[Csaladtortenet 2] eljött az érdekképviselet ideje a kutatási időkorlátok kapcsán

[Kriston Péter (privát)]

Kedves Kollégák!

Kettő dolgot világosan szét kell azért választani:
1.) azt hogy mi van a most hatályba lépő törvénybe: 100-75-30 év az eddigi 
90-60-30 év helyett
és
2.) azt hogy ezt a törvényt a végrehajtó levéltárak hogyan értelmezik: a BFL 
pl. úgy tűnik, hogy 130-86-30 évnek.
(Megjegyzem a régi 90-60-30 szabályt sem egységesen értelmezték a különböző 
levéltárak.)

Azt hogy szigorodik majd a szabályozás, tudjuk több mint egy éve, csak 
elhalasztódott a bevezetése tavaly májustól és valamit finomodott a szabály 
a MACSE és más szervezetek fellépése következtében.
Az újonnan hatályba lépő törvényi szabályozásról lehet ugyan vitatkozni, 
lehet újra nyitna a több mint egy évvel ezelőtti vitát, de kérdés hogy van e 
most értelme az energiákat ebbe fektetni?
Ennél szerintem fontosabb lenne, hogy az új szabálynak ne engedjük a helyi 
érelmezések alapján a gyakorlatban a további szigorítását, tehát a BFL 130 
és 86 évét, illetve egységes legyen az értelmezés.
A MACSE-nak és a társzerveknek ezért kellene most a leggyorsabban fellépnie.
Aztán majd ha ebben van eredmény, akkor szisztematikusan el lehet kezdeni 
egy hosszabb időt (vélhetőleg éveket) igénylő szakmai véleménycserét és 
lobbi munkát a mostantól érvényes 100-75-30 szabály jövőbeni enyhítése, 
módosítása érdekében.

Feleslegesnek, sőt inkább kifejezetten ártalmasnak tartom, ha a vita el 
megy/menne a politika irányába és összesküvés elméleteket gyártva 
vagdalkozni kezdenénk a nyilvánosságban akár a jogalkotó, akár a 
jogalkalmazó szervek irányába valamilyen titkos hátsó szándékról stb.
Lássuk be, ez nem az a téma, ahol ha mondjuk népszavazásra tennék fel a 
kérdést, akkor tuti biztos hogy a mi vágyaink szerinti eredmény születne és 
nem épp a további szigorítás kapna megerősítést. Ne vakítson el senkit az 
indulat. Hisz ismerjük, még a saját családunk sem érti meg sokszor hogy ez 
az "ártatlan hobbi" miért fontos nekünk, akkor meg hogyan akarjuk erről 
netán meggyőzni a szélesebb nyilvánoságot?
Nem a "tömeget" kell most meggyőzni, mert akkor a több mint kétes kimenetelű 
siker reményében politikai jellegű eszközökhöz kellene folyamodni.
Ellenben higgadtan, felkészülten, de határozottan szakmai tartalmú, stílusú 
párbeszédet kell kezdeményezni az érintett szereplőkkel (történészek, 
levéltárosok, jogászok, jogvédők, anyakönyvezetők stb.). Ebben a körben kell 
szövetségeseket megnyerni magunknak. Előbb az új szabály liberális és 
egységes értelmezéséhez, aztán majd egyszer a szabályozás 
módosításához/enyhítéséhez is.
A felhasználható eszközök tekintetében beidézem alább egy tavaly májusi 
hozzászólásomat. Több eleme ma is újra aktuális.

A BFL értelmezéséséből a 86 éves szabályt egyébként érteni vélem, hogy jött 
ki a házassági anyakönyvekre: A házassági bejegyzés tartalmazza mindig a 
házasulók születési adatát is, de a halálozási időpontot nem (legfeljeb UB 
utal rá). Az állami anyakönyvezés elmúlt 119 éve alatt a házasodási alsó 
korhatár 14 évnél nem volt kevesebb. A törvény szerint ha nem tudjuk a 
hálozás időpontját akkor a születési időt kell nézni, ahol 100 év a korlát. 
Ergó a házasági akv esetében azt néznék, hogy ha az abban szereplők ismert 
születési időpontja több mint 100 évnél régebbi csak akkor válik 
kutathatóvá. A 100 évből levonjuk hogy legkorábban 14 évesen házasodott 
valaki, tehát kijön hogy a házasságkötésétől számított 86 év után lehetne 
kutatni, mert akkor biztos hogy 100 év már eltelt a házasulók születése, de 
még az ő szüleik, a tanúk és az anyakönyvezető születése óta is 
érelemszerűen.
Nem teszik ez az értelmezés, de egyfajta logikával levezethető a 86 év.

A 130 évre azonban nem találok pontosan ilyen jogászi magyarázatot. Azt 
leszámítva hogy élnek, élhetnek 100 évnél idősebb emberek is, akinek nyilván 
vannak védendő jogai.
Valahol furcsa is, hogy egy halottról "csak" 30 év után tudhatok meg 
mindent, míg adott esetben egy 100 évesnél idősebb élő személyről akár 
azonnal is.
Egy pár éves adat alapján Magyarországon 1.107 ember élt aki 100 évesnél 
idősebb és több mint 35.000 aki elmúlt 90 éves. Innen nézve valahol érthető 
hogy 90-ről 100-ra emelték a határt.
A bizonyított legöregebb életkor százhuszonvalahány év. Ha biztosra akar 
menni a levéltár hogy a születési akv-ben már valóban csak elhuny személy 
adata szerepel, akkor a 130 évvel már biztosra mehet és "nyugodt 
lelkiismerettel" engedheti így kutatni majd 11 év múlva először az 1895-ös 
első születési akv-ket, mert nem lehet még elméletben sem olyan személy 
benne (halotti UB hiányában), aki még életben van. De ez csak spekuláció, 
kíváncsi lennék hogy a BFL is ezen az úton akar-e járni.

A lecke fel van adva...

üdv
K. Péter

----- Original Message ----- 
From: "Kriston Péter (privát)" <kriston at globonet.hu>
To: <macse at googlegroups.com>
Sent: Wednesday, May 08, 2013 1:16 AM
Subject: [MACSE: 8031] eljött-e az érdekképviselet ideje

Kedves Tag- és Listatársak!

 Az anyakönyvezési törvény napirenden lévő módosítása kapcsán felvetnék
néhány javaslatot.
Hozzátéve hogy a küszbön álló MACSE tisztújítás miatt ez még első sorban a
leköszönő de regnáló vezetőségnek jelent(het)ne mérlegelendő, azonnali és
nem kis energiákat igénylő feladatot. (Ami így akár belső problémákat is
indukálhat.)
Szerintem - az idő rövidsége miatt szinte párhuzamosan - öt fő feladat
jelentkezik:
1.) Tájákozódás a módosítás pontos és valós hátteréről, indokairól az
előterjesztőnél.
2.) Szakmai és civil szövetségesek keresése a lobbizáshoz a zárószavazás
előtti módosítás érdekében.
3.) Alapos indoklással ellátott módosító javaslat készítése, lehetőleg már a
szövetségesek bevonásával.
4.) Lobbizás, a képviselők és egyéb érintettek tájékoztatása, kilépés a
nyilvánosság elé.
5.) Végig gondolni egy másik forgatókönyvet a további tennivalókról,
amennyiben érdemi változtatás nélkül elfogadásra kerül a benyújtott
tervezet.

 Az öt fő irányról kicsit részletesebben:
1.) Tudnunk kell, hogy mi ellen is kellene érvelnünk, lobbiznunk. Ez a
mögöttes mozgatórugó a tervezet hivatalos indoklásából lehet hogy nem derül
ki. A parlamenti vitában lehet hogy elhangzik majd valami. (Ergó azt is
figyelni kellene valahogy...) De a legjobb lenne egy MACSE vezetőségi ülésre
meghívni vagy MACSE klubban "faggatni" valaki illetékest.
2.) Szövetséges lehet aki most vagy a jövőben kutat/na/: MHGT, AKUFF, a
levéltárak és a levéltárosok szervezetei (több is van belőle), a történészek
szervezetei (több van ebből is), a szociológusok, szociográfusok,
nyelvészek, statisztikusok, demográfusok - ezek szervezetei, illetve az MTA
ilyen jellegű intézményei.
Szövetségesek lehetnek a jogvédő szervezetek is, de akár pont
ellenérdekeltek is, erről szintén tájékozódni kellene. Esetleg újságíró
szervezetek is szóba jöhetnek, mert az újságíró is "kutat" bizonyos
esetekben.
Az érdekazonosság tisztázása történhet két vagy többoldalú tárgyalásokon,
vagy egy nagyobb szakmai kerekasztalon, fórumon, nevezzük bárminek.
3.) Konkrét módosító javaslat kell részletes indoklással, kvázi
hatásvizsgálattal ellátva. Egy ilyen tervezethet is lehet keresni
szövetségest, de akár egy ennél általánosabb közös nyilatkozathoz (nyílt
levél, "petíció") is.
4.) Ha megvan a pontos mondanivaló, akkor jöhet a döntéshozók és a döntést
esetleg befolyásolni tudó egyéb véleményformálók tájékoztatása írásban,
interneten, személyesen stb. még a zárószavazás, illetve az utolsó módosítás
benyújtási lehetőség előtt.
Valahogy a szélesebb "közbeszéd", akár még a bulvársajtó témájává is kellene
emelni a kérdést. A "kutatás korlátozása" olyan hívószó lehet ami megnyithat
média felületeket. De ugyanakkor kerülni kell hogy valamely politikai
oldallal azonosítsák a MACSE álláspontját, mert az kontraproduktív lehet.
Ebben a fázisban a szomszédos országok családfakutató szervezetei is
bevonhatóak, akik szintén kérdésekkel, nota bene udvarias tilakozással
fordulhatnának a magyar nagykövetségekhez az őket is bizonyos értelemben
érintő "visszalépés" miatt.
Az államfőt is tájékoztatni kellene a törvény aláírásra küldése előtt.
5.) Ez a pont ami talán várhatna még egy picit, de szakjogásszal konzultálva
vizgálni kell hogy alkotmánybírósági beadvány születhet-e? Alkotmányos
panasz, közös /"tömeges"/ próbaper stb. lehetőségei. Ha nemzetközi
egyezménybe ütközne a korlátozás, de legalábbis különféle - értelmezésre
szoruló - jogok ütköznek a kérdésben, akkor a nemzetközi fórumok megkeresése
sem elképzelhetetlen stb.

Egy valamilyen szinten érdekvédő szervezetnek ezeket is fel kellene
vállalnia, mert más nem fogja. Igaz ezt mindet profi érdekvédők,
politikusok, apparátussal rendelkező nagyobb civil szervezetek számára se
lenne egyszerű lekoordinálni. (Költségvonzata is van az időkorlát mellett.)
Az ügyek zökkenőmentes vitele érdekében ráadásul a MACSE leköszönő
vezetőségnek tanácskozási joggal ideiglenesen ki kellene egészülnie az eddig
felmerült tisztségviselő jelöltekkel is - szerintem.

No persze könnyű a kibicnek ötletelni.
Megértem, ha nem így alakul.

üdv.
Kriston Péter tagtárs