[Csaladtortenet 2] betegségnevek

Schermann Ákos schermannakos at gmail.com
2018. Jún. 28., Cs, 12:36:25 CEST


Kedves Gyuri,

az egyik lehetséges magyarázatot a 16.-19. sz.-i (többnyire külföldi) 
tanulmányi szokások adják.
A világot egységében szemlélve, nem volt olyan nagy távolság (szakadék) 
a bölcseleti és term. tudományok között,
ezeket érdeklődésük, képességeik szerint egyidejűleg hallgatták, végezték.
A papok között számtalan polihisztort találunk, akik irodalmi, 
nyelvészeti, filozófiai tevékenységük mellett
földrajzi, botanikai, zoológiai, csillagászati megfigyeléseket végeztek, 
néprajzi, turisztikai kutatásaikat publikálták, emellett oktatták is ezeket.

Az általam ismert egyik példa egy felvidéki ev. lelkész, aki Pozsony, 
Bécs, Berlin egyetemein a teológiai tárgyak mellett orvosi, 
gyógyszerészeti szakokat is hallgatott.
Hazatérve, szolgálati helyein a rábízottakat nem csak 
"lelkipásztorolta", de gyógyította, saját laboratóriumában készített 
gyógyszerekkel ellátta.
Mindezeken túl, műhelyében optikával, mechanikával, elektromosággal 
kísérletezett, távcsövet, távbeszélő masinát szerkesztett.

Ne felejtsük el, ebben az időben faluhelyen a tanító és a pap képviselte 
az értelmiséget, az egyszerű, tanulatlan nép minden bajával, 
problémájával hozzájuk fordult.

Üdv.
Ákos


2018. 06. 26. 13:36 keltezéssel, Gyorgy Weber írta:
> Kedves Lista!
>
> Uborkaszezon, és az egyesület összeomlásának vizionálása közben teszem
> közzé érdekes tapasztalatomat.
>
> Egy 1868-as halotti anyakönyvben sikerült megfejtenem egy egyedi, ráadásul
> rövidítve beírt halálokot: meningitis dirofiliasis.
>
> Azt gondoljuk az akv-i halálokokról, hogy még csak iránymutatónak sem jó,
> nemhogy bármilyen szakmai következtetést lehetne levonni belőlük, mert nem
> szakemberek írták le, sőt, sokszor laikusok közvetítésével bemondott
> vélemények rögzülnek az akv-ben, okok helyett gyakran tünetek, stb.
> Mégis, 1868-ban egy olyan ritka diagnózist olvasni, amilyen betegséggel ma
> sem találkozik a belgyógyászok 99%-a egész karrierje során soha, kérdések
> sorát veti fel.
>
> A jelzett betegség egy olyan zoonózis, melyet leginkább kutya, néha macska,
> vagy szúnyog közvetít az emberi szervezetbe, az ott kifejlődő élősködő
> féreg aszerint okoz tünetet, hogy hol akad el