[Csaladtortenet 2] labanc vagy kuruc

[gyorgy weber]

Kedves Lista!
H.Laci sem nem fekete sem nem fehér, hanem szürke gondolatmenetén maradva,
és remélve, hogy nagy szamárságot nem írok, de korábbi olvasmányaim
alapján, emlékezetből:

A kuruc-labanc ellentét valódi hátterére is árnyaltabb a köztudatban élő
képnél. Az Őrsi Ferenc: Tenkes kapitánya c. népszerű ifjúsági regényen
szocializálódott korosztályok hite labanc = megszálló osztrák vagy német
katona, míg kuruc = magyar elnyomott, hazát védő paraszt. Ez nem igaz.
Labancnak lenni lojalitást jelentett a fennálló Habsburg hatalomhoz, a
kurucságot pedig épp e lojalitás hiánya jellemezte! Így a labanc seregben
volt oda besorozott magyar paraszt (mert földesura oda küldte, azaz a
lojalitás mértékét a földesúr határozta meg, s nem az egyes egyedek), míg a
kurucok között volt számos német telepes leszármazott. Ily módon a labanc
magyarul szidhatta - szidta is - harc közben a németül káromkodó kurucot. A
labancság-kurucság tehát nem (feltétlenül, elsősorban?) nemzeti-etnikai
hovatartozást, hanem politikai állásfoglalást, hatalomhoz való viszonyt
jelentett!

Az eltűnt, megsemmisült anyakönyvi adatbázisba (remélve, hogy olvassa a
felelőse):

A Baranya megyei *Nagyváty *református irataival kapcsolatban: "A régi
lelkészek irataikat, jegyzőkönyveiket a templomban az úrasztala alatt
tartották. *1763-ban az összes iratokat ellopták. *Így az egyház régebbi
eseményeiről hiányoznak az adatok." Akv.: 1767-től helyben.

A Baranya megyei *Sásd *(r.k. egyház-igazgatásilag) 1750-ig Vásárosdombó,
utána 1793-ig Vázsnok fíliája, azóta önálló pl. Mivel a vázsnoki mater
jogutódja lett, ezért a Vázsnokon keletkezett pl.-i iratokat - így az
akv.-et is - Sásdra vitték. Egyes források a sásdi pl. felállásának idejét
ezért teszik 1750-re. Akv.: 1750-ig Vásárosdombó, 1796-ig Vázsnok, azóta
helyben, *de hiányoznak a teljes 1859-1860 évek, valamint 1861-1862 halotti
anyakönyvei.*

A Baranya megyei *Kölked *(r.k. egyház-igazgatásilag Mohács-Belváros
filiája) református anyakönyveiről: Korán felállt anyaegyház volt, de
múltjáról keveset tudunk, mert 1812-ben villámütés következtében leégett a
templom és a parochia is, s elveszett minden addig keletkezett irat. Akv.:
1674-től, *de az 1812 előttiek megsemmisültek.*

A Baranya megyei Mindszentgodisa r.k. anyakönyveiről: Az egyházjogi
jogelőd: Felsőmindszent. 1708-tól önálló pl. Akv.:  Matricula Cop.
1751-től, M. Bapt. és Def. 1774-től, *a korábbiak megsemmisültek. *

A Baranya megyei *Mozsgó *1756-ig (P.K.M. és MTSH szerint 1759-ig)
Szigetvár filiája, azóta önálló pl. Akv.: 1756-ig Szigetvár, azóta helyben,
de az 1771-ig íródottak megsemmisültek. (MTSH=Kovacsics József szerk.:
Magyarország Történeti Statisztikai Helységnévtára; P.K.M.= Patkóné
Kéringer Mária - Dóka Klára: A pécsi egyházmegye egyházlátogatási
jegyzőkönyvei
Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 7.)

A Baranya megyei *Erzsébet *(r.k. egyház-igazgatásilag) 1774-ig Kátoly
filiája, azóta önálló pl. Akv.: *1836-tól, korábbiak megsemmisültek. *

A Baranya megyei *Kátoly *(r.k. egyház-igazgatásilag) 1706-1774-ig önálló
pl., utána 1957-ig Szenterzsébet, azóta Máriakéménd fíliája. Akv.: 1774-ig
helyben, *de az 1746 előttiek megsemmisültek*.

gy.