[Csaladtortenet 2] Fwd: Re: fésületlen gondolatok

2012. Május. 12., Szo, 04:59:49 CEST

Kedves István,

Véleményeddel gyakran nem értek egyet, most azonban nézeteink között
szokatlanul nagy mértékű konjunkt halmazt látok. Ez Téged nyilván
zavarba fog hozni, mert nem népszerű velem egyetérteni e Listán, de most
kb. ugyanazt mondod el, amit én gondolok, és részben meg is írtam már,
de Te talán még nálam is higgadtabb módon, ami nagy szó. Kommentárjaim:

Valóban némileg flexibilis a fogalompár, pár napja tudjuk, hogy az a
labanc, aki felveti Simicska százmilliárdos állami megrendeléseit.

Jó választás Kossuth, mert a kurucok bálványozzák, a fanyalgó labancok
meg azt mondják, hogy elsikkasztotta az árvák kasszáját, kétszer pénzt
hamisított, amikor baj volt, elszaladt és a biztonságos kívülről kiabált
be ("Görgey áruló!" meg ilyesmi), azóta is kedvenceim a kívülről
bekiabáló disszidensek ("tetszettek volna itthon maradni, kalandvágyból"
- Antall után szabadon).

Jó választás Deák, mert megtestesíti a kuruc-labanc hagyomány par
excellence dilemmáját - harcoljunk mindhalálig és dögöljünk bele, vagy
egyezzünk ki és éljük túl? Valahogy Mo. utolsó fénykora (Mátyás után)
éppen a kiegyezéstől az 1.VH-ig tartott, szerintem. Ld. még
István/Koppány némileg szájbarágós bemutatása az egykori rockoperában
("Szimplisziti" - mondta Matolcsy előadásában, ld. youtube.com).

Akkor a szegénysorból felemelkedő Grassalkovich szerezte a nagybirtokot,
ma a felcsúti bürgermájszter, mit tesz Isten.

1-2. Szerintem aki ma több hírforrást olvas/néz, azt nem "folyásolják
be" a torzítók, pláne, ha az eszét is használja. Aki a komenizmusban
csak a hazai adókat hallgatta, az is tudott értelmezni bizonyos IQ
fölött: Emlékszem, egy Olaszországba tartó buszban ültem 1983 őszén,
amikor a kihangosított rádió bemondta, hogy "Grenadán reggel
partraszálltak az amerikai csapatok, hogy megdöntsék a demokratikus
kormányt. Az országban dolgozó kubai vendégmunkások felvették a harcot",
és rögtön kitört a röhögés. Igaz, a buszon csak közgázosok, tehát az
átlagnál jóval jobban informált és liberálisabb fiatalok ültek (azt
éppen akkor tudtuk, hogy ki a kötelezően közénkültetett besúgó, amikor
rákezdtünk némi honi pálinka után az "ellopták az oroszok a tyúkot" című
népdalra, az egyetlen, aki elsápadt és nem énekelt), talán nem véletlen,
hogy éppen ennek, a mai Mo legsikeresebb egyetemének megszűntetése
röppen fel újra meg újra hírként. Na ja, és aki a BBC-t, Szabad Európát
hallgatta (volt akkor Tiranának meg a Vatikánnak is magyar adása), az
azért képben volt, bár néha gyököt kellett vonni.

3. Ha nem ismerik ma Gönczöt, az nagyon szomorú - még a nem túl
felülinformált amerikaiak is általában fel tudják sorolni az elnökeiket,
úgy 250 évre visszamenőleg. Mi meg ezt a 3 és felet se?

4. OK, a III/3-at nem név szerint ismertük, de azt azért tudtuk, hogy ki
előtt lehet beszélni és vica versa.

5. Nem tudom, én ilyen teljesen agymosottakkal vagy agyhalottakkal nem
találkoztam, de mondom, a Közgázon szocializálódtam, ott meg előbb
tudtunk néha dolgokról, mint a SZU hírszerzése. A leügynöközött,
valójában külföldi hírszerző tiszt Medgyesy azt állította, hogy a magyar
hírszerzésben pénzügyminisztériumi dolgozóként az volt a feladata, hogy
a SZU előtt minél tovább maradjon titokban csatlakozási szándékunk a
Valutaalaphoz és a "hárombetűs kipaterolthoz", hogy aztán kész helyzet
elé állíthassuk a legelőbbit. Nem tudom, igaz-e, de mi is csak nagy
titoktartási fogadalom mellett tudhattuk meg, hogy erre készülünk. Aztán
ott volt a Közgáz könyvtára, ahová járt az Economist, a U.S. News meg
ilyesmi. Szóval, szerencsére, hülyékkel nem találkoztam. Meg első
munkahelyemen adottság és követelmény volt 2-3 idegen nyelv legtöbbünk
számára, ehhez jött a lehetőség mindenféle imparalista napilap és
magazin hozzáférhetőségére.

