[Csaladtortenet 2] Most aktuális.

[bussanyi bela]

aráth Zsolt, a Jobbik országgyűlési képviselője írásbeli kérdést intézett Balog Zoltán miniszterhez, melyben azt tudakolta,  Petőfi Sándor születésének 190. évfordulóján tervezi-e a kormány, hogy feltárja halálának máig is vitatott körülményeit.

A képviselő azt is tudni szerette volna, szóba kerülhet-e a költő újratemetése, amennyiben nem az MTA által képviselt álláspontot fogadjuk el, illetve hitelt ad-e a kormány a Szuromi Lajos által feltárt "irodalomtörténeti" dokumentumként is kezelhető azonosságoknak, amellyel bizonyítható, hogy Petőfi Sándor 1849 után is írt verset.

Baráth Zsolt azt is megkérdezte a minisztertől, A Morvai expedíció barguzini feltárásai miért nem kapnak nagyobb nyilvánosságot, és fél-e valaki napjainkban a forradalmár költő emlékétől. Balog Zoltán válaszában javasolta, hogy a képviselő forduljon közvetlenül a Magyar Tudományos Akadémiához. "Minden fontos részletre kiterjedő tájékoztatást a magyar tudományos élet vezető intézményétől remélhet".

A válaszból az is kiderült, a kormány ebbe nem kíván beleszólni. A miniszter válasz helyett az Alaptörvény hatályos szövegére hívta fel Baráth Zsolt figyelmét:

" Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. "

Igen, így vélekednek a fülkeforradalmárok magyar szabadságharcos költőnk emlékéről.

Petőfi Sándor valódi sírásói

140 évi szibériai száműzetés és 24 évi méltatlan tárolás után még mindig nincs meg a kellő akarat nemzeti költőnk halála körülményeinek tisztázására és földi maradványainak vizsgálatára.

A magyar költészetről az első név, aki az ember eszébe jut, Petőfi Sándor. Nincs egy magyar kerek e világon, aki ne tudna hosszas sorokat idézni az 1848-as forradalom és szabadságharc főszereplőjének költeményeiből, legyen szó hazaszeretetről, szerelemről vagy az "alföld tengersík vidékiről", azonban az ismeretlen körülmények között
elhunyt költő halálának tisztázása a mai napig tabutémának számít. A hazai tudományos élet képviselői részéről pedig egyáltalán nincs igény a világirodalmi rangú és méretű életművet hátrahagyó Petőfi Sándor földi maradványainak vizsgálatára. Az iskolákban még mindig azt tanítják, hogy Petőfi a segesvári csatában esett el, viszont az irodalmunk egyik legkiemelkedőbb alakja sírjának felkutatására indult expedíció munkásságáról és az elmúlt 25 év kutatási eredményeiről már kevesen mernek beszámolni.

A kutatásokról, az expedícióról, bizonyítékokról a Bar!kád hetilap legfrissebb számában olvashatnak bővebben!

alfahir.hu