[Csaladtortenet 2] Családkönyv / falukönyv /

[Éva Adorján]

Kedves Kutatótársak!

Folytatom a már korábban felvetett témát. Újabb kérdésem, felvetésem lenne,
szeretném ezzel kapcsolatban mások véleményét is megismerni, elolvasni.

Elkezdtem indexelni az 1895. utáni születéseket a polgári anyakönyvekből.
Most vált igazán ismertté előttem, milyen jelentős volt a faluhoz tartozó
pusztákon, majorban élők létszáma, s az is hogy szinte semmilyen formában
 nem kapcsolódtak a falu lakóihoz. Más volt a vallásuk, a nyelvhasználatuk,
volt ahol külön temetőjük is volt. A falu lakói zömében katolikusok voltak,
a pusztáké inkább református. A faluban élt református családokat is a
szomszéd faluban anyakönyvezték, mivel a faluban az 1900-as évek elejéig
 csak katolikus templom létezett.

A pusztákon élt házaspárok, családok gyakran költöztek, aszerint hol volt
munkalehetőség. A faluban élt családok nem voltak ilyen "mobilok ", a
korábban előfordult, nem ritka, lakóhely váltás az 1800-as évek eleje után
megszűnt.

Felvetődött bennem a kérdés, a falukönyv szempontjából mi minősül falunak?
A közigazgatási egység, az egyházi közösség, vagy ....?

Eszembe jutottak vas megyei kutatásaim. Az ott lévő kis falvak, települések
gyakran kerültek más plébániákhoz, a polgári anyakönyvek esetében pedig
sokszor művészet megtalálni, mely község anyakönyvi kerületében
anyakönyvezték a falu lakóit.

E témában írt előző levelemben jeleztem, hogy a falu 1746-1800 közötti
időszakára már íródott egy falukönyv. Az én adataim zöme ez utáni időszak
adatait dolgozza fel.

Nagy örömömre olvashattam, olvashatom e könyvet. Először kikölcsönöztem az
Országos Idegennyelvű Könyvtárból, majd a listán megjelent levelem után a
könyv egyik szerzője Tarnai Péter megkeresett, s az Ő és az AKdFF
jóvoltából kaptam egy példányt a könyvből, amit ez úton is köszönök. Így
most már  láttam és olvashattam " élőben " is egy  falukönyvet.

Le kell írjam, hogy az 1746-1800 év közötti időszak feldolgozása volt a
nehezebb az anyakönyvi bejegyzések rosszabb minősége miatt. Elismerésem a
szerzőké.

Azt hiszem az én feldolgozásom viszont attól nehezebb, hogy túl hosszú
időszak feldolgozására vállalkoztam / 1800-1947 /, amelynek a klasszikus
értelemben vett falukönyv szerinti feldolgozása meghaladja a munkabírásomat.
/ házassági tanúk, keresztszülők, stb. felsorolása, /

Érdekes megfigyelésem, hogy az 1800 utáni időszak adatainak ismeretében én
néhány családot másképp raktam össze, mint az előző könyv szerzői.

Most töröm a fejem, hogy a puszták, a major, a falu nem katolikus vallású
lakói adatainak hiányában hogy is " tituláljam " az adatbázisomat.

Szívesen olvasnám mások ez irányú döntéseit, " kalandjait " is.

Üdv.
A Éva







2016. január 26. 13:10 Éva Adorján írta, <adeva40 at gmail.com>:

> Kedves Kutatótársak !
>
> A témával kapcsolatban szeretnék együttgondolkodást, véleményt kérni
> Tőletek . Tudom, hogy a téma gazdája Wéber György,de úgy gondoltam
> kérdéseimet, gondolataimat, tapasztalataimat megosztom e listán is, bízva
> abban, hogy segítséget kaphatunk és adhatunk egymástól, egymásnak.
>
> A falu amelynek adatait eddig feldolgoztam, egy zömében német eredetű
> családok  lakta, katolikus, Tata környéki település. Csupán azért nem
> teszem közzé a nevét, mert nem vagyok biztos benne, hogy lesz energiám a jó
> családkönyvtől elvárt minden, a MACSE oldalán is megjelölt elvárásnak
> megfelelő összeállítást összehoznom. / annyi minden érdekel még, az idő
> pedig nagyon rohan /
>
> Ameddig eddig jutottam: 1800-1947 év között kötött minden házasság, a
> házasulóak  születési, halálozási anyakönyvi adataival, megjelölve a
> házasságkötés időpontját, FTB programban rögzítve.
> Nem volt kis munka, az anyakönyvi adatokon kívül több forrásból is
> dolgoztam, hogy össze tudjam rakni az összetartozó családtagokat.
> Természetesen felül kellet bírálnom minden az esketési és halálozási
> anyakönyvi adatnál megjelölt életkort, amelyeket mint ismert, bemondás
> alapján írtak be az anyakönyvbe.
>
> A település anyakönyvei 1746-tól vannak meg, az 1800-as évek elejéig 2
> filiája is volt.
>
> Feldolgozásom azért kezdődik az 1801-től, mert egy Németországban élő
> kutató az 1746-tól 1800-ig tartó időszak adatait már feldolgozta. E tény
> szerepel a mormonok és a MACSE adatbázisában is. Nekem nincs birtokomban
> e könyv , az anyakönyvi adatok azonban igen.
>
> Mivel férjem és a vejem felmenői e faluban éltek a kezdetektől, először az
> ő családfájukat építettem fel, már évekkel ezelőtt. Úgy gondoltam, hogy az
> ő adataikhoz kapcsolódom, s nem csalódtam. Alig akadt olyan házasság,
> amelyet valamilyen, sokadik oldalágon, nem tudtam volna kapcsolni a családi
> adatokhoz.Kutatásaim során átnéztem és kigyűjtöttem a szomszéd falvakban
> házasságot kötött gyermekeket is.
>
> Jelenlegi " gondjaim" röviden fogalmazva. A házasságok révén van egy "váz"
> a faluról, amelyből hiányoznak azon gyermekek, akik kiskorúkban, ritkábban
> fiatal korukban elhunytak, így nincsenek leszármazottaik. Számításaim
> szerint számuk több ezer fő. A férjem családjához tartozókat korábban
> kigyűjtöttem, látom,hogy főleg az 1800-as években egy házaspárnak kb. 10
> körüli gyermeke  született, közülük jó ha 3-4 fő megélte a felnőtt kort.
> Most " birkózik" bennem eredeti szakmámból / közgazdász / származó
> szemlélet: arányban áll-e a gyermekkorban elhunytak adatainak rögzítése, /
> ehhez két anyakönyv adataiból kellene dolgozni keresztelési és halálozási /
> a befektetett munkával. Lehet, hogy e mérlegelésem sokak számára
> szentségtörésnek számít, de  nekem döntenem kell, mielőtt folytatom a
> munkát.
>
> Másik gondom a korábban elkészített családkönyvhöz kapcsolódik. A
> házasságokat 1801-től indítottam, a házaspárok azonban még az 1700-as
> években születtek, sok esetben ismertek a szüleik is. Nehéz szétválasztani
> a két időszakot,hisz az 1801 után születettek egy részének szülei,testvérei
> is a korábbi időszak családkönyvében szerepelnek.
>
> Sok tapasztalatomról tudnék, még írni, de így is egy kicsit hosszúra
> sikeredtek soraim.
>
> Kérem akinek van tapasztalata, véleménye ossza meg velem.
>
> Üdv.
> A Éva
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>