[Csaladtortenet 2] azt írom, ami oda van írva?

Szabó Előd szaeltan at gmail.com
2014. Júl. 31., Cs, 00:12:58 CEST


Kedves Gyuri!

Az általad leírtak is szimpatikusak.
Csak az jutott eszembe, hogy amikor a mormonok rájöttek (vagy eleve tudták) a a nevek sokféleségére, arra hogy rengeteg változatban és sajnos elírt változatban is szerepelnek, annyira felfejlesztették a keresőmotort, hogy egy kis leleményességgel mindent meg lehet találni, ami benne szerepel.
Egy változat beírására a biztosnág kedvéért még a csak hangzásra hasonló neveket is behozza.
Tehát szerintem nagyon jól használható.
A legnagyobb probléma vele, hogy a kereszteltek indexe nem teljes, így nem tudni, hogy amit nem talál, azt csak nem indexelték, vagy nem is létezik....
Azért minden nap hálával gondolok a mormonokra!

üdv: Előd
  ----- Original Message ----- 
  From: Gyorgy Weber 
  To: Éva Adorján 
  Cc: Szabó Előd ; csaladtortenet 
  Sent: Wednesday, July 30, 2014 9:02 PM
  Subject: Re: [Csaladtortenet 2] azt írom, ami oda van írva?


  Kedves Évi!
  Nagyon szimpatikus amit írsz, annyit tennék hozzá, hogy a családkönyvet íróknak sem okoz a dolog problémát, mert ott is ugyan az a helyzet, amit Te leírtál: egy személyhez egy és kizárólag egy azonosító szám és/vagy  vezetéknév tartozik, amelynek célja, hogy a kereső mindenképpen megtalálja a keresett személyt - ha benne van az adatbázisban.


  (És természetesen az irathűség és egyéb szempontok miatt az egyes személyeknél fel lehet jegyezni, hogy hol-mikor milyen névváltozatokban fordul elő, s az alternatívák ismeretében maga a kutató döntheti el, hogyan is hívták valójában az illetőt. )


  A nagyobb gond az olyan típusú adatbázisokkal van, amilyet éppen a Macse vagy a mormonok is csinálnak: Itt nincs lehetőséged mazsolázni az adatok között, csak egy keresőlap áll rendelkezésre, vagyis nagyon kell tudni, hogy mit akarsz keresni. Ha az adatrögzítők az "Írd, amit látsz!" zsinórmérték mentén rögzítették az adatokat (márpedig nemigen van módjuk más kánont vallani!), akkor tudnod kell pl. a keresett vezetéknév összes lehetséges verzióját. Ez még nekünk sem mindig egyszerű, hát még egy több generáció óta külföldön élő leszármazottnak. (Aki a netről éppoly könnyen eléri ezt az adatbázist, mint mi itthon. Nota bene, az egyik legegyszerűbb, de gyakorinak számító vezetéknév, mint pl. a Tóth, legalább 9 féle formában írható le, s vajon elvárható egy venezuelai, vagy dél-afrikai kutatótól, hogy ismerje az üknagypapi vezetéknevének Tootth formáját is? Próbáljuk meg mi egy nagyon gyakorinak számító venezuelai vagy dél-afrikai vezetéknévvel kapcsolatban ugyanezt, és mindjárt érthető a probléma!)


  Az azonban bizonyos, hogy a (vezetéknév, településnév, keresztnév stb.) uniformizálása vagy sem kérdésre minden kutatónak muszáj választ adni, függetlenül a kutatása horizontális vagy vertikális mértékének. S ez a válasz nagymértékben befolyásolja a végső publikációs formát is. De hát ez amúgy is evidens mindenkinek.


  üdv.
  gy.



  2014. július 30. 18:36 Éva Adorján írta, <adeva40 at gmail.com>:

    Kedves Előd és Lista !

    Én a családfa összeállításának célját tartom elsődleges szempontnak. A
    családi használatra szánt családfában úgy rögzítem a neveket, hogy abból
    egyértelmű legyen hogy ki kinek a felmenője, leszármazottja, vagy oldalágú
    rokona.

    Ez esetben számomra evidens, hogy a család ma használt, ismert nevéből
    indulok ki. Ha kutatásom során meggyőződtem a a rokoni kapcsolat
    valódiságáról, tőlem írhatta, netán "cifrázhatta" az anyakönyvet vezető
    egyházi vagy polgári személy a család nevét akárhogy, én a ma használt
    nevet "vésem" a fára, legfeljebb a családfához kapcsolt " mesében " térek
    ki röviden a régen használt, vagy írt formára. Ezt sem teszem mindig.Pl. a
    Pőcze nevet sokszor írták Pötze, a Neuberger nevet Neuperger formában,- a
    sort folytathatnám -, úgy érzem ezekre az eltérésekre szükségtelen kitérnem.

     Úgy gondolom a családfánk iránt esetlegesen érdeklődő ma élő, vagy
    jövőbeli rokonaimat nem kell újabb "rejtvényfejtésre" kényszerítenem, ha én
    már az elmúlt 10 évben ennyi időt és energiát áldoztam a megfejtésre.

    Más a helyzet a nyilvánosságnak szánt családfákkal. De ez nem az én
    műfajom.Ugyan a MACSE honlapjára feltettem a családi adatokat, - amelyek
    azóta jelentősen bővültek -, ezt azért tettem  hátha valaki érdeklődik
    azután, hogy az általa is kutatott családnevek mely vidékeken fordultak még
    elő.

    A nevek eltérő írása, változása a falu könyvet összeállítóknak okoz,
    okozhat gondot. De a nevek formájának változása, is egy külön kutatási téma
    lehetne.

    Az anyakönyvi adatok indexálása újabb gondot okoz nekem. Mikor olvasom az
    elhunytnál,  hogy a szülei, vagy a házastársa nem ismert, alig tudom
    megállni, hogy  be ne írjam azt a nevet, amelyet én ismerek, akkor is, ha a
    halálesetet bejelentő hozzátartozó azt nem tudta. Mire az emberlánya
    összegyűjti a zömmel egy faluban, helységben élt hozzátartozóit, sokszor
    jobban ismeri az egyes családokat, mint a rokonok. ( leszámítva persze a
    mindentudó öregasszonyokat, dehát lassan már én is közéjük tartozom ).

    Ebben a melegben üdv. Mindenkinek, nálunk az utóbbi napokban nem esett......

    Üdv.

    A Éva



    2014. július 29. 11:42 Szabó Előd írta, <szaeltan at gmail.com>:

    > Kedves József és Lista!
    >
    > "Mindig csak azt szabad írni, amit olvasol, különben meghamisítod a
    > családfát."
    >
    >
    > Hát egy egészséges rekonstruálás azért kell.
    > Pl nem írom soha családfába (program), hogy Georgius, hacsak nem a
    > nemlétező "latin kisebbséget" kutatom... :)
    > (Pedig sokszor látok ilyet, ..én elhiszem, hogy régiesebben hangzik...) Ez
    > sem hamisítás, az ellenkezője sem, csak szerintem béna (bár archaikusnak is
    > lehet nevezni).
    > Szerintem azt kellene írni, ahogy az illetőt anyanyelvén hívták. Pl.
    > egyértelműen tót anyanyelvű családnál a Joannes már Ján inkább, minthogy
    > Jánosra írjuk át.
    > De továbbmenvén:
    > A családfa programban a nevek kereshetősége miatt pl. minden névváltozatot
    > egységesíteni kell, különben az egész használhatósága van oda. (nem i / y
    > -ra hanem komolyabbra gondolok.)
    > Konecsni, Konyecsni, Konecsnik... vagy Kundrát(h), Kundrák (ahogy éppen
    > gondolták, úgy írták).
    > Az más kérdés, ha idővel a nevek fejlődése vehető észre:
    > pl. Bruner - Brunovszki - Brunyánszki következetesen változik 50 év alatt.
    > Ekkor (mivel nem a hirtelen leírás, hanem az általános névhasználat
    > döntötte el hogyan hangzik a név és egy időszakban azért azonos) - így már
    > érdemes követni a változást, sőt kell is és érdekes is.
    >
    > Az meg hogy Géczi és Geczi család is létezett-e egyszerre egy településen
    > (kicsi az esélye)  kutatással kideríthető.
    > Abból nagyon sok gond adódna, ha azt írnám, amit látok
    > illetve még akkor is, ha azt, ami oda van írva.
    > Általában a komoly elrások is kiugranak (pl. János helyett József) egy
    > családfa elkészítése után.
    > (Természetesen ez az indexelőkre nem igaz, hiszen ott sok ember látná
    > másképp, és ha rekonstruálgatni kezdenének, mint ahogy a Cunásnál is
    > kiderült, az okozna nagyobb gondot).
    >
    > üdv: Szabó Előd
    >   ==  ==  ==  ==  ==
    > Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
    >
    > _____________________________________________________________________________
    > levelező lista honlap:
    > http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
    > Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
    >
      ==  ==  ==  ==  ==
    Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
    _____________________________________________________________________________
    levelező lista honlap: http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
    Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/




További információk a(z) csaladtortenet levelezőlistáról