, már megint Trianon.), így a
magas szállítási költségek eleve versenyhátrányt okoznak a távolabbi
piacokon. Ukrajna és Oroszország valóban jó piacok, de - mint emlékezhetünk
- a rendszerváltás után politikai okokból az oroszországi gazdasági
kapcsolatokat elsorvasztották. 

ad 2. Azért  a természeti erőforrások ma sem mellékesek (ld. Közel-Kelet).
Sőt. Szellemi tőkénk jelentős, de az oktatás színvonala sajnos sokat
romlott. Nem tudom, a mostani tanügyi reform segít-e ezen.

ad 3. Igaz.

ad 4. Ebben úgy gondolom, tévedsz. Nem szeretném a szokásos közhelyeket
felsorolni, de tételesen bizonyítható, hogy az EU forrásokból (Phare, SA,
KA, stb.) Magyarország milyen összegekhez jutott hozzá. Lehet, hogy tényleg
a Titanicra váltottunk jegyet, de azt a hajóstársaság fizette.

ad 5. A világháború sem old meg semmit. Ez már legalább két alkalommal
beigazolódott.

Üdv. Hirschler András

From: Kozora Róbert [mailto:kozorar at gmail.com] 
Sent: Friday, March 09, 2012 2:09 PM
To: Hirschler András
Cc: Rihmer Aurél; csaladtortenet at levlista.theka.hu
Subject: Re: [Csaladtortenet 2] Magyarul tudás

Nagyon röviden reagálnék András soraira.

1. Az EU-n kívül is vannak piacok. Az Alvó Óriás már rég felébredt álmából,
vele együtt India is és Oroszország is ébredezik. A Latin-amerikai piacokon
is sok a lehetőség, de itt van mindjárt Ukrajna is, ha egy közelebbi piacot
akarunk keresni.

2. Régen a természeti erőforrásokért ment a harc, mára ez átértékelődött.
Szellemi tőkénk óriási lehet, kitűnő egyetemeink vannak, színvonalas és
gyakorlati oktatással versenyképesek lehetünk. 

3. Látni kell, hogy a fejlődő világnak nemcsak a népessége nő, hanem az
igényei is. A termőföld, az ivóvíz szerepe újra fel fog értékelődni. Erre
csak hab a tortán az éghajlatváltozás és következményei.

4. Mit tud adni nekünk az EU, amit mástól nem kapunk meg? Hmmmm? Semmit!

Amikor az Unióba léptünk, a Titanicra váltottunk jegyet. Jó drágán.

5. A globális tőke mindenhatóságán nem tudunk változtatni (ezt még 2002-ben
mondta egyik egyetemi tanárom) ergo semmi nem fog magától változni.

Változást egy világméretű forradalom vagy egy III. Világháború hozhat. Ami
lehet, hogy be is fog következni, ha a világ ezen az úton halad tovább.
Remélem, hogy ez nem az én vagy a gyerekeim életében történik meg majd.

6. Nem az a nagy magyar, aki a mellét veri és a zászlót lobogtatja! Az igazi
magyar sosem kérkedik a magyarságával. De ez más nációra is igaz.

7. Más generációhoz tartozom, mint a  levlistán a többség, sok dolgot
másként látok, mint Ti. De át tudom érezni azoknak a fájdalmát akik Trianon,
a holocaust, a kitelepítések vagy '56 miatt szenvedtek.

"Élj ember módjára, hogy mást is emberré faraghass, és hogy te magad is
embernek maradhass!"

Üdv, 

        Kozora Robi

2012/3/9 Hirschler András <smartlines at smartlines.hu>

Kedves Aurél, nyilván jó oka van annak a keserűségnek, ami soraidból
kicseng. Magam negyven éve dolgozom különféle állami szervezetnél többek
közt befektetésösztönzési területen, ennél fogva magam is a külföldi tőke
szálláscsinálójaként lehetek elkönyvelve.  Bűneimet még tetézi, hogy
1994-től az Euro Info Központ vezetőjeként a magyar kis- és középvállalatok
ezreit igyekeztem felkészíteni az egységes európai piacon történő eredményes
fellépésre.

"Pedig milyen jól meglennénk, ha a külföld nem avatkozna be a belügyeinkbe,
ha a magyar paraszt kedvére termelhetne, ha ismét lehetne könnyűiparunk,
gépgyártásunk (nem külföldi iparvállalatok képében), stb. Nekünk nem a
fogyasztói társadalmat kellene majmolnunk és nem a liberális eszmék általi
nemzetirtást kellene követnünk, mert ez az út csak az elöregedéshez és a
pusztuláshoz vezet." - írod.

