[Csaladtortenet 2] Egyelőre túléltem

[Bocsor László]

Kedves Aggódók!

Nem azért írtam a betegségemről, hogy felbolygassam a méhkast és 
levélözönt idézzek (ami meg kell jegyeznem, hogy igen jól esett, még 
teljesen idegenek is írtak), hanem csak a felesleges keresgélést akartam 
megspórolni Nektek.
Ha Isten úgy akarja, akkor még 100 évig is élhetek, csak nem mindegy, 
hogy hogyan.

Tegnap este egy mentő bevitt a gyöngyösi kórházba, egy cigány férfivel 
(nem látszott rajta, fehér volt) együtt, akinek állítólag ugyanaz a baja 
volt. Egy listatársunk Bérről jelezte, hogy náluk is dühöng a 
hasmenés,hányás. Közel két órás várakozás után vizsgálgatás következett, 
majd csodák csodája kaptunk egy-egy ágyat és egy dupla infúziót.
Az éjszaka folyamán betegtársam egyszer sem volt WC-n, én csak 7-szer 
tettem látogatást 23-tól reggel 5-ig. Reggel 7 elött reggeli helyett 
kaptunk egy infúziót, majd egy csomó papirt alá kellett írni és ki 
lettünk rúgva. Az egyetlen eredmény, hogy a hányás megszünt.
Szerencsére a sorstársamért eljöttek autóval, így nem kellett megint 
taxival mennem. Most itthon vagyok, szedem a zsák gyógyszert, azután 
majd meglátjuk.

Az ismeretlen aggódóknak üzenem, hogy nem kell félni az indexeléstől, 
Skype-on keresztül nem fertőzök meg senkit.
Üdv.mindenkinek,Laci