[Csaladtortenet 2] A labanc kuruc, vagy a kuruc labanc

[Mihalik Béla Vilmos]

Kedves Lista!

1691-ben a császári-királyi hatalmat Felső-Magyarországon képviselő Szepesi
Kamara titkári posztjára ketten jelentkeztek, Olasz Ferenc és Draheim
Vilmos. Utóbbi 1674-től szepesi kamarai tanácsos, 1675-től a Kincstár
felső-magyarországi javainak prefektusa volt. 1682-ben Thököly Imre
oldalára állt. 1685-ben így ír erről Thökölynek:
"*az ország lakosi, és azok között én is teljes bizodalommal reménylettük,
és örvendeztük azon, hogy immár extraneorum dominio sublato, nativus
fejedelmünk lévén, az régi sok vérrel keresett hazánk szabadságában és
törvényében megmaradhatunk, és conserváltatunk Nagyságod által, kihez
képest ugyan in Mense Augusto 1682 az felséges Római Császárnak írván per
solennem renunciationem literalem, lemondottam őfelségének tovább való
hívségemet, kötelességemet, szolgálatimot, kit nem hiszem, az egész
országban más egy ember cselekedte volna. Én azzal praescindáltam minden
reménységemet az Császár gratiájához, ha valaha per possibile rerum
mutatione történhetett volna.* "
Draheim tehát - saját szavai szerint - ünnepélyes levélben mondott le a
császári szolgálatról, és állt Thököly pártjára. S bár erről hallgat,
tudvalevő, hogy az 1670-es években a Szepesi Kamarában betöltött
szolgálatáért katolizált, Thököly idejében ismét visszatért evangélikus
hitére, majd 1685 után feltehetőleg ismét katolizált, s 1691-ben mint
látjuk ismét császári szolgálatra jelentkezik. (A fentebbi levelet azonban
előszedték ellene, s a titkári pozíciót Olasz Ferenc nyerte el)

A Batthyány család felemelkedését nagyban köszönheti Batthyány I. Ádámnak,
aki energikus evangélikus anyjával, Lobkowitz Poppel Évával is
szembeszállva katolizált, majd ezt követően a császár közvetlen
udvartartásának belső tagja lett, felesége pedig a császárné udvarhölgye
lett. Fia Batthyány Kristóf 1683-ban a Bécs felé vonuló törökhöz pártolt,
feladva a Rába vonalának védelmét, így Bécs végső veszedelmét elősegítve.
Az unokája Batthyány II. Ádám pedig már Strattmann Eleonórát, Theodor
Heinrich Strattmann udvari kancellár lányát vette feleségül.

Hol húznád meg a határt labanc és kuruc, törökpárti és császártpárti
között? Kell-e egyáltalán határt húzni? Az "én" szempontomból "ő"
magyarellenes, az "ő" szempontjából "én" vagyok magyarellenes. Motivációk,
mozgatórúgók, érdekek és érdekérvényesítések, szemléletmódok feltárása,
megértése lenne a dolgunk, s nem a sommás ítélkezésé.

Üdv,
Mihalik Béla