Furcsállom, hogy rendkívül széles történelmi műveltséged dacára nem látod,
vagy nem akarod meglátni Magyarország hanyatlásának, a perifériára
szorulásának igazi okait. Tényleg az Európától való elfordulás, az autarkia
vezetne ki jelen nyomorúságunkból? Nyersanyagok, energiaforrások, korszerű
technológiák, képzett munkaerő és mozgósítható tőkeforrások nélkül vajon
mire megyünk magunk? Avagy Te is azt az illúziót kergeted, hogy a Magyar
Föld majd mindent, amire szükségünk van, megterem? Megértem, hogy filoszként
nem vagy otthon a gazdasági szférában. Ám intelligenciád révén biztosan  fel
kell tudnod mérni, hogy egy 10 milliós ország piaca nem képes létrehozni azt
a keresletet, amely lehetővé tenné az Általad példaként hozott könnyűipar
vagy gépipar gazdaságos termelését. Ha pedig a termelés nem gazdaságos, a
piac nem tudja eltartani, akkor azt az államnak kell finanszíroznia. A
Kádár-rendszerben megtapasztalhattuk (és a következményeket máig nyögjük),
hogy ez hová vezet.

Véleményem szerint tehát nincsen alternatívája annak, hogy Magyarország az
európai integráció részeként keresse a boldogulását. Pontosabban: van
alternatíva,de annak perspektívája aligha bátorítja majd emigráns
honfitársainkat, hogy megfogadva felszólításodat hazatelepüljenek, és
vállalják azt, amivel a "tényleges magyarság" jár. És ami azt illeti,  ha a
"tényleges magyarság" a szabadelvűséget száműző közpolitikát, a hajdani
kiváltságokat konzerváló, a "történelem nélküli népeket"  kirekesztő
társadalmi szerkezetet és az elmaradott termelési viszonyokat jelenti, akkor
arról - tudom, bűnlajstromom ezzel tovább bővül - bizony, én is szívesen
lemondok.

Baráti üdvözlettel

Hirschler András

tényleges magyar

From: Rihmer Aurél [mailto:granasztoi at freemail.hu]
Sent: Friday, March 09, 2012 9:00 AM
To: Hirschler András
Cc: '_R-Istvan-Mögling(eu)'; csaladtortenet at levlista.theka.hu
Subject: Re: [Csaladtortenet 2] Magyarul tudás

Kedves Listatagok!

A történelem nélküli népek egy történelmi szakkifejezés. Rajta azon népeket
értik, amelyek nem voltak államalkotó népek, nem volt saját nemességük,
államuk a XIX. század előtt nem létezik, vagy csak vazallus államalakulat.
Tehát én csak egy történelmi szakzsargont használtam, amit a szakma sok
helyen alkalmaz és használ.

Arról pedig, hogy mi a haza és nemzetárulás, legyen itt egy élő példa, amit
az emigráns magyarok prominensei hajtanak végre. Egyikük egy skandináv állam
magyar keresztényeinek világi vezetője, bár az istenadta saját verseiből
tudjuk, hogy csak utólag lett kikeresztelkedett. Másikuk egy kontinensnyi
ország magyar közösségének vezetője, igaz unokája már egy kukkot sem tud
magyarul, hiába "fő magyar" a nagypapa. Harmadikuk előszerettel címezteti
magát nádornak, hiszen felmenői közt volt nádor illetve homo regius. De van
nekik svájci, dél-afrikai, amerikai, dél-amerikai társuk is. No és persze
pár hazai talpnyaló is melléjük állt. Van köztük aki ezt a listát is
olvassa, így várom dörgedelmét.

Mit is tesznek díszmagyarjaink? 200-500 euróért árusítják Itáliában a vitézi
rangot, koronás vitézi címert. Teszik, mert rájöttek, hogy a magyar értékek
egzotikumok, amin jól lehet keresni. Árulják azon olaszoknak, akiknek
fegyveres erejének mindmáig legfőbb ünnepnapja a magyar Szt. István
csatahajó elsüllyesztésének napja. A vitézséget leginkább az olasz fronton
lehetett kiérdemelni a magyar honvédeknek. De kit érdekel ez, ha üzlet van
benne. Alázzuk meg a magyar hősöket. No és a vitézi címmel együtt adjuk el
az országot is. Mert mire is jogosít fel a régi vitézi cím? Arra, hogy a
magyar haza földjének tulajdonosa légy. De főmagyarjaink az üzlet kedvéért
eladják a hazát is.

