[Csaladtortenet 2] Családkönyv / falukönyv /

[Szabó Előd]

Kedves Gyuri!

Nem vitatom a településkönyv előnyeit, de írtam, hogy amit én csinálok, az 
nem ez a műfaj.
Mégcsak nem is kutatási stratégia.

Nem egy "rossz" településkönyvet csinálok, ez más műfaj.

Más települések itt egyadatos családtagjait majd megtalálja, aki keresi, 
mint ahogy megtalálom én is a nekem szükséges "egyadatokat" a környéken, 
vagy más megyékben.

Lehet, hogy tiszteletben tartod a véleményemet (én is a tiédet), de mivel 
azt írod, az ilyesmi a munka megkönnyítése, úgy gondolom, nem érted, amit 
írni akartam.
Ez a munka specializálása. Nem forrásmunkát, vagy adatbázist készítek, hanem 
családok komplett leszármazását készítem el, azokhoz kutatok hozzá, próbálom 
minél teljesebbé tenni (anyakönyv előtti és "utáni" időkre is) hogy mindenki 
megtalálja benne felemenőit.
Az ilyen munkának nem lehet korlátja, hogy a település hol kezdődik, 
vannak-e és melyek a filiái.

Az én "filiáim" bárhol lehetnek. Azokhoz az adatokhoz nyúlok, amik 
szükségesek.
Ahol az adott család élt, ott kutatok.

üdv: Előd

---------------------------------------------------------------------------------
Kedves Éva!

Szabó Előd véleményét egyáltalán nem osztom. Az egyadatos "családok" (akv-i
bejegyzések) jó része csak azon a településen "egyadatosak", ahol
megtalálta őket, A származási településükön éppenséggel hiányoznak a saját
családjukból: én éppen az egyadatos anyakönyvi bejegyzések feltárását
tartom a településkönyvek egyik fő erényének. Ezzel mutatkozik esély arra,
hogy mások megtalálják!

A nem más településről származó "egyadatok" pedig éppenséggel nem
egyadatosak, hisz anya szül mindenkit ... legfeljebb a megszületett
gyermeket nem lehet besorolni egyetlen családba sem: mert az akv
adatszegény, vagy mert a névgyakoriság miatt túl sok az alternatíva.

A családnak pedig része a halott gyermek is, így a csak kiskorban meghalt
gyermekekkel rendelkező családok is a családkutatás célszemélyei.

Nem alaptalanul éri kritika történészi-levéltárosi körökből  azon
anyakönyvi adatbázisokat, melyek valamilyen (bármilyen) szempont szerint
válogatják az anyakönyvből a feldolgozásra kerülő adatokat. Ezzel
éppenséggel a történeti érték, a hitel  vész el.
Ezzel nem azt mondom, hogy az ilyen termékeknek nincs létjogosultságuk,
csak el kell fogadni a szerzőknek is, hogy munkájuk könnyítésének ez a
kritika  lehet az ára.

De persze ez is csak egy vélemény, ezért aztán tartsuk tiszteletben (ill.
> én tiszteletben tartom) Szabó Előd kutatási stratégiáját.


Kérdésed (és a válaszok is egyben) ismét rámutatnak arra, hogy a
genealógiának ez a szegmense sem rendelkezik jól kijelölt útjelzőkkel:
nincsenek rögzített szabályok, nincs kritérium a jó vagy a rossz
családkönyvre (településkönyvre) vonatkozólag, mint ahogy a
családfakutatásnak sincsenek rögzített szabályai: ahány családfa
publikáció, annyi féle megoldás!!

Emiatt a "települési családkönyv" kategóriában is, a végtermékek ahányak,
annyifélék. Hogy értékes vagy értéktelen, szintén eldönthetetlen: ha benn
van az általad keresett adat, akkor neked értékes volt. Ha nincs, nem.

Azt tehát nem tudom megmondani, hogy mit kell tenned, vagy mi a helyes
megoldás. Azt viszont el tudom mondani, hogy én hogyan csináltam.

A kutatásom alapja egy település volt, ezért feldolgoztam a településen
létező összes felekezet anyakönyvét. (Nagy mázli, hogy Majsán csak r.k.
plébánia volt, de ha lett volna más felekezet, feldolgoztam volna azokat
is. )

Egy település, az ehhez tartozó plébánia annak minden fíliájával együtt!

