[Csaladtortenet 2] törvényeítés, elismerés, névre vétel

"Dr. Balás István" balpista at balpista.hu
2012. Május. 7., H, 22:21:46 CEST


Kedves Mindannyian!

1. Az állami anyakönyvezést bevezető 1894. évi XXXIII. tc-nek a 
születési anyakönyvről szóló 35-44. §-ai nem szabályozták sem a 
házaságból született, sem  az ún. törvénytelen gyermek családi nevének 
kérdését. Ennek valószínű okaként jelenleg arra tippelek, hogy ezt a 
kérdést a több évszázados korábbi egyházi anyakönyvezési gyakorlat 
rendezte, így valószínűleg fel sem merült, hogy egy nyilvánvaló 
megoldástól el kellene térni. [A korábbi egyházi anyakönyvezési 
gyakorlatot, illetve Corpus Juris Canonici esetleges idevágó 
rendelkezéseit nem ismerem.]
A hivatkozott törvény ráadásul úgy is rendelkezik, hogy ha a 
törvénytelen gyermeket a természetes atyja magáénak ismeri el, akkor az 
atya apaságát fel kell tünteti az anyakönyvben, viszont hallgat arról, 
hogy az atyaság elismerése miatt meg kell-e változtatni a gyermek 
családi nevét. A gyanúm az, hogy igen.

2. Ezen a törvényi hallgatáson nem változtatott az előző törvényt 
módosító 1904. évi XXXVI. tc sem.

3. Úgy tűnik, hogy először csak "A házasságon kívül született gyermek 
jogállásáról szóló 1946. évi XXIX. törvény" tartalmazotta gyermek nevére 
nézve jogi előírásokat így:
"23. § A házasságon kívül született gyermek a születési anyakönyvbe 
atyjaként bejegyzett személy családi nevét viseli. Addig, amíg az 
anyakönyvben atyára vonatkozó bejegyzés nincs, a gyermek anyjának 
családi nevét viseli. Ha az anya nem hajadon, a gyermeknek az a családi 
neve, amelyet az anya mint hajadon viselne."
Az idézetnek az "Addig, amíg" fordulatából az következik, hogy ha az 
anyakönyvbe bekerül egy atya kilétére vonatkozó bejegyzés, ezzel 
egyidejűleg automatikusan a gyerek családi neve is megváltozik, bár 
erről konkrétabbat ez a törvény sem ír.

4. Az 1952. évi IV. törvény eredeti szövegének a gyermek családi nevével 
kapcsolatos rendelkezései:

"41. § (1) Ha a gyermek apjának kiléte nem állapítható meg, az anya 
kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek harmadik életévének 
betöltése után hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési 
anyakönyvbe a gyermek szülőiként, illetőleg apjaként képzelt személyt 
jegyezzenek be.
(2) Ilyen esetben az apa családi nevéül az anya legközelebbi ismert 
anyai ági férfi felmenőjének családi nevét kell megállapítani."

"42. § (1) A gyermek - szülőinek megállapodása szerint - apjának vagy 
anyjának családi nevét viseli. Házasságban élő szülők gyermeke azonban 
anyjának családi nevét csak akkor viselheti, ha az anya kizárólag a maga 
nevét viseli.
(2) Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a 
gyermek - képzelt apának (41. §) anyakönyvi bejegyzése előtt - anyja 
családi nevét viseli."

A most említett törvény mai rendelkezése:*
Csjt. 42. § (2) Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell 
tekinteni, a gyermek az anyja családi nevét viseli mindaddig, amíg a 
képzelt apát az anyakönyvbe be nem jegyezték. Az anya a képzelt személy 
apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során bejelentheti, hogy 
gyermeke továbbra is az ő családi nevét viseli.*

Végül a most említett törvénynek az örökbefogadott nevével kapcsolatos 
eredeti és mai rendelkezése is így szól:*
*Csjt. 53. § (1) Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét 
viseli.*
(4) A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott 
megtarthassa addigi családi nevét.*

Sajnálom, ha mindezekkel esetleg csak fokoztam a bizonytalanságot...

BalásPista



További információk a(z) csaladtortenet levelezőlistáról