[Csaladtortenet 2] az anyakönyvek védelme

[Éva Adorján]

Kedves Listatársak!

Az anyakönyvek védelmében kialakult eszmecserét és egy kicsit más
szempontból is kiegészíteném. Védeni kell az anyakönyveket, de nem a
kutatóktól, hanem azért, mert belőlük sok olyan információ is nyerhető,
amivel esetleg cáfolható több eddig publikált történelmi  esemény.

Saját kutatási tapasztalatomat szeretném felhozni ennek bizonyítására. Mint
már többször leírtam, elsősorban Tata környékét kutatom. A családfakutatást
Környe község anyakönyveinek kutatásával kezdtem. Sok helytörténeti
kiadványt elolvastam előtte, gyűjtöttem a témában megjelent újságcikkeket.
Ezekben többször olvastam, hogy  Környét Eszterházy gróf 1746-ban katolikus
svábokkal telepítette be, miután elzavarta az itt élő református
magyarokat, akiktől elvette a templomukat és katolikus plébániát
alapított.Olyan véleményt is olvastam, mely szerint Eszterházy gróf
rosszabb volt a tatárnál és töröknél,mert magyar és református ellenes
volt.

Ezen ismeretek gyűjtögetése után lett időm arra, hogy hozzáláthassak a
családfakutatásához is.

Az anyakönyvek " olvasása " során meglepve tapasztaltam, hogy már az
1740-es évek anyakönyvi bejegyzéseiben a kereszteltek,  a házasultak, és az
elhunytak között református magyarokat is találok.

Kutatásomat az MOL-ban található Eszteházy levéltárban folytattam, ahol
megtaláltam többek között Környe 1768-as úrbéri szerződését,amelyet a falu
nevében Pirityi Jeremiás törvényes bíró, mellett Nagy Ferenc és Gór János
is aláírt. E három aláíró közül  Pirityi református , a másik kettő
katolikus magyar volt. Ezen ismereteimet a falu 1763-as lélekösszeírásából
tudtam.

Nem értettem, ha a gróf elzavarta a református magyarokat, miért
szerepelnek továbbra is az anyakönyvekben ?

Több évi, a szomszédos községek anyakönyvet is érintő kutatásaim alapján /
miután ott élt református és evangélikus őseim vannak /, bizton állíthatom,
hogy lehet, hogy egyes református családokat valóban kitelepített a gróf,
de sokan maradhattak. Ennek ismeretében felteszem a kérdést, tényleg magyar
és református ellenes lehetett a gróf ? S akik a fenti sommás ítéletet
leírták, s mások akik ezt szolgaian lemásolták és terjesztették vajon
belenéztek az anyakönyvekbe?
Szerintem nem, mert ez meglehetősen fárasztó és időigényes tevékenység,
csak a hozzánk hasonló megszállottak művelik. Úgy gondolom ezért is kell
védeni az anyakönyveket.

A református templomok elvételéről is szeretnék írni pár szót.

A dadi templom történetét hozom fel példának.A templomot katolikusok
építették. 1529-ben a falut a törökök felperzselték a falu és a templom is
1643-ig lakatlan volt. Ekkor Csáky László a gesztesi vár ura református
jobbágyokat telepített Dadra, akik az elhagyott templomot átvették és
1747-ig használták.1747-48-ban katolikusok is települtek a faluba.
Eszterházy gróf  1747-ben visszavette a reformátusoktól a templomot / ekkor
még  érvényben volt az a királyi rendelet, mely szerint mindazok a
templomok,amelyek katolikus szertartás szerint valamikor fel voltak
szentelve, a protestánsoktól visszaveendők /. A reformátusoknak pedig
telket, építőanyagot adományozott templom építéséhez, kántoruknak és
papjaiknak pedig földet juttatott. Így mindkét felekezet szabadon
gyakorolhatta hitét.

üdv. A Éva