Teszik mind ezt úgy, hogy közben a liberális világpolgárság jegyében
kijátszák a haza ellen a nemzetközi és EU jogrendet.

Emigránsaink felvásárolják a földjenket, épületeinket, de ott nem mint
magyarok élnek, hanem mint németek, osztrákok, stb, mert így ki lehet
játszani a hazai törvényeket. Tehát ők visszaélnek magyarságukkal a nemzet
kárára, és valójában kizsákmányoló külföldiek.

Mert nem feledhetjük, hogy hazánkat 1990-től kezdve egyre inkább
kizsákmányolja a külhon. Hogy miképp az egy külön tanulmányt érne meg, de
csak pár címszó: privatizáció, külföldi iparbetelepítés, területfelvásárlás,
EU-s szabályok hazánk elleni kijátszása, stb, stb. Mitovább, saját hazánkban
leszünk rabszolgák.

No és mi még a haza és nemzetárulás? Kintről okoskodni, árulózni azokat,
akik otthon maradtak, és otthon küzdenek a nemzet fennmaradásáért. Kintről
szövegelni, mondván, nekünk van, mert mi dolgoztunk. Nem mint ha az otthon
maradottak nem dolgoztak volna eleget, és nem dolgoznának ma is. De ők
vállalták a kommunizmus borzálmait, illetve vállalják ma is az elhibázott EU
csatlakozás kínjait.

Kinti pénzükön basáskodnak itthon és nézik le a szegény otthon - itthon
maradottakat.

Szemükben csak az emigráns magyar a magyar. Szememben pedig csak a Kárpátok
bércein belül élő a magyar.

Hát ezért és ilyenekért vetem meg a Kárpátok övezetén kívül élő
emigránsaikat. Tessék hazatelepülni és vállalni azt, mivel is jár a
tényleges magyarság. Mert a haza itthon és nem az emigrációban van. Ezt
végre fel kellene fogni ésszel!!!!

Persze, elismerem, hogy vannak, akik tényleg megpróbálnak a külhonból
ténylegesen segíteni és ezt csöndben teszik, nem verik nagydobra. Mert aki
nagydobra veri, már megalázza a "kegyelemkenyérre" szoruló otthon
maradottakat. Lám-lám, az emigráns nélkül mit is érnétek, hangoztatják.

Pedig milyen jól meglennénk, ha a külföld nem avatkozna be a belügyeinkbe,
ha a magyar paraszt kedvére termelhetne, ha ismét lehetne könnyűiparunk,
gépgyártásunk (nem külföldi iparvállalatok képében), stb. Nekünk nem a
fogyasztói társadalmat kellene majmolnunk és nem a liberális eszmék általi
nemzetirtás kellene követnünk, mert eza az út csak az elöregedéshez és a
pusztuláshoz vezet.

Tehát, lehetnek jó érzésű emigránsaink, csak sajnos nagyon kevesen vannak. A
prímet a hazát megvető, lenéző okoskodók viszik sajnos az emigrációban, akik
akár pénzért, mint egzotikumot, még a nemzet sajátos értékeit is piacra
dobják.

Tudom ez kibékíthetetlen ellentét az emigráns és otthon maradottak között,
de éppen ezért keresni kell azon pontokat, ahol békében meg lehetünk egymás
mellett, nem nézve azt, hogy ki hol él. De ez sajnos csak egy igen szűk
mezsgye. Ilyen pl. a családkutatás területe, mert itt például tiszta
magyarról alig beszélhetünk. Szinte mindenki bír nem magyar felmenőkkel is.

Üdv

Aurél

 ==  ==  ==  ==  ==
____________________________________________________________________________
_
Felvidéki mikrofilmek "képszám" katalógusa:
http://www.macse.org/society/szlovakia.php?id=mic
<http://www.macse.org/society/szlovakia.php?id=mic&mic=kep> &mic=kep
____________________________________________________________________________
_
családtörténet levelező lista: csaladtortenet at levlista.theka.hu ;
http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
MaCsE lista: http://groups.google.com/group/macse?hl=hu 

-- 

Üdv,

         Kozora Robi

__________________________________________________________________________ 

Kutatott települések: Csíkrákos, Madéfalva, Göröcsfalva, Vacsárcsi,
Csíkcsicsó, Csíkszereda (Hargita) - Deregnyő, Csicser, Kisráska, Nagyráska,
Gálszécs, Tőketerebes, Kassa (Felvidék)