[Csaladtortenet 2] Családkönyv / falukönyv /

2016. Ápr. 27., Sze, 19:51:58 CEST

2016. április 27. 19:50 Gyorgy Weber írta, <wegyor at gmail.com>:

> Kedves Éva!
>
> Szabó Előd véleményét egyáltalán nem osztom. Az egyadatos "családok"
> (akv-i bejegyzések) jó része csak azon a településen "egyadatosak", ahol
> megtalálta őket, A származási településükön éppenséggel hiányoznak a saját
> családjukból: én éppen az egyadatos anyakönyvi bejegyzések feltárását
> tartom a településkönyvek egyik fő erényének. Ezzel mutatkozik esély arra,
> hogy mások megtalálják!
>
> A nem más településről származó "egyadatok" pedig éppenséggel nem
> egyadatosak, hisz anya szül mindenkit ... legfeljebb a megszületett
> gyermeket nem lehet besorolni egyetlen családba sem: mert az akv
> adatszegény, vagy mert a névgyakoriság miatt túl sok az alternatíva.
>
> A családnak pedig része a halott gyermek is, így a csak kiskorban meghalt
> gyermekekkel rendelkező családok is a családkutatás célszemélyei.
>
> Nem alaptalanul éri kritika történészi-levéltárosi körökből  azon
> anyakönyvi adatbázisokat, melyek valamilyen (bármilyen) szempont szerint
> válogatják az anyakönyvből a feldolgozásra kerülő adatokat. Ezzel
> éppenséggel a történeti érték, a hitel  vész el.
> Ezzel nem azt mondom, hogy az ilyen termékeknek nincs létjogosultságuk,
> csak el kell fogadni a szerzőknek is, hogy munkájuk könnyítésének ez a
> kritika  lehet az ára.
>
> De persze ez is csak egy vélemény, ezért aztán tartsuk tiszteletben (ill.
>> én tiszteletben tartom) Szabó Előd kutatási stratégiáját.
>
>
> Kérdésed (és a válaszok is egyben) ismét rámutatnak arra, hogy a
> genealógiának ez a szegmense sem rendelkezik jól kijelölt útjelzőkkel:
> nincsenek rögzített szabályok, nincs kritérium a jó vagy a rossz
> családkönyvre (településkönyvre) vonatkozólag, mint ahogy a
> családfakutatásnak sincsenek rögzített szabályai: ahány családfa
> publikáció, annyi féle megoldás!!
>
> Emiatt a "települési családkönyv" kategóriában is, a végtermékek ahányak,
> annyifélék. Hogy értékes vagy értéktelen, szintén eldönthetetlen: ha benn
> van az általad keresett adat, akkor neked értékes volt. Ha nincs, nem.
>
> Azt tehát nem tudom megmondani, hogy mit kell tenned, vagy mi a helyes
> megoldás. Azt viszont el tudom mondani, hogy én hogyan csináltam.
>
> A kutatásom alapja egy település volt, ezért feldolgoztam a településen
> létező összes felekezet anyakönyvét. (Nagy mázli, hogy Majsán csak r.k.
> plébánia volt, de ha lett volna más felekezet, feldolgoztam volna azokat
> is. )
>
> Egy település, az ehhez tartozó plébánia annak minden fíliájával együtt!
>
> [Mellesleg fordítva is megfogalmazható ez: a kiválasztott település
> plébánia legyen, ne fília... de ez most mindegy]
>
> Az "egy településen" egyházigazgatási értelemben vett fíliákat is értek,
> ill. közigazgatási értelemben vett külterületeket: majorságok, puszták,
> tanyák, szőlőhegy, stb: mindenki, aki a nevezett településhez tartozó
> egyházak anyakönyveiben (majd a polgári anyakönyvekben) előfordul.
>
> Mindenkit és minden adatot - néhány adatípust éppenséggel nem, de talán ez
> most nem ennek az indoklására való levél. (példaként említem, hogy nem
> dolgoztam fele egyenként a szentségkiszolgálók nevét, mert a plébánosok és
> káplánok névsora működési idejükkel egyetemben egy külön listán elérhető,
> vagy ugyanígy nem tartottam fontos, feldolgozandó adatnak az anyakönyvi
> rekord sorszámát, mert néha pontatlanok, utólagos bejegyzések eltolják a
> számsort, és a demográfiai statisztikák egyébként is felállnak a kutatás
> végére, stb., stb.)
>
> De a lényeg - nálam -, hogy a település minden anyakönyvét, és az
> anyakönyv minden adatát feldolgoztam.
>
> A településről messzebbre nyúló (más plébániák fennhatósága, más községek
> polgári anyakönyvezése alá tartózó) személyek közül rengeteg energiával és
> sok - sok kutatótársi segítséggel igyekeztem legalább a környező
> települések Majsára vonatkozó adatait is egybegyűjteni, ezzel is segítve az
> olvasót a szükséges további kutatási irányokról!
> Így aztán a majsai adatbázis - tele egyadatos személyekkel, bármely okból
> vándorló tört családokkal -, ezrével tartalmaz a kiskunhalasi,
> kiskunfélegyházi, császártöltési, bajai, szegedi, dorozsmai, kecskeméti,
> stb. , stb. anyakönyvi adatokat!
>
> A messzebbre lévő településeknél erre már természetesen nem volt módom,
> vagy csak lényegesen korlátozottabb mértékben (ez is egyre könnyebb a neten
> elérhető adatbázisok miatt, és gyakran a kutatótársak segítségét kérve
> sikerülhetett! Mint bizonyára emlékszel, Neked is volt módod kiegészíteni a
> munkámat asszem tata-környéki adattal - ismételt köszönet érte!)
>
> Végül mindezeket az adatokat kiegészítettem olyan helytörténeti
> tanulmányokból ismert adatokkal, melyekhez sikerült hozzáférnem, és
> személyekhez kapcsolható adatokat tartalmaz. (adóösszeírások, historia
> domus, céhjegyzékek, végrendeletek, stb., stb., van belőlük bőven egy-egy
> településsel kapcsolatban!)
>
> Talán ennyiből már érzékelhető a koncepció: települési családkönyv (mert
> mellesleg az együvé tartozó családokat természetesen igyekeztem
> összerakni), vagyis - remélem - ízig-vérig az lett a munkám, amit a neve is
> mutat: települési családkönyv. Minden anyakönyvi adat (megszületett ,
> meghalt, házasodott, adózott, jótékonykodott, kölcsönt felvett,
> pereskedett, stb. személy), ami a településhez, ill. az ott élő
> felekezethez kapcsolható, bekerült a könyvembe.
>
> Ez nem jó, vagy jobb koncepció, mint Elődé, vagy más kutatók más
> koncepciója, egyszerűen más. Neked sincs más választásod, mint  energiáid,
> lehetőségeid, igényed, értékrendet, stb. szerint kialakult koncepciód
> szerint feltölteni az adatbázisodat.
> Ez részben rossz hír, mert valódi segítséget (jó tanácsot) senki sem fog
> tudni adni, részben viszont ez a jó hír: munkád végül egyedi lesz, és az
> adatok konkrét volta mellett  megmutatja majd az általad választott
> koncepciót, értékrendet, vagyis egy pici részt önmagadból!
>
> Sok sikert hozzá, és vívódásaid, kitartásod adjon példát más kutatóknak
> is, hogy belevágjanak saját választott településük feldolgozásába, mert
> saját családfát kutatni viszonylag gyorsan elvégezhető, és mindig egy
> kicsit önzés, míg egy település családkönyvét összerakni életre szóló
> elköteleződés, és - a sok munka és a biztos anyagi áldozatok miatt -
>  inkább önzetlenség.
>
> üdv:
> gy.
>
>
> 2016. április 27. 14:09 Éva Adorján írta, <adeva40 at gmail.com>:
>
>> Kedves Kutatótársak!
>>
>> Folytatom a már korábban felvetett témát. Újabb kérdésem, felvetésem
>> lenne,
>> szeretném ezzel kapcsolatban mások véleményét is megismerni, elolvasni.
>>
>> Elkezdtem indexelni az 1895. utáni születéseket a polgári anyakönyvekből.
>> Most vált igazán ismertté előttem, milyen jelentős volt a faluhoz tartozó
>> pusztákon, majorban élők létszáma, s az is hogy szinte semmilyen formában
>>  nem kapcsolódtak a falu lakóihoz. Más volt a vallásuk, a
>> nyelvhasználatuk,
>> volt ahol külön temetőjük is volt. A falu lakói zömében katolikusok
>> voltak,
>> a pusztáké inkább református. A faluban élt református családokat is a
>> szomszéd faluban anyakönyvezték, mivel a faluban az 1900-as évek elejéig
>>  csak katolikus templom létezett.
>>
>> A pusztákon élt házaspárok, családok gyakran költöztek, aszerint hol volt
>> munkalehetőség. A faluban élt családok nem voltak ilyen "mobilok ", a
>> korábban előfordult, nem ritka, lakóhely váltás az 1800-as évek eleje után
>> megszűnt.
>>
>> Felvetődött bennem a kérdés, a falukönyv szempontjából mi minősül falunak?
>> A közigazgatási egység, az egyházi közösség, vagy ....?
>>
>> Eszembe jutottak vas megyei kutatásaim. Az ott lévő kis falvak,
>> települések
>> gyakran kerültek más plébániákhoz, a polgári anyakönyvek esetében pedig
>> sokszor művészet megtalálni, mely község anyakönyvi kerületében
>> anyakönyvezték a falu lakóit.
>>
>> E témában írt előző levelemben jeleztem, hogy a falu 1746-1800 közötti
>> időszakára már íródott egy falukönyv. Az én adataim zöme ez utáni időszak
>> adatait dolgozza fel.
>>
>> Nagy örömömre olvashattam, olvashatom e könyvet. Először kikölcsönöztem az
>> Országos Idegennyelvű Könyvtárból, majd a listán megjelent levelem után a
>> könyv egyik szerzője Tarnai Péter megkeresett, s az Ő és az AKdFF
>> jóvoltából kaptam egy példányt a könyvből, amit ez úton is köszönök. Így
>> most már  láttam és olvashattam " élőben " is egy  falukönyvet.
>>
>> Le kell írjam, hogy az 1746-1800 év közötti időszak feldolgozása volt a
>> nehezebb az anyakönyvi bejegyzések rosszabb minősége miatt. Elismerésem a
>> szerzőké.
>>
>> Azt hiszem az én feldolgozásom viszont attól nehezebb, hogy túl hosszú
>> időszak feldolgozására vállalkoztam / 1800-1947 /, amelynek a klasszikus
>> értelemben vett falukönyv szerinti feldolgozása meghaladja a
>> munkabírásomat.
>> / házassági tanúk, keresztszülők, stb. felsorolása, /
>>
>> Érdekes megfigyelésem, hogy az 1800 utáni időszak adatainak ismeretében én
>> néhány családot másképp raktam össze, mint az előző könyv szerzői.
>>
>> Most töröm a fejem, hogy a puszták, a major, a falu nem katolikus vallású
>> lakói adatainak hiányában hogy is " tituláljam " az adatbázisomat.
>>
>> Szívesen olvasnám mások ez irányú döntéseit, " kalandjait " is.
>>
>> Üdv.
>> A Éva
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>> 2016. január 26. 13:10 Éva Adorján írta, <adeva40 at gmail.com>:
>>
>> > Kedves Kutatótársak !
>> >
>> > A témával kapcsolatban szeretnék együttgondolkodást, véleményt kérni
>> > Tőletek . Tudom, hogy a téma gazdája Wéber György,de úgy gondoltam
>> > kérdéseimet, gondolataimat, tapasztalataimat megosztom e listán is,
>> bízva
>> > abban, hogy segítséget kaphatunk és adhatunk egymástól, egymásnak.
>> >
>> > A falu amelynek adatait eddig feldolgoztam, egy zömében német eredetű
>> > családok  lakta, katolikus, Tata környéki település. Csupán azért nem
>> > teszem közzé a nevét, mert nem vagyok biztos benne, hogy lesz energiám
>> a jó
>> > családkönyvtől elvárt minden, a MACSE oldalán is megjelölt elvárásnak
>> > megfelelő összeállítást összehoznom. / annyi minden érdekel még, az idő
>> > pedig nagyon rohan /
>> >
>> > Ameddig eddig jutottam: 1800-1947 év között kötött minden házasság, a
>> > házasulóak  születési, halálozási anyakönyvi adataival, megjelölve a
>> > házasságkötés időpontját, FTB programban rögzítve.
>> > Nem volt kis munka, az anyakönyvi adatokon kívül több forrásból is
>> > dolgoztam, hogy össze tudjam rakni az összetartozó családtagokat.
>> > Természetesen felül kellet bírálnom minden az esketési és halálozási
>> > anyakönyvi adatnál megjelölt életkort, amelyeket mint ismert, bemondás
>> > alapján írtak be az anyakönyvbe.
>> >
>> > A település anyakönyvei 1746-tól vannak meg, az 1800-as évek elejéig 2
>> > filiája is volt.
>> >
>> > Feldolgozásom azért kezdődik az 1801-től, mert egy Németországban élő
>> > kutató az 1746-tól 1800-ig tartó időszak adatait már feldolgozta. E tény
>> > szerepel a mormonok és a MACSE adatbázisában is. Nekem nincs birtokomban
>> > e könyv , az anyakönyvi adatok azonban igen.
>> >
>> > Mivel férjem és a vejem felmenői e faluban éltek a kezdetektől, először
>> az
>> > ő családfájukat építettem fel, már évekkel ezelőtt. Úgy gondoltam, hogy
>> az
>> > ő adataikhoz kapcsolódom, s nem csalódtam. Alig akadt olyan házasság,
>> > amelyet valamilyen, sokadik oldalágon, nem tudtam volna kapcsolni a
>> családi
>> > adatokhoz.Kutatásaim során átnéztem és kigyűjtöttem a szomszéd falvakban
>> > házasságot kötött gyermekeket is.
>> >
>> > Jelenlegi " gondjaim" röviden fogalmazva. A házasságok révén van egy
>> "váz"
>> > a faluról, amelyből hiányoznak azon gyermekek, akik kiskorúkban,
>> ritkábban
>> > fiatal korukban elhunytak, így nincsenek leszármazottaik. Számításaim
>> > szerint számuk több ezer fő. A férjem családjához tartozókat korábban
>> > kigyűjtöttem, látom,hogy főleg az 1800-as években egy házaspárnak kb. 10
>> > körüli gyermeke  született, közülük jó ha 3-4 fő megélte a felnőtt kort.
>> > Most " birkózik" bennem eredeti szakmámból / közgazdász / származó
>> > szemlélet: arányban áll-e a gyermekkorban elhunytak adatainak
>> rögzítése, /
>> > ehhez két anyakönyv adataiból kellene dolgozni keresztelési és
>> halálozási /
>> > a befektetett munkával. Lehet, hogy e mérlegelésem sokak számára
>> > szentségtörésnek számít, de  nekem döntenem kell, mielőtt folytatom a
>> > munkát.
>> >
>> > Másik gondom a korábban elkészített családkönyvhöz kapcsolódik. A
>> > házasságokat 1801-től indítottam, a házaspárok azonban még az 1700-as
>> > években születtek, sok esetben ismertek a szüleik is. Nehéz
>> szétválasztani
>> > a két időszakot,hisz az 1801 után születettek egy részének
>> szülei,testvérei
>> > is a korábbi időszak családkönyvében szerepelnek.
>> >
>> > Sok tapasztalatomról tudnék, még írni, de így is egy kicsit hosszúra
>> > sikeredtek soraim.
>> >
>> > Kérem akinek van tapasztalata, véleménye ossza meg velem.
>> >
>> > Üdv.
>> > A Éva
>> >
>> >
>> >
>> >
>> >
>> >
>> >
>> >
>> >
>> >
>>   ==  ==  ==  ==  ==
>> Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
>>
>> _____________________________________________________________________________
>> levelező lista honlap:
>> http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
>> Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
>>
>
>