[Csaladtortenet 2] törvényeítés, elismerés, névre vétel
"Dr. Balás István"
balpista at balpista.hu
2012. Május. 7., H, 22:21:46 CEST
Kedves Mindannyian!
1. Az állami anyakönyvezést bevezető 1894. évi XXXIII. tc-nek a
születési anyakönyvről szóló 35-44. §-ai nem szabályozták sem a
házaságból született, sem az ún. törvénytelen gyermek családi nevének
kérdését. Ennek valószínű okaként jelenleg arra tippelek, hogy ezt a
kérdést a több évszázados korábbi egyházi anyakönyvezési gyakorlat
rendezte, így valószínűleg fel sem merült, hogy egy nyilvánvaló
megoldástól el kellene térni. [A korábbi egyházi anyakönyvezési
gyakorlatot, illetve Corpus Juris Canonici esetleges idevágó
rendelkezéseit nem ismerem.]
A hivatkozott törvény ráadásul úgy is rendelkezik, hogy ha a
törvénytelen gyermeket a természetes atyja magáénak ismeri el, akkor az
atya apaságát fel kell tünteti az anyakönyvben, viszont hallgat arról,
hogy az atyaság elismerése miatt meg kell-e változtatni a gyermek
családi nevét. A gyanúm az, hogy igen.
2. Ezen a törvényi hallgatáson nem változtatott az előző törvényt
módosító 1904. évi XXXVI. tc sem.
3. Úgy tűnik, hogy először csak "A házasságon kívül született gyermek
jogállásáról szóló 1946. évi XXIX. törvény" tartalmazotta gyermek nevére
nézve jogi előírásokat így:
"23. § A házasságon kívül született gyermek a születési anyakönyvbe
atyjaként bejegyzett személy családi nevét viseli. Addig, amíg az
anyakönyvben atyára vonatkozó bejegyzés nincs, a gyermek anyjának
családi nevét viseli. Ha az anya nem hajadon, a gyermeknek az a családi
neve, amelyet az anya mint hajadon viselne."
Az idézetnek az "Addig, amíg" fordulatából az következik, hogy ha az
anyakönyvbe bekerül egy atya kilétére vonatkozó bejegyzés, ezzel
egyidejűleg automatikusan a gyerek családi neve is megváltozik, bár
erről konkrétabbat ez a törvény sem ír.
4. Az 1952. évi IV. törvény eredeti szövegének a gyermek családi nevével
kapcsolatos rendelkezései:
"41. § (1) Ha a gyermek apjának kiléte nem állapítható meg, az anya
kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek harmadik életévének
betöltése után hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési
anyakönyvbe a gyermek szülőiként, illetőleg apjaként képzelt személyt
jegyezzenek be.
(2) Ilyen esetben az apa családi nevéül az anya legközelebbi ismert
anyai ági férfi felmenőjének családi nevét kell megállapítani."
"42. § (1) A gyermek - szülőinek megállapodása szerint - apjának vagy
anyjának családi nevét viseli. Házasságban élő szülők gyermeke azonban
anyjának családi nevét csak akkor viselheti, ha az anya kizárólag a maga
nevét viseli.
(2) Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a
gyermek - képzelt apának (41. §) anyakönyvi bejegyzése előtt - anyja
családi nevét viseli."
A most említett törvény mai rendelkezése:*
Csjt. 42. § (2) Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell
tekinteni, a gyermek az anyja családi nevét viseli mindaddig, amíg a
képzelt apát az anyakönyvbe be nem jegyezték. Az anya a képzelt személy
apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során bejelentheti, hogy
gyermeke továbbra is az ő családi nevét viseli.*
Végül a most említett törvénynek az örökbefogadott nevével kapcsolatos
eredeti és mai rendelkezése is így szól:*
*Csjt. 53. § (1) Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét
viseli.*
(4) A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott
megtarthassa addigi családi nevét.*
Sajnálom, ha mindezekkel esetleg csak fokoztam a bizonytalanságot...
BalásPista
További információk a(z) csaladtortenet levelezőlistáról