[Csaladtortenet 2] Skultéty kapcsán egy élmény 1976-ból

c. h. baiersdorf c.h.baiersdorf at t-online.de
2013. Jún. 20., Cs, 14:39:55 CEST 

Wikipedia szerint ( http://hu.wikipedia.org/wiki/Kinizsi_P%C3%A1l ):

        *Kinizsi Pál*(Temeskenéz
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Temesken%C3%A9z>?1431
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/1431>? --Szent-Kelemen
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Szendr%C5%91_%28Szerbia%29>,1494
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/1494>.november 24.
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/November_24.>) a magyar történelem
        egyik legismertebb hadvezére. Olyan ho"s, aki kiváló hadvezéri
        képessége, rendkívüli, legendás ereje és sorozatos gyo"zelmei
        révén napjainkra mondai alakká vált.


            Tartalomjegyzék

          [megjelenítés <http://hu.wikipedia.org/wiki/Kinizsi_P%C3%A1l#>]


            Életrajza[szerkesztés
            <http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kinizsi_P%C3%A1l&action=edit&section=1>]

        Kinizsi Pál nevét1467 <http://hu.wikipedia.org/wiki/1467>-ben
        említik elo"ször Mátyás király egyik rendeletében,Máramaros
        vármegye
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ramaros_v%C3%A1rmegye>ispánjaként^[/forrás?
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:T%C3%BCntesd_fel_forr%C3%A1saidat%21>/]
        . Apja a legenda szerint egy Bihar vármegyei molnár volt. A
        Kinizsiekszerb <http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerbek>eredetu"ek.
        A család eredetiszerb
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerb_nyelv>neve Brankovics.^[1]
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Kinizsi_P%C3%A1l#cite_note-1> Pál
        apja már harcolt Hunyadi János alatt a törökök ellen.

        Kinizsi PálMagyar Balázs
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Bal%C3%A1zs_%28hadvez%C3%A9r%29>egyik
        alvezéreként tu"nt fel1468
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/1468>-ban amorvaországi
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Morvaorsz%C3%A1g>hadjáratban.1472
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/1472>-ben hu"ségéért megkapta a
        Budáról Itáliába vezeto" út mentén fekvo" Vázsony várát, a hozzá
        tartozó birtokokkal. A "Kinizsi várat" ezt követo"en
        palotával,barbakán
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Barbak%C3%A1n>-szeru"
        kapuvédo"mu"vel egészítette ki, majd1478
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/1478>-ban, mikorpálosokat
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1los_rend>telepített a
        mezo"várossá kinevezettVázsonyba
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyv%C3%A1zsony>,kolostort
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Kolostor>éstemplomot
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Templom>építtetett számukra.1480
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/1480>-banSomló várát
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Soml%C3%B3>is megkapta az
        uralkodótól, majd szintén 1480 körül feleségül vette Magyar
        Balázs lányát,Benignát
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Benigna>.

        Temesi ispán volt1479 <http://hu.wikipedia.org/wiki/1479>-ben,
        amikor egy 35-40 ezer fo"störök sereg
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Oszm%C3%A1n_hadsereg>Haszán-oglu
        Isza bég vezetésével betörtMagyarországra
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g>és
        feldúltaSzászföldet
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Kir%C3%A1lyf%C3%B6ld>.
        KinizsiBáthory István
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1thori_Istv%C3%A1n_%28erd%C3%A9lyi_vajda,_1430%E2%80%931493%29>erdélyi
        vajdával együtt,1479 <http://hu.wikipedia.org/wiki/1479>.október
        13
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Okt%C3%B3ber_13.>-án,Kenyérmezo"nél <http://hu.wikipedia.org/wiki/Keny%C3%A9rmezei_csata>hatalmas
        gyo"zelmet aratott a török sereg felett.^f
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Kinizsi_P%C3%A1l#hely:E._Kov.C3.A1cs_P.C3.A9ter>
        ^[2] <http://hu.wikipedia.org/wiki/Kinizsi_P%C3%A1l#cite_note-2>
        1481-benMátyás király
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/I._M%C3%A1ty%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly>a
        déli végek védelmével bízta meg, s1482
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/1482>-benSzendro"nél
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Szendr%C5%91_%28Szerbia%29>gyo"zelmet
        is aratott az ellenséges hadsereg ellen.