6. No, az azért eléggé közismert, hogy mire mondta ezt Antall. A mai
kurucok ezért labancnak neveznék őt.

7. Hogy ki volt elnyomott a Rákóczi-féle felkelés idején? Az üldözött,
vallásában megalázott, török-orientációjú kuruc. A Magyar Királyság
lakosságának másik része viszont nem volt elnyomott/üldözött - a török
megszállás után betelepedettek például biztosan nem érezték magukat
annak, sőt, Rákócziék értelmetlen katolikus-mészárlásai meg is
erősíthették őket identitásválasztásukban. Akik meg mindvégig a
Királyságban élhettek (akár menekültként a megszállt területekről), azok
amúgy is tudták, hogy jobb, ha katolikusok maradnak, mert nem piszkálják
őket...

1848 egészen más helyzet persze, Haynau felemlegetése ezért elég nyegle
beszólás volt a minap (nem Részedről), mert akkor már egy egységesebb
nemzeti érdekről beszélhetünk.

Nem kell két közgazdász, elég egy közülük egy mérnökkel szemben, ha
megvitatják, melyikük szakmája létezett előbb. A mérnök szerint "az
őskáoszból a mérnökök szerveztek működő világot" Mire a közgazdász: "Na
oké, de ki csinálta az őskáoszt?" Most tapintatból nem említem a
jogászokat olyan otromba ostobaságokkal, mint hogy "elgázolnak ugyanazon
napon egy macskát és egy jogászt. Mi a különbség? A macska előtt
féknyomok vannak"... Egyébként nem kell két közgazdász három véleményhez
sem, elég egy, ha Matolcsynak hívják, és akkor egy hónap alatt van három
nagyon különböző vélemény ugyanarról.

ÜdWV

2012.05.12. 1:42 keltezéssel, "Dr. Balás István" írta:
>  Kedves Mindenki!
>  A kuruc-labanc, belföldi-beköltöző-kiköltöző-hazaköltöző stb. téma
>  kapcsán rágódom a következőkön:
>
>  Aki családkutatásra vetemedik, hamar érzékeli, hogy eleink
>  szükségképpen részesei voltak a magyar - és olykor nem csak a magyar -
>  történelemnek.
>  Ugyan historia ezt magistra vitae, de azért nem feledhetjük, hogy a
>  történelmet mindig emberek közvetítéséből tanultuk.
>  A régebbi korokra vonatkozó történelemtudásunk legalább két tényezőn
>  múlik:
>  a) az objektív történelmi tényeken, és
>  b) a történelem - történettudományilag (politikailag, ideológiailag)
>  aktuális szempontok szerint súlyozott (vagy ami ugyanez: elhallgatott
>  vagy kommentált) események, vélt vagy valós összefüggések - aktuális
>  tanításán.
>
>  - Kossuth? Görgey? Széchenyi? Deák? Kádár? Antall?
>  - a nemzeti fennmaradásáért küzdő (korrekt vagy - szükségképpen nem
>  elfogulatlan politikai minősítés szerint - inkorrekt fegyverrel vagy
>  fegyver nélkül szövetségeseket keresve) háborúzó román, szlovák, magyar?
>  - S vajon mi a véleményünk a sokáig a Neoaquistica comissio (a XX.
>  század végi aktuális megfelelője: földkiadó-földrendező bizottság)
>  ügyeit befolyásoló, s  üvegzseb törvény hiányában nyilván egészen
>  véletlenül ezekben az években fantasztikus méretű földbirtokot szerző
>  Grassalkovich Antalról.
>  - Mi a véleményünk a XVII. századi Magyarország éves bevételének 60
>  százalékát kitevő marhakereskedelmet és rézkivitelt hivatalosan tiltó,
>  majd "hitelnyújtás" ellenértékeként a hitel visszafizetése helyett a
>  vámmentes kivitelt mégis csak megengedő királyokról és a nevükben
>  eljáró nádorokról? S az erre a váratlan lehetőségre ráharapó, s
>  váratlanul évtizedekig marhakereskedést űző magyar főurakról? Ez a ma
>  már csak kevesek előtt ismert trükk (bocsánat: hitelszerződés) vajon
>  tényleg mindössze az uralkodó (nádor) támogatott, s többeknek
>  jövedelmező korrupció volt csupán?
>
>  1. Napjaink hírözöne sem mentes a történelmi tudatunk befolyásolása
>  alól. Végülis politilailag távolról sem semleges nézőpont kérdése,
>  hogy egy távoli országban az éppen aktuális felkelőket éppen hogyan
>  nevezi a híradás: a velünk rossz, vagy közömbös viszonyban lévő, így
>  azután természetesen  önkényuralom ellen fellépő hazafiak? A velünk
>  vagy politikai szövetségesünkkel jó kapcsolatot ápoló, így azután
>  törvényes kormányt megdönteni igyekvő lázadók? Majd később az egyik
>  fél győzelme után esetleg átíródik a hír, és idővel a
>  történelem(oktatás) is.
>
>  2. Nézőpont (továbbá az időnként változó szemléletű politika stb.)
>  kérdése, hogy a politikai hírszerkesztők éppen milyen történelmi
>  tényeket közöltek/közölnek vagy sulykoltak/sulykolnak belénk, esetleg
>  mit hallgattak el vagy hallgatnak el pl. a Közel-Keleti konfliktusról.
>  Vajon ezekből mi kerül a történelemkönyvekbe, s mikor revideálják
>  azokat újra, majd esetleg ismét újra? Szükségképpen eltérő
>  tudattartama lesz annak, aki 1967-ben a Kossuth Rádióból az akkori
>  hírszűrőn értesült a történtekről, s más a tudattartama annak, aki a
>  Szabad Európát hallgatta, de ismét másként élte meg az eseményeket,
>  akit valamelyik oldalhoz érzelem fűzött. De vajon miként rögzül mindez
>  annak a fejében, aki ráadásul az egyik változatot hivatalosan is
>  tanulta, majd örült, hogy elégségest kapott ebből a tantárgyból, s
>  azóta is igyekszik felejteni...
>
>  3. Egy részünket az általunk szükségképpen békaperspektívából átélt
>  személyes történelem tényei, emlékei, s az azokhoz fűződő érzelmeink
>  is befolyásolnak. Nem régen feltettem a kérdést a Főiskolán: ki (volt)
>  Göncz Árpád. Lereszkedett a tanteremben a sűrű homály, végül egy 20
>  éves könyvmoly megszólalt: "azt hiszem, hogy ő fordította a Gyűrük
>  urát". Tényleg! Honnan tudna többet, ha egyszer nem tanulta, s át sem
>  élte.
>
>  4. Az utóbbi 22 évben időnként az aktuálpolitika miatt felszínre
>  kerülő egykori III/III-as témakör önmagában is tipikus állatorvosi ló,
>  melyen egyszerre szemléltethető a történelem-ismereti téma összes
>  betegsége.
>  a)    Kevesen emlékeznek arra, hogy a III/III kifejezést először a
>  politikai kampány idején 1990 elején ismertük meg, hiszen azelőtt
>  ennek az ügyosztálynak az ilyen nevű létezését annak államtitok volta
>  folytán még az ügyosztály által beszervezett besúgók sem tudhatták meg.
>  b)    Manapság, amikor időnként "a csapból is ez folyik", egy velem
>  együtt a témát kutató fiatal történész barátom egészen komolyan azt
>  hiszi, hogy én a jogi egyetemen nyilvánvalóan tanultam erről az
>  ügyosztályról. Próbáltam érzékeltetni, hogy ha egy prof. ilyesmiről
>  beszélt volna az egyetemi hallgatóknak, akkor államtitoksértés miatt
>  őt nyomban lecsukták volna, de nem hitte el. Azt még kevésbé hitte el,
>  hogy ráadásul még a prof. sem tudhatott az államtitokról... Hm. Meg
>  vagyok én áldva ezekkel a fiatal történészekkel...
>
>  5. De nézzük talán a letűnt, de jellemzően évtizedekig társadalmi
>  szintű agymosást végrehajtó szocialista-kommunista időszakot.
>  a)   Vannak/voltak közöttünk olyanok, akik az agymosási kísérlet
>  kezdetén (1947-ben) már nagykorúak voltak, így az ezt megelőző
>  időszakban tanulták a történelmet, s arról őriznek emlékeket. (Az
>  1910-ben született édesapám gyermekkorában Miskolcon még így tanulta:
>  az Alföld Hejőcsabától Nagyváradig tart. A Kis-Küküllő vármegye
>  székhelyén, Dicsőszentmártonban született édesanyám a felmenőit ért
>  tragikus 1848. évi preszakai vérengzés, majd a románok előli 1927-es
>  családi menekülés történetét még a falból kihúzott telefon mellett is
>  csak súgva adta át nekünk, s a románoktól való félelmét haláláig
>  génjeiben hordozta.)
>  Az 1947-ben felnőttek azonban hamarosan számot vetettek azzal, hogy
>  óvodás-iskolás gyerekük rossz helyen bármit elkotyoghat, melyért a
>  kommunista államhatalom könyörtelenül lecsap a szülőkre. Így azután a
>  gyerekre ható kettős nevelésben előbb-utóbb gyakran a hivatalos
>  iskolai történelem-oktatás lett a győztes.
>  b)    Sokan vannak közöttünk a szocialista rendszerbe beleszületettek,
>  akik Lenin követői agymosásos történelemtanításai alapján 1990-ig
>  megdönthetetlen axiómaként elhitték és terjesztették, hogy az
>  elmaradott kapitalizmus pusztulása és a haladó szocialista
>  világrendszer győzelme pusztán idő kérdése. Ők azok, akik az NDK - ma
>  már tudjuk: részben tiltott doppingon elért - sport-sikereit, sőt még
>  a lengyel Wojtyla bíboros II. János Pál pápa néven történt
>  megválasztását is a szocializmus előretörése bizonyítékaként értékelték.
>  Ők Lenin nyomán hivatalosan is úgy tanulták, s el is hitték, hogy a
>  vallás az elmaradott tudatú nép ópiuma, melynek kívánatos gyors
>  elhalása csupán felvilágosítás, szervezés és - az elmaradott tudatú
>  nép lecserélésével természetesen - mindössze idő kérdése...
>
>  6. Egy jóhírű budapesti gimnázium középkorú történelemtanára egy
>  levelezőlistán mérhetetlenül cinikusnak minősítette Antall József
>  egykori kijelentését: "tetszettek volna véres forradalmat csinálni"...
>  Miután akkori tisztségemnél fogva jelen voltam az idézett
>  kijelentésnél, s pontosan ismertem hogy ez a megjegyzés milyen konkrét
>  probléma milyen konkrét megoldási javaslat-változata kapcsán
>  született, ezért helyre kellett tennem a félinformációval rendelkező
>  tanár urat. Elhallgatott, s bízom abban, hogy azóta nem hergeli
>  hülyeséggel a tanítványait. De mi van azokkal a tanulóival, akik
>  korábban ezen a téren tévesen tanulták tőle a közelmúlt magyar
>  történelmét?
>
>  7. Ezek után nem logikátlan, hogy ami nekünk az aktuális elnyomónk
>  elleni szabadságharc, az a minket elnyomó nézőpontjából csupán a
>  rebellisek lázadása.
>
>  Mindezekből hajlok arra a következtetésre, hogy a családtörténettel
>  foglalkozó szakmai levelezőlistánk nyilvánvalóan még rövid távon sem
>  lehet alkalmas fórum a történelem-ismereteinkkel és véleményeinkkel
>  kapcsolatos összecsapásokra. Ez egy egészen más szakma, melynek
>  művelőitől nézetem szerint az emberiség kihalásáig sem várható, hogy
>  konszenzusra jutnak.
>
>  Vígasztaljon minket az a tudat, hogy más szakmák is ilyenek. Pl. ahol
>  ahol van két közgazdász, ott köztudottan nyomban van legalább három
>  vélemény...
>
>  BalásPista
>