[Csaladtortenet 2] Eltérő módon írt családnevek

[Adam Mézes]

Kedves Éva,

erre több magyarázat is létezik, de a legkézenfekvőbb az írástudó
(plébános, lelkész, kántor stb.) műveltsége, anyanyelve, esetleg származási
helye. Általában megfigyelhető, hogy ott ahol magyar plébános volt, de
jelentős sváb kisebbség, ott elég hamar elkezdtek a nevek "magyarosodni", a
magyar nyelvű ember számára kimondhatóvá válni (mássalhangzó torlódások
feloldása magánhangzók betoldásával stb.) és elképesztő mértékben torzulni.
Ahol meg mondjuk latinos vagy német műveltségű ember vezette az
anyakönyveket ott meg a magyar nevek kezdtek el variálódni. (pl. nagyanyám
családja szláv nyelvterületen Mukic, magyaron Mukics/Mukits, német
anyanyelvű településen meg Muchitsch)

Természetesen számos esetben közre játszott a félrehallás is vagy a
közvetett úton kapott információ, ami így torzult. (Ha csak azt nézem, hogy
a családnevemet képesek ugyanúgy torzítva írni manapság, mint mondjuk 400
éve... Méhes, Meszes, Meses, Mexes, Méhész stb)

Szóval csak azt szerettem volna megvilágítani, hogy általában a műveltség,
anyanyelv játszott közre abban, hogyan is írtak le egy-egy nevet.
Hozzátéve, hogy maguk a családok írástudói is sokfélén írhatták a nevüket a
saját műveltségük szerint, hiszen nem voltak még lefektetve egyöntetű
nyelvtani szabályok és a tanítás is sok kívánni valót hagyott maga után
ilyen tekintetben.

A másolás az nagyon érdekes kérdés, hiszen ha ott volt mondjuk a deák előtt
az eredeti papír, akkor a másolatban miért írta le máshogy? Ez is vezethető
a műveltségre, anyanyelvre (hiszen ha például a falujában vagy az ő
műveltsége szerint a Kiss az egy s vagy a Németh az h nélküli, akkor akár
tudatalattija is befolyásolhatta mit is ír le.), de a figyelmetlenségre is,
illetve talán arra is, hogy nem egyedül végezte a munkáját (pl. diktálta
valaki).

Mivel nem vagyok nyelvész, így csak a saját tapasztalataimról írtam, de
remélem segíthettem.

Üdv.

Ádám


2015. január 30. 11:21 Éva Adorján írta, <adeva40 at gmail.com>:

> Kedves Kutatótársak!
>
> Tata és a környékén lévő egyes helyiségek anyakönyvi adatait indexelem.
>
> Többször fennakadok olyan gyakori családnevek rögzítésénél, ahol a név
> írásának különböző formáival találkozom. Most elsősorban " s ", " h " betűs
> végződésre gondolok. pl. Kis - Kiss, Vas - Vass, Németh - Német, Balogh -
> Balog nevekre, a sort folytathatnám.
> Gondolom az adatokat bediktáló családtag ezeket a neveket csak egy
> formában, egy s-sel, vagy "h" nélkül mondta.
> Az adatokat rögzítő, vagy azt másoló írástudó vajon milyen okból írta
> eltérő formában ? A gyakorlati életben nekem is vannak ismerőseim akik
> családnevüket ma is eltérő formában írják, van Kis és van Kiss nevű
> ismerősöm.
>
> Én elsősorban arra lennék kíváncsi, hogy milyen  tudományos magyarázata
> lehet a családnevek ilyen eltérő módú meghonosodásának? Biztos vannak a
> listán olyan kutatótársak akik ennek tudorai, s kielégíthetik
> kíváncsiságomat.
>
> Ezt előre is megköszönöm.
>
> Még egy családnevemet érintő érdekesség. A Vas megyéből e vidékre költöző
> őseim családnevét ezen a vidékem az idősebbek ma is Adorján helyett,
> Adoriánnak ejtik, s ez alól még az édesanyám sem volt kivétel.
>
> Üdv.
>
> A Éva
>   ==  ==  ==  ==  ==
> Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
>
> _____________________________________________________________________________
> levelező lista honlap:
> http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
> Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
>