[Csaladtortenet 2] útmutatás kérés - extraneus

[Csicsely Mariann]

T. Lista!

Lehet-e tudni pontosan, hogy az extraneus az adózóhoz képest milyen
jogállást jelentett?

Üdvözlettel:
Mariann

-----Original Message-----
From: csaladtortenet-bounces at levlista.theka.hu
[mailto:csaladtortenet-bounces at levlista.theka.hu] On Behalf Of Páli István
Sent: Thursday, February 14, 2013 2:16 PM
To: _R-Istvan-Mögling(eu); csaladtortenet at levlista.theka.hu
Subject: Re: [Csaladtortenet 2] útmutatás kérés

Kedves István!

Talán árnyalja a nemesség adómenteségéről kialakult képet: "A nemesek
országos adót nem fizettek, bár az országgyűlés kivételesen, rendkívüli
szükséglet idején általuk fizetendő szubszidiumokat is megszavazott. A
tulajdonképpeni adómentesség a különböző időszakokban eltérő értelmezéssel
bírt. Kezdetben az adómentesség személyhez volt kötve, és minden nemes, akár
volt birtoka, akár nem, s akár nemesi birtokán, akár szabad királyi városban
lakott, nem tartozott adót fizetni; 1405-től viszont a királyi városokban
lakó nemesek már adókötelesek voltak. A személyhez kötött adómentesség
később a nemesek által tulajdonolt allodiális javakra ment át; de azok a
nemesi birtokok, amelyeket jobbágyok műveltek, s amelyekért birtokosaik
úrbéri szolgáltatást követelhettek, adó hatálya alá tartoztak. Az 1647. évi
XXVI. törvény az adót minden armalista nemesre kiterjesztette. Ezt az 1723. 
évi VI. törvénycikk úgy módosította, hogy az armalista nemesek nem csupán
házi (vármegyei) adót, hanem hadiadót is kötelesek fizetni. Azokra a
nemesekre nézve, akiknek úrbéri birtokuk volt, különböző volt a gyakorlat. A
tiszai vármegyék eme birtokok után nem követeltek sem hadi-, sem házi adót;
azonban a legtöbb dunai vármegye a nemesektől az úrbéri földek után hadi- és
házi adót is szedett. Ennek az egyenlőtlen eljárásnak csak az 1836. XI. 
törvénycikk vetett véget. Ez az úrbéri földek után a nemeseket mind a hadi-,
mind a házipénztár javára adózni kötelezte."/ Lásd: Wikipedia-adózás
története.../

Üdvözlettel: Páli István