[Csaladtortenet 2] Távoli halálesetek

[Márki László]

Kedves Kutatók!

Az 1870-es évek magyar állami és önkormányzati adminisztrációjában való eligazodáshoz kérem a segítségeteket.
Közelebbről az érdekel, hogy miképp értesítették egymást a hatóságok a nem a lakóhelyen történt halálesetekről.
(Máskép megfogalmazott kérdések az e-mail végén)

Az alapprobléma:
Egyik dédapám, Márki József haláláról nem találtam anyakönyvi bejegyzést. Az utolsó adatot hetedik gyermekének születésekor 1873 márciusában találtam, amikor is MJ-t élő személyként jegyzik be. Ekkor Tótkomlóson lakik, felesége és gyermekei még ez után is. Az 1880. évi Tótkomlósi adófőkönyvben mint adófizető már a felesége szerepel, 1881-től pedig a feleség özvegyként van említve. MJ tehát meghalt 1873 és 1880 között. Még egy szűkös de lényeges információ a családi szájhagyományban megmaradt. A nagyapánk, mondták apám idősebb testvérei, “odaveszett”. De, hogy hol,mikor és mi okozta a vesztét, nem tudom. Mindenesetre ebből arra következtetek, hogy nem a lakhelyén halt meg. Ezt bizonyítja az is, hogy sem a lakóhelyén, sem az azt határoló három szóba jöhető településen halotti anyakönyvi bejegyzését nem találtam.

Merre lépnék tovább?
Úgy érzem, anyakönyvi kutatási lehetőségeimet már csak nagyon rossz hatásfokkal tudom kihasználni. Esetleg táguló körökben végiglapozhatom a nyolc év összes halotti anyakönyvét. De még itt is nagyon hamar a jelenlegi országhatárba ütközöm, amelyen túl ez a célkitűzés még irreálisabb. Ezért áttérek az állami, polgári iratokban való kutatásra. Részben már találtam is adatokat Házszám jegyzékekben és Adófőkönyvekben. Ezek alapján tudtam a haláleset feltételezett időintervallumát nyolc évre leszűkíteni. A halálesetek révén előállott adókötelezettségi változások,   vagy az ingatlan öröklések átvezetése a tulajdon nyilvántartásban mindenképen megkövetelte a haláleset hiteles igazolását a hatóságok felé. Ez egy idegenben történt halál esetén a szokásosnál bonyolultabb és időben is hosszadalmasabb lehetett, de az 1870-es években erre már egységes állami előírásoknak kellett létezni. Ezeket keresem.

A veszedelmek:
1873-ban kolerajárvány volt a kutatott térségben is. A kolerában elhunytakat is helyben temették el és a haláleset helye szerint illetékes halotti anyakönyvbe vezették be. Hogy kinek volt erről jelentési kötelezettsége, nem tudom. Voltak már községi orvosok, de általuk összeállított kolera jegyzékkel még nem találkoztam. legfeljebb számszerűen, de nem név szerint jelentették az eseteket. 
1878-ban volt katonai mozgósítás Bosznia-Hercegovina okkupációja miatt. Bár komoly harcok nem voltak, a hadmozdulatokból mégis adódhatott némi személyi veszteség. A konkrét halálesetnek  nem néztem utána, mivel a keresett személy ekkor már 44 éves volt, nem valószínű, hogy belekerült a mozgósított állományba. De ebben is oda lehetett veszni az adott időszakban. Ha mégis megtörtént volna, nyoma lenne a polgári adminisztrációban.
Egyéb tragikus véget jelentett még a környéken a Marosba fulladás. Szinte minden községben volt évi néhány vízbe fulladásos eset. Csak egy községet néztem meg, Makó várossal együtt még nagyon sok van hátra. 

Kérdéseim tehát (az 1873-1880 évekre vonatkozó érvényességgel):

1. Milyen információs láncon keresztül jutott tudomására a nagyközség egy lakosának távolban történt halála az Elöljáróságnak a jegyzőnek, a szolgabírónak, a Járásbíróságnak?
2. Melyik levéltári iratállományban keresendőek a fenti információk? 
3. Milyen más eseményekben lehetett még “odaveszni” a kolerán, háborún és a vízbefúláson kívül?
4. Fellelhető-e valahol az 1873-as kolerában elhunytak névjegyzéke megyénként, vagy járásonként összegyűjtve?
5. Elérhető-e a fentiekből valami a net-en?

Bármelyik kérdésre adott választ szívesen olvasom. Legnagyobbat az elsőre adott lendítene rajtam.
Üdvözlettel M. László

---
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus