[Csaladtortenet 2] Új kutatási szabály 2014-től

["Dr. Balás István"]

Kedves István!

Kérdéseidre kissé részletesebben válaszolok, mert a részletek másokat is 
érdekelhetnek.

Jelenleg az anyakönyvezéssel összefüggő rendelkezéseket egy 30 évvel 
ezelőtti jogszabály rendezi: az anyakönyvekről, a házasságkötési 
eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17 . törvényerejű rendelet.

Ennek törvénnyel történő felváltása érdekében az Országgyűlés még 2009. 
december 14-én elfogadta az anyakönyvi eljárásról szóló új törvényt, 
melyet 2010. január 8-án a 2010. évi I. törvényként hirdettek ki a 
Magyar Közlönyben. E törvénynél kivételesen bőven hagytak időt a 
megtanulására, mert az az akkori eléképzelés szerint csak egy év 
elteltével: 2011. január 1-én lépett volna hatályba. Az új törvény 
hatályba lépéséig a 30 éves régi jogszabályt kell alkalmazni.

Az új törvény 2011. január 1-jére tervezett hatályba lépését azonban az 
Országgyűlés később többször is elhalasztotta. A jelenlegi verzió 
szerint a törvény majd 2014. január 1-jén lép hatályba...

2009 december 14-dike óta eltelt évek alatt a még nem hatályos törvény 
szövegét több ízben is csiszolgatták. A csiszolgatás-sorozat időnként 
hátrányosan érintette volna az anyakönyvekben történő kutatási 
lehetőségeket is, s ilyennek észlelésekor a MACSE és barátai korábban 
sikeresen léptek akcióba...
A korábbi izgalmaink ma már csak a kutatás-történelem lapjaira 
tartoznak, ezért itt csak a legutóbbi módosítás rövidített történetét 
foglalom össze dióhéjban:

Az elméleti háttérvita oka:
Egyes foglalkozási ágak művelői között közismerten vannak hagyományos 
ellentétek.
Ilyen egyfelől az erdőtelepítést végző és a zsenge növényi hajtások 
megóvásáért küzdő erdészek, másfelől a zsenge növényi hajtásoknak a 
vadállatokkal történő lelegeltetésében érdekelt vadászok ellentéte. 
Náluk - lévén mindkét érdekcsoport évtizedek óta hatalomközelben van - a 
verseny összességében kiegyenlített eredményekkel jár.
Némi leegyszerűsítéssel hasonló a helyzet egyfelől az adatvédelem 
bővítésének lelkes hívei, másfelől az adatvédelem szűkítésében érdekelt 
kutatás híveinek ellentéte esetében is azzal az eltéréssel, hogy az 
adatvédelem pártolói két évtizede kiváló állami hátszelet élveznek, míg 
a magányos, vagy civil szervezetekbe tömörült kutatók általában csak a 
partvonalról idegeskedhetnek.
Az adatvédelem szigorításának pártolói a személyes adatok megismerését 
kívánják tiltani vagy korlátozni. Ezzel szemben a kutatók az adat 
megismerését nem korlátoznák, mert szerintük csak a megismert adat 
nyilvánosságra hozatalát kell életszerű korlátok között tartani.

Ilyen előzmények mellett került az Országgyűlés elé 2013. április 28-án 
(vasárnap) az a törvényjavaslat, amely a 2010. évi I. törvény szövegét 
nagyon sok helyen javasolta módosítani. A javasolt módosításoknak csak 
egyike volt az a számtalan új rendelkezés között eldugott egyik új 
adatvédelem-szigorítási rendelkezés, melynek a szövege így szólt:

"Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött 
másodpéldányából .... adattovábbítás nem teljesíthető. ”

A MACSE és országgyűlési képviselő barátai akcióba léptek.
Az első javaslatuk az volt, hogy ez a kutatást lehetetlenné tevő 
rendelkezés egyszerűen maradjon ki a törvényjavaslatból.
Gyimesi Endre képviselő úrnak a szakminisztérium szakembereivel történt 
egyeztetését követően született az a kompromisszumos javaslat, hogy a 
kutatás tiltása helyébe inkább kerüljön be a jogszabályba az 
anyakönyvekben való kutatás lehetőségeinek precíz szabályozása.
Végül a múlt héten Gyimesi Endre képviselő úrnak ezt a minisztérium 
által is támogatott második módosító javaslatát szavazta meg az 
Országgyűlés. Ennek szövege a következő:

„79. Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött 
másodpéldányából a 78. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás és a 93/A . 
§ szerinti kutatás kivételével adattovábbítás nem teljesíthető és adat 
nem tehető megismerhetővé.”

A két kivételt tartalmazó rendelkezés pedig a következő:

"78. § (2) Az 1980 . december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által 
őrzött másodpéldányában nyilvántartott adatok tekintetében az érintettet 
a levéltár az információs önrendelkezési jogról és az 
információszabadságról szóló törvény szerint tájékoztatja személyes 
adatainak kezeléséről.”


„Az anyakönyv kutathatósága
93/A. § (1) Az anyakönyvbe bejegyzett adatok
a) az érintett halálozási évét követő harminc év,
b) ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított 
száz év, vagy - ha az későbbi - a bejegyzés keletkezésétől számított 
hetvenöt év,
c) ha sem a születés, sem a halálozás időpontja nem ismert, a bejegyzés 
keletkezésétől számított hetvenöt év
után válnak bárki számára kutathatóvá .
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelmi idő lejárta előtt is 
kutatható az anyakönyv, ha
a) a kutatáshoz saját bejegyzése tekintetében az érintett, az érintett 
halálát követően leszármazója, leszármazó hiányában bármely, a Polgári 
Törvénykönyv szerinti hozzátartozója, hozzátartozó hiányában más örököse 
a kutató kérésére hozzájárult,
b) a kutató a hozzájárulás megadására az a) pont szerint jogosult 
személy, vagy
c) a kutatás — a kérelmező költségére — anonimizált másolattal is 
megvalósítható.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hozzájárulás megadásakor a 
hozzájáruló személy írásban nyilatkozik a kutató által megismerhető 
személyes adat - kutatás célja szerinti - felhasználásának 
elfogadásáról, valamint a személyes adatot tartalmazó iratok 
másolhatóságáról.
(4) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 
szóló törvény szerinti különleges adatok az anyakönyv kutatása során 
személyazonosításra alkalmas módon nem rögzíthetők és nem használhatók 
fel, kivéve, ha az érintett vagy az érintett halálát követően
leszármazója ahhoz hozzájárult, vagy a kutatást ő végzi.
(5) Ha a kutató a kutatást tudományos célból végzi, a kutatás a 
bejegyzés keletkezését követő harminc év elteltével az (1) bekezdésben 
meghatározott védelmi időn belül is lefolytatható, feltéve, hogy a 
kutatás a közlevéltárakról szóló törvényben meghatározott, a kutatási 
tervre és az arra jogosult intézmény támogató állásfoglalására, továbbá 
a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírásoknak és a (4) 
bekezdésben foglaltaknak megfelel.
93/B. § (1) A kutatási kérelmet az 1980. december 31-ig vezetett 
anyakönyvek esetén a levéltárnál kell benyújtani.
(2) A kutatási kérelem elbírálásának határideje a kérelem benyújtásától 
számított harminc nap. A kutatási kérelem részleges vagy teljes 
megtagadását írásban indokolni kell.
(3) A kutatási kérelem részleges vagy teljes megtagadása esetén a 
kérelmező bírósághoz fordulhat. A per megindítására és az eljárás 
lefolytatására az információs önrendelkezési jogról és az 
információszabadságról szóló törvénynek a közérdekű adat megismerése 
iránti igény elutasítása esetén megindítható perre vonatkozó szabályai 
az irányadóak."

A törvény egységes szövegéről holnap este szavaz az Országgyűlés. Ezek a 
szabályok azonban - ha addig nem történik újabb módosítás - csak 2014. 
január 1-től lesznek hatályosak.

Ezek a szabályok csak az állami anyakönyvekben való kutatást rendezik. 
Állami törvény az egyházi helyeken (plébániákon, parókián, egyházi 
levéltárban stb.) tárolt különféle egyházi tulajdonban lévő dokumentumok 
(anyakönyvek, historia domusok stb.) kutathatóságára közvetlenenül nem 
vonatkozik, mert az állam és az egyház 1895-ben állami törvénnyel 
történt szétválasztása folytán - kevés kivételtől eltekintve - nem is 
vonatkozhat.

Az egyházi helyeken tárolt egyházi dokumentumokba való 
betekintési-kutatási lehetőségeket és az egyházi szempontokat ismerteti 
a TURUL 2012. évi 1. füzete. Lényege:
A római katolikus egyház esetén - ahol a iurisdictio püspöki hatáskörbe 
tartozik, a püspök korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a neki 
alárendelt egyházi helyeken (plébániákon, egyházi levéltárban) való 
kutatást.
Más egyháznál, pl. az evangélikus egyházban az egyházközség nincs 
alárendelve felsőbb egyházi vezetésnek, ahol ezért az egyházközség 
vezetőinek döntési szuverenitása ezekben a kérdésekben is sértetlen és 
sérthetetlen. Itt a helyben illetékes lelkész saját meggyőződésétől 
fügően engedi, feltételhez köti vagy nem engedi a betekintést-kutatást.

BalásPista