[Mellesleg fordítva is megfogalmazható ez: a kiválasztott település
plébánia legyen, ne fília... de ez most mindegy]

Az "egy településen" egyházigazgatási értelemben vett fíliákat is értek,
ill. közigazgatási értelemben vett külterületeket: majorságok, puszták,
tanyák, szőlőhegy, stb: mindenki, aki a nevezett településhez tartozó
egyházak anyakönyveiben (majd a polgári anyakönyvekben) előfordul.

Mindenkit és minden adatot - néhány adatípust éppenséggel nem, de talán ez
most nem ennek az indoklására való levél. (példaként említem, hogy nem
dolgoztam fele egyenként a szentségkiszolgálók nevét, mert a plébánosok és
káplánok névsora működési idejükkel egyetemben egy külön listán elérhető,
vagy ugyanígy nem tartottam fontos, feldolgozandó adatnak az anyakönyvi
rekord sorszámát, mert néha pontatlanok, utólagos bejegyzések eltolják a
számsort, és a demográfiai statisztikák egyébként is felállnak a kutatás
végére, stb., stb.)

De a lényeg - nálam -, hogy a település minden anyakönyvét, és az anyakönyv
minden adatát feldolgoztam.

A településről messzebbre nyúló (más plébániák fennhatósága, más községek
polgári anyakönyvezése alá tartózó) személyek közül rengeteg energiával és
sok - sok kutatótársi segítséggel igyekeztem legalább a környező
települések Majsára vonatkozó adatait is egybegyűjteni, ezzel is segítve az
olvasót a szükséges további kutatási irányokról!
Így aztán a majsai adatbázis - tele egyadatos személyekkel, bármely okból
vándorló tört családokkal -, ezrével tartalmaz a kiskunhalasi,
kiskunfélegyházi, császártöltési, bajai, szegedi, dorozsmai, kecskeméti,
stb. , stb. anyakönyvi adatokat!

A messzebbre lévő településeknél erre már természetesen nem volt módom,
vagy csak lényegesen korlátozottabb mértékben (ez is egyre könnyebb a neten
elérhető adatbázisok miatt, és gyakran a kutatótársak segítségét kérve
sikerülhetett! Mint bizonyára emlékszel, Neked is volt módod kiegészíteni a
munkámat asszem tata-környéki adattal - ismételt köszönet érte!)

Végül mindezeket az adatokat kiegészítettem olyan helytörténeti
tanulmányokból ismert adatokkal, melyekhez sikerült hozzáférnem, és
személyekhez kapcsolható adatokat tartalmaz. (adóösszeírások, historia
domus, céhjegyzékek, végrendeletek, stb., stb., van belőlük bőven egy-egy
településsel kapcsolatban!)

Talán ennyiből már érzékelhető a koncepció: települési családkönyv (mert
mellesleg az együvé tartozó családokat természetesen igyekeztem
összerakni), vagyis - remélem - ízig-vérig az lett a munkám, amit a neve is
mutat: települési családkönyv. Minden anyakönyvi adat (megszületett ,
meghalt, házasodott, adózott, jótékonykodott, kölcsönt felvett,
pereskedett, stb. személy), ami a településhez, ill. az ott élő
felekezethez kapcsolható, bekerült a könyvembe.

Ez nem jó, vagy jobb koncepció, mint Elődé, vagy más kutatók más
koncepciója, egyszerűen más. Neked sincs más választásod, mint  energiáid,
lehetőségeid, igényed, értékrendet, stb. szerint kialakult koncepciód
szerint feltölteni az adatbázisodat.
Ez részben rossz hír, mert valódi segítséget (jó tanácsot) senki sem fog
tudni adni, részben viszont ez a jó hír: munkád végül egyedi lesz, és az
adatok konkrét volta mellett  megmutatja majd az általad választott
koncepciót, értékrendet, vagyis egy pici részt önmagadból!

Sok sikert hozzá, és vívódásaid, kitartásod adjon példát más kutatóknak is,
hogy belevágjanak saját választott településük feldolgozásába, mert saját
családfát kutatni viszonylag gyorsan elvégezhető, és mindig egy kicsit
önzés, míg egy település családkönyvét összerakni életre szóló
elköteleződés, és - a sok munka és a biztos anyagi áldozatok miatt -
 inkább önzetlenség.

üdv:
gy.


2016. április 27. 14:09 Éva Adorján írta, <adeva40 at gmail.com>:

> Kedves Kutatótársak!
>
> Folytatom a már korábban felvetett témát. Újabb kérdésem, felvetésem 
> lenne,
> szeretném ezzel kapcsolatban mások véleményét is megismerni, elolvasni.
>
> Elkezdtem indexelni az 1895. utáni születéseket a polgári anyakönyvekből.
> Most vált igazán ismertté előttem, milyen jelentős volt a faluhoz tartozó
> pusztákon, majorban élők létszáma, s az is hogy szinte semmilyen formában
>  nem kapcsolódtak a falu lakóihoz. Más volt a vallásuk, a 
> nyelvhasználatuk,
> volt ahol külön temetőjük is volt. A falu lakói zömében katolikusok 
> voltak,
> a pusztáké inkább református. A faluban élt református családokat is a
> szomszéd faluban anyakönyvezték, mivel a faluban az 1900-as évek elejéig
>  csak katolikus templom létezett.
>
> A pusztákon élt házaspárok, családok gyakran költöztek, aszerint hol volt
> munkalehetőség. A faluban élt családok nem voltak ilyen "mobilok ", a
> korábban előfordult, nem ritka, lakóhely váltás az 1800-as évek eleje után
> megszűnt.
>
> Felvetődött bennem a kérdés, a falukönyv szempontjából mi minősül falunak?
> A közigazgatási egység, az egyházi közösség, vagy ....?
>
> Eszembe jutottak vas megyei kutatásaim. Az ott lévő kis falvak, 
> települések
> gyakran kerültek más plébániákhoz, a polgári anyakönyvek esetében pedig
> sokszor művészet megtalálni, mely község anyakönyvi kerületében
> anyakönyvezték a falu lakóit.
>
> E témában írt előző levelemben jeleztem, hogy a falu 1746-1800 közötti
> időszakára már íródott egy falukönyv. Az én adataim zöme ez utáni időszak
> adatait dolgozza fel.
>
> Nagy örömömre olvashattam, olvashatom e könyvet. Először kikölcsönöztem az
> Országos Idegennyelvű Könyvtárból, majd a listán megjelent levelem után a
> könyv egyik szerzője Tarnai Péter megkeresett, s az Ő és az AKdFF
> jóvoltából kaptam egy példányt a könyvből, amit ez úton is köszönök. Így
> most már  láttam és olvashattam " élőben " is egy  falukönyvet.
>
> Le kell írjam, hogy az 1746-1800 év közötti időszak feldolgozása volt a
> nehezebb az anyakönyvi bejegyzések rosszabb minősége miatt. Elismerésem a
> szerzőké.
>
> Azt hiszem az én feldolgozásom viszont attól nehezebb, hogy túl hosszú
> időszak feldolgozására vállalkoztam / 1800-1947 /, amelynek a klasszikus
> értelemben vett falukönyv szerinti feldolgozása meghaladja a
> munkabírásomat.
> / házassági tanúk, keresztszülők, stb. felsorolása, /
>
> Érdekes megfigyelésem, hogy az 1800 utáni időszak adatainak ismeretében én
> néhány családot másképp raktam össze, mint az előző könyv szerzői.
>
> Most töröm a fejem, hogy a puszták, a major, a falu nem katolikus vallású
> lakói adatainak hiányában hogy is " tituláljam " az adatbázisomat.
>
> Szívesen olvasnám mások ez irányú döntéseit, " kalandjait " is.
>
> Üdv.
> A Éva
>
>
>
>
>
>
>
> 2016. január 26. 13:10 Éva Adorján írta, <adeva40 at gmail.com>:
>
> > Kedves Kutatótársak !
> >
> > A témával kapcsolatban szeretnék együttgondolkodást, véleményt kérni
> > Tőletek . Tudom, hogy a téma gazdája Wéber György,de úgy gondoltam
> > kérdéseimet, gondolataimat, tapasztalataimat megosztom e listán is, 
> > bízva
> > abban, hogy segítséget kaphatunk és adhatunk egymástól, egymásnak.
> >
> > A falu amelynek adatait eddig feldolgoztam, egy zömében német eredetű
> > családok  lakta, katolikus, Tata környéki település. Csupán azért nem
> > teszem közzé a nevét, mert nem vagyok biztos benne, hogy lesz energiám a
> jó
> > családkönyvtől elvárt minden, a MACSE oldalán is megjelölt elvárásnak
> > megfelelő összeállítást összehoznom. / annyi minden érdekel még, az idő
> > pedig nagyon rohan /
> >
> > Ameddig eddig jutottam: 1800-1947 év között kötött minden házasság, a
> > házasulóak  születési, halálozási anyakönyvi adataival, megjelölve a
> > házasságkötés időpontját, FTB programban rögzítve.
> > Nem volt kis munka, az anyakönyvi adatokon kívül több forrásból is
> > dolgoztam, hogy össze tudjam rakni az összetartozó családtagokat.
> > Természetesen felül kellet bírálnom minden az esketési és halálozási
> > anyakönyvi adatnál megjelölt életkort, amelyeket mint ismert, bemondás
> > alapján írtak be az anyakönyvbe.
> >
> > A település anyakönyvei 1746-tól vannak meg, az 1800-as évek elejéig 2
> > filiája is volt.
> >
> > Feldolgozásom azért kezdődik az 1801-től, mert egy Németországban élő
> > kutató az 1746-tól 1800-ig tartó időszak adatait már feldolgozta. E tény
> > szerepel a mormonok és a MACSE adatbázisában is. Nekem nincs birtokomban
> > e könyv , az anyakönyvi adatok azonban igen.
> >
> > Mivel férjem és a vejem felmenői e faluban éltek a kezdetektől, először
> az
> > ő családfájukat építettem fel, már évekkel ezelőtt. Úgy gondoltam, hogy
> az
> > ő adataikhoz kapcsolódom, s nem csalódtam. Alig akadt olyan házasság,
> > amelyet valamilyen, sokadik oldalágon, nem tudtam volna kapcsolni a
> családi
> > adatokhoz.Kutatásaim során átnéztem és kigyűjtöttem a szomszéd falvakban
> > házasságot kötött gyermekeket is.
> >
> > Jelenlegi " gondjaim" röviden fogalmazva. A házasságok révén van egy
> "váz"
> > a faluról, amelyből hiányoznak azon gyermekek, akik kiskorúkban,
> ritkábban
> > fiatal korukban elhunytak, így nincsenek leszármazottaik. Számításaim
> > szerint számuk több ezer fő. A férjem családjához tartozókat korábban
> > kigyűjtöttem, látom,hogy főleg az 1800-as években egy házaspárnak kb. 10
> > körüli gyermeke  született, közülük jó ha 3-4 fő megélte a felnőtt kort.
> > Most " birkózik" bennem eredeti szakmámból / közgazdász / származó
> > szemlélet: arányban áll-e a gyermekkorban elhunytak adatainak rögzítése,
> /
> > ehhez két anyakönyv adataiból kellene dolgozni keresztelési és
> halálozási /
> > a befektetett munkával. Lehet, hogy e mérlegelésem sokak számára
> > szentségtörésnek számít, de  nekem döntenem kell, mielőtt folytatom a
> > munkát.
> >
> > Másik gondom a korábban elkészített családkönyvhöz kapcsolódik. A
> > házasságokat 1801-től indítottam, a házaspárok azonban még az 1700-as
> > években születtek, sok esetben ismertek a szüleik is. Nehéz
> szétválasztani
> > a két időszakot,hisz az 1801 után születettek egy részének
> szülei,testvérei
> > is a korábbi időszak családkönyvében szerepelnek.
> >
> > Sok tapasztalatomról tudnék, még írni, de így is egy kicsit hosszúra
> > sikeredtek soraim.
> >
> > Kérem akinek van tapasztalata, véleménye ossza meg velem.
> >
> > Üdv.
> > A Éva
> >
> >
> >
> >
> >
> >
> >
> >
> >
> >
>   ==  ==  ==  ==  ==
> Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
>
> _____________________________________________________________________________
> levelező lista honlap:
> http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
> Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/
>
  ==  ==  ==  ==  ==
Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
_____________________________________________________________________________
levelező lista honlap: 
http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
Levlista fórum: http://levlista.theka.hu/csaladtortenet/smfor/