        Mátyás halála után KinizsiCorvin János
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Corvin_J%C3%A1nos>ellen fordult,
        sII. Ulászló
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Ul%C3%A1szl%C3%B3_magyar_kir%C3%A1ly>király
        mellé állt.1490 <http://hu.wikipedia.org/wiki/1490>-benI. Miksa
        német-római császár
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Miksa_n%C3%A9met-r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1r>elfoglalta
        Nagyvázsonyt, de azt a következo" évben Kinizsi
        visszafoglalta.1492 <http://hu.wikipedia.org/wiki/1492>-ben
        megsemmisítette a szétzüllöttFekete sereget
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_sereg>, de azt követo"en,
        élete végén ismét a törökök ellen harcolt.1494
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/1494>-ben
        megmentetteNándorfehérvárt
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Belgr%C3%A1d>az árulástól: az
        áruló katonákat, akik pénzért akarták az ero"dítményt átadni az
        ellenséges seregnek, iszonyú kínzások közepette végeztette ki.
        BetörtSzerbiába
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerbia>ésBulgáriába
        <http://hu.wikipedia.org/wiki/Bulg%C3%A1ria>is, majd végül
        Szendro" ostrománál életét vesztette.


Románul pedig, szintén a Wikipediából ( 
http://ro.wikipedia.org/wiki/Paul_Chinezu ):

        *Paul Chinezul*, uneori/Pavel Chinezul/, ment,ionat în
        documentele vremii/Paulo de Kynys - Comes Temesiensis/,
        înmaghiara(
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/Limba_maghiar%C4%83>/Kinizsi Pál/,
        (n.1432 <http://ro.wikipedia.org/wiki/1432>- d.1494
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/1494>) a fost un general (de
        origine sirba), în armata regeluiUngariei
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/Ungaria>,Matia Corvin
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/Matia_Corvin>, s,i comite
        deTimis,oara <http://ro.wikipedia.org/wiki/Timi%C8%99oara>.
        Numele "Chinezul" poate sa fie derivat prinetimologie populara(
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/Etimologie_popular%C4%83>din
        titlul de cneaz (cuvint de origine slavona), probabil det,inut
        de tata(l sa(u (în maghiara( cneaz devine kenéz), de unde s-a
        ajuns la chinezul, înapoi, în româna(). Traducerea exacta( a
        numelui sa(u ar fi aceea de/Paul Cneazul/sau, în genitiv,/Paul
        al Cneazului/(Pál Kinizsi) [dar alte legende contrazic acestea,
        sustinind ca tatal sau ar fi fost morar].


            Cuprins

          [ascunde <http://ro.wikipedia.org/wiki/Paul_Chinezu#>]

          * 1Origine <http://ro.wikipedia.org/wiki/Paul_Chinezu#Origine>
          * 2Cariera militara(
            <http://ro.wikipedia.org/wiki/Paul_Chinezu#Cariera_militar.C4.83>
          * 3Monumente dedicate lui Paul Chinezul
            <http://ro.wikipedia.org/wiki/Paul_Chinezu#Monumente_dedicate_lui_Paul_Chinezul>
          * 4Paul Chinezul în cultura contemporana(
            <http://ro.wikipedia.org/wiki/Paul_Chinezu#Paul_Chinezul_.C3.AEn_cultura_contemporan.C4.83>
          * 5Vezi s,i
            <http://ro.wikipedia.org/wiki/Paul_Chinezu#Vezi_.C8.99i>
          * 6Bibliografie
            <http://ro.wikipedia.org/wiki/Paul_Chinezu#Bibliografie>
          * 7Lega(turi externe
            <http://ro.wikipedia.org/wiki/Paul_Chinezu#Leg.C4.83turi_externe>


            Origine[modificare
            <http://ro.wikipedia.org/w/index.php?title=Paul_Chinezu&action=edit&section=1>]

        Pavel Chinezul s-a na(scut în jurul anului1432
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/1432>, asupra locului nas,terii
        sale circulând o mult,ime de variante. Mai mult,i istorici au
        sust,inut ca( era na(scut înBanat
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/Banat>, dar problema originii sale
        nu e clarificata( pe deplin. Legenda atribuie denumireacomunei
        Satchinez
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/Comuna_Satchinez,_Timi%C8%99>de
        numele lui Pavel Chinezul, ar fi locuit acolo. Tradit,ia locala(
        (neconfirmata prin sapaturi) spune ca( aici s-ar fi aflat s,i o
        cetate a acestuia, pe locul unde asta(zi se mai afla( o movila(
        numita( "Gomila", s,i ca( nu departe de fosta cetate ar fi
        existat moara lui Pavel Chinezul, în locul care se numes,te
        "Cotul Morii". ??????? ???????? in lucrarea ???? ? ????? Sustine
        ca familia era de origine sirba, si aveau numele Brankovici.
        Dupa alte legende, se mai spune ca turcii i-au ars casa, i-au
        jefuit gospoda(ria. Pavel a copila(rit muncind din greu s,i a
        devenit extrem de voinic. S-a fa(cut morar ; i-a mers vestea ca(
        avea atâta putere, încât ridica piatra de moara( cu us,urint,a(.
        Pentru primele trei decenii ale viet,ii sale lipsesc ma(rturiile
        documentare, numele sa(u fiind amintit cu prilejul unei
        întâlniri avute cu tâna(rulrege Matia
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/Matia_Corvin>, pe la începutul
        domniei acestuia. În anul1480
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/1480>s-a ca(sa(torit cu Benigna,
        fiica tovara(s,ului sa(u de armeBlasius Magyar
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/Blasius_Magyar>(Balázs Magyar).


            Cariera militara([modificare
            <http://ro.wikipedia.org/w/index.php?title=Paul_Chinezu&action=edit&section=2>]

        La început simplu os,tean în oastea regala(, Pavel Chinezul a
        ajuns un adeva(rat maestru în mânuirea armelor, tradit,ia
        consemnând mai multe fapte de bravura( ale acestuia în
        numeroasele lupte purtate de regeleMatia Corvin
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/Matia_Corvin>. Prima atestare
        documentara( referitoare la participarea lui Pavel Chinezul la
        campaniile regale s,i numirea sa, pentru o scurta( perioada(, în
        funct,ia de comite deMaramures,
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/Maramure%C8%99>dateaza( din1467
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/1467>, dupa( care a dobândit s,i
        un statut social înfloritor, fiind ra(spla(tit cu generozitate
        de rege pentru faptele sale de arme.

        În1478 <http://ro.wikipedia.org/wiki/1478>, Pavel Chinezul a
        fost numitcomite de Timis,
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/Comitatul_Timi%C8%99>s,i ca(pitan
        general al armatei regatului Ungariei, atât ca urmare a
        dorint,ei acestuia de a lupta împotriva turcilor, cât s,i pentru
        a înta(ri sistemul defensiv duna(rean, tot mai sla(bit în urma
        atacurilor otomane din ce în ce mai dese. În cei 16 ani în care
        a ocupat aceasta( funct,ie, s-a consolidat atât potent,ialul
        economic al Banatului, cât s,i important,a militara( a regiunii.

        Un eveniment celebru s,i glorios în cariera sa este ba(ta(lia
        din anul1479 <http://ro.wikipedia.org/wiki/1479>de la/Câmpul
        Pâinii/, de lânga(Ora(s,tie
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/Or%C4%83%C8%99tie>, unde Pavel
        Chinezul, aflat în fruntea trupelor ba(na(t,ene, a repurtat o
        victorie decisiva( împotriva turcilor.

        O armata( turceasca( intra( în Transilvania pe 9 octombrie, pe
        lânga( Câlnic, condusa( de beii Ali Kodsha s,i Skender (Ali
        Michaloglu s,i Skander dupa( alte surse). Numa(rul fort,elor
        otomane era în jur de 20.000 soldat,i. Armata turceasca( era
        însot,ita( de un corp de infanterie din T,ara Româneasca(,
        numa(rând 1-2.000 de infanteris,ti condus,i de Basarab cel
        Tâna(r-T,epelus,. La 13 octombrie Ali Kodsha îs,i as,aza(
        taba(ra pe Câmpul Pâinii, undeva între S,ibot s,i Ora(s,tie.
        Armata transilva(neana( era condusa( de István Báthory, Pavel
        Chinezul, despotul sârb Vuk Brankovic', s,i Basarab Laiota( cel
        Ba(trân, fiind apreciata( la 12.000 pâna( la 15.000 oameni.
        Ba(ta(lia principala( a avut loc într-o locat,ie aflata( între
        S,ibot s,i Ora(s,tie. Pierderile turces,ti au fost foarte mari,
        câteva mii de turci au murit împreuna( cu o mie de soldat,i
        munteni. Cei cât,iva turci care au reus,it sa( fuga( s-au
        refugiat în munt,i unde au fost omorât,i de populat,ia locala(.
        O legenda( populara( spune ca( dupa( lupta(, s-a încins între
        soldat,ii cres,tini un ospa(t, mare, la care Pavel a jucat
        ba(tuta, t,inând la fiecare subt,ioara( câte un turc, iar pe al
        treilea în dint,i.

        În amintirea victoriei împotriva turcilor, S,tefan Bathory a
        ridicat o capela( lânga( comuna Aurel Vlaicu.

        În1482 <http://ro.wikipedia.org/wiki/1482>papaSixt al IV-lea
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/Papa_Sixtus_al_IV-lea>i-a
        recunoscut meritele pentru ctitorirea bisericii din
        localitateaNagyvázsony
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/Nagyv%C3%A1zsony>, Ungaria, pe
        care o primise ca donat,ie înca( din1472
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/1472>, acordându-i iertarea
        tuturor pa(catelor. Tot aici a ridicat s,i un castel,
        localitatea devenind una din res,edint,ele sale preferate,
        ala(turi deTimis,oara <http://ro.wikipedia.org/wiki/Timi%C8%99oara>.

        A câs,tigat mai multe ba(ta(lii împotriva turcilor, care au adus
        Banatului o perioada( de linis,te. În urma unor incursiuni
        ulterioare ale turcilor din ultimii ani ai viet,ii sale, sunt
        cunoscute torturile cumplite la care prizonierii musulmani au
        fost supus,i în pivnit,ele castelului din Timis,oara, care au
        stârnit groaza în rândul turcilor.


        <http://ro.wikipedia.org/wiki/Fi%C8%99ier:Nagyv%C3%A1zsony_-_Castle.jpg>
        Nagyvázsony - Castelul lui Paul Chinezul

        <http://ro.wikipedia.org/wiki/Fi%C8%99ier:Pauliner_Convent_Nagyv%C3%A1zsony.jpg>
        Nagyvázsony - Ma(na(stirea Paulita(

        S-a stins din viat,a( în anul1494
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/1494>la 24 noiembrie, în timpul
        unei campanii perâul Sava
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/R%C3%A2ul_Sava>, când a fost
        nevoit sa( se opreasca( la castelul Sf. Clement în urma ra(nilor
        suferite în timpul asediului ceta(t,ii Szendrõ-Smederevo
        <http://ro.wikipedia.org/wiki/Smederevo>în Serbia de azi. Corpul
        neînsuflet,it a fost transportat la posesiunea sa de la
        Nagyvázsony s,i înmormântat în ma(na(stirea pe care a
        ctitorit-o.În anul 1708 mormântul i-a fost profanat,
        sustra(gândui-se armura,coiful s,i palos,a,obiecte ce aveau sa(
        reapara( mai târziu ,ele fiind ada(postite in prezent la Muzeul
        Nat,ional al Ungariei.


            Monumente dedicate lui Paul Chinezul[modificare
            <http://ro.wikipedia.org/w/index.php?title=Paul_Chinezu&action=edit&section=3>]

          * Statuia de bronz din realizata( deJános Fadrusz
            <http://ro.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1nos_Fadrusz>, a doua
            statuie din stânga aansamblului Monumental Matia Corvin din
            Cluj
            <http://ro.wikipedia.org/wiki/Ansamblul_monumental_Matia_Corvin_din_Cluj>.
          * Monumentul dincomuna S,ibot
            <http://ro.wikipedia.org/wiki/Comuna_%C8%98ibot,_Alba>, unde
            se afla(Câmpul Pâinii
            <http://ro.wikipedia.org/w/index.php?title=C%C3%A2mpul_P%C3%A2inii&action=edit&redlink=1>.
          * Statuia ecvestra( din fat,a ceta(t,iiNagyvázsony
            <http://ro.wikipedia.org/wiki/Nagyv%C3%A1zsony>

Üdvözlettel,
Kristóf

------------------------------------------------------------------------


Am 20.06.2013 14:06, schrieb Dr. Hatvany Béla Csaba :
> Székelyfölro"l utaztunk vissza Temesvárra. Hárman voltunk az új Daciában, amit nagy büszkeséggel vezetett a barátom. Szándékunkba volt útba ejteni Alkenyér falut (http://hu.wikipedia.org/wiki/Alkeny%C3%A9r), mert úgy tudtuk, hogy az állomás közelben a kenyérmezei csata emlékére egy obeliszket emeltek. Régi történelemkönyvbo"l tudtuk, hogy a csata fo" ho"séro"l, Kinizsi Pálról is megemlékezik az emlékmu".
>
> Megérkezvén az állomás környékére, leparkoltunk és keresni kezdtük az emlékmu"vet. Nyilvánvalóan rossz irányba mentünk, mert sehol sem láttuk. Akkor megkérdeztem egy, öltözéke szerint román, helybelit. Természetesen a beszélgetés románul folyt:
>
> - Nagy csata?
> - Igen, régen itt a közelben a Kenyérmezo"n egy nagy csata volt és annak az emlékére emeltek egy obeliszket.
> - Itt nincs ilyesvalami. Az orosz katona emlékmu"ve az a központi parkban van, menjenek arra...
> - Nem a második világháborúval kapcsolatos csatáról van szó, egy sokkal régebbi csatáról, ötszáz évvel ezelo"ttiro"l. És az emlékmu" úgy néz ki mit egy oszlop, a tetején egy  páncéllal.
> - Jaa! Arról a magyarról?
> - Igen!
> - Hát az itt van mindjárt, az állomás másik oldalán. Menjenek egy keveset arra... és akkor mindjárt látni fogják..
> - Köszönjük szépen!
>
>
> És tényleg megláttuk "annak a magyarnak" az emlékmu"vét:
> http://www.panoramio.com/photo_explorer#view=photo&position=315&with_photo_id=80602730&order=date_desc&user=5733458
> és rajta a feliratot:
> http://www.panoramio.com/photo_explorer#view=photo&position=314&with_photo_id=80602751&order=date_desc&user=5733458
>
> További szép napot mindenkinek.
> Csaba
> -----Ursprüngliche Nachricht-----
> Von: csaladtortenet-bounces at levlista.theka.hu [mailto:csaladtortenet-bounces at levlista.theka.hu] Im Auftrag von Éva Adorján
> Gesendet: Donnerstag, 20. Juni 2013 11:11
> An: csaladtortenet
> Betreff: [Csaladtortenet 2] Skultéty
>
> Ezt a cikket tegnap olvastam. Megtekintheto" benne az új szlovák síremlék.
>
> http://nol.hu/kulfold/20130619-nemzetihos-gyartas_szlovak_modra
>
> / a kommenteket nem olvastam el, nem szokásom /
>
> Egyéni véleményem: a halottakat hagyni kellene pihenni, ma már elutazhatunk bárhová,ha tiszteletünket le akarjuk róni.
>
> A Éva
>    ==  ==  ==  ==  ==
> Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB _____________________________________________________________________________
> levelezo" lista honlap: http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
> Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
>
>    ==  ==  ==  ==  ==
> Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
> _____________________________________________________________________________
> levelezo" lista honlap: http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
> Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
>

További információk a(z) csaladtortenet levelezőlistáról