[Csaladtortenet 2] Cigány családok az anyakönyvekben

[Éva Adorján]

Kedves Listatársak!

Most, hogy egy Tata környéki település 1700-as évek közepétől vezetett
halotti anyakönyvi adatait próbálom Excel táblába felvinni (ami a nehezen
kiolvasható nevek miatt nem könnyű feladat, de fejembe vettem, hogy
megbirkózok vele) sok érdekes dologra figyeltem fel.
Amikor a családfa készítéséhez néztem át az adatokat sok beíráson
átsiklottam, mert nem kapcsolódtak a családfához.
Most, hogy minden adatot "megrágok", a családi adatokon kívül más
bejegyzésekre is jobban felfigyelek.
Az egyik érdekesség amiről szeretnék pár mondatot írni a faluban élő, élt
cigány családokat érinti.Meglepve tapasztaltam, hogy az anyakönyvben már az
1700-as években azon családnevek szerepelnek, amelyeknek gyermekeivel
együtt jártam iskolába, ismertem szüleiket.

Látom az anyakönyvi bejegyzésekben, hogy régen általában egymás között
házasodtak, vagy más falvakban élő cigány családok gyermekeivel kötöttek
házasságot,így elég szép gyűjteményem van a környéken élt cigány családi
nevekből.

Úgy tűnik Esterházy gróf nem volt rasszista, megtűrte őket a falvakban,
mint ahogy befogadta a zsidó családokat is ( utóbbi témáról több  kutató
írása olvasható az interneten ). Tata környékén pedig az 1700-as évektől
egymás mellett békében élnek különböző nemzetiségű falvak lakói (
svábok,tótok ).A magyart azért nem említem külön, mert én minden itt élőt
magyarnak tartok.

Visszatérve a cigány családokra szeretném leírni, hogy gyermekkoromban
eszünkbe nem jutott származásuk alapján megkülönböztetni az e családokból
származó osztálytársainkat, sem a szüleiket.Lehet hogy a hosszú együttélés
során ők is változtak, bár a rassz jegyek a legtöbb esetben ma is láthatóak
rajtuk. Játszótársaink, barátaink voltak. Bár a falu szélén lévő házakban
laktak, lakásaik szegényesek, de tiszták voltak. De a háború utáni években
nem csak ők voltak szegények! A meghatározott időközönként tartott
osztálytalálkozókon örülünk egymásnak. Sokan városokba költöztek,szakmát
szereztek, középiskolába jártak, családjukban diplomás is akad. Gyermekeik,
unokáik pedig átlagos családi életet élnek.

Ha a tv-ben látom azt az iszonyatos szegénységet amelyben egyes vidékeken a
cigány családok élnek, csak bízni tudok abban, hogy az ő
asszimilációjukhoznem kell 250 év.

Persze gyermekkoromban találkoztam más fajta cigányokkal is. Vándor
cigányoknak hívtuk őket, s bevallom titokban nagyon féltem tőlük, talán
azért mert a felnőttek gyakran ijesztgettek bennünket velük. Ha nem eszed
meg ...,és más hasonló fenyegetésekkel. Általában tavasszal érkeztek,és a
falu széli kis erdőben ütöttek tanyát sátras kocsijukkal.Fából faragott
háztartási eszközöket árultak. Nem emlékszem arra, hogy bárkit bántottak
volna.

Egy ilyen családból származó cigány asszonnyal kapcsolatban őrzünk a
családban egy történetet. Köztem és az öcsém között 20 hónap
korkülönbségvolt. Egy óvatlan pillanatban én nagy lelkesen megetettem
az udvaron álló
babakocsiban lévő testvéremet homokkal, majd lelkesen szaladtam az
anyukámhoz újságolni, hogy eszik a baba "mammát". Persze az anyukám halálra
rémült. Az udvarunkon ép ivóvizet kérő cigány asszony nagy
lélekjelenlétteloldotta meg a helyzetet, oldalra fordította és az
ujjával kikotorta az
öcsém szájából a homokot.

Már akkor is minden lében kanál voltam, ezt sokszor vetették a szememre.

Elnézést,hogy most is ilyen " kanál" szerepbe bújtam.

Üdv.

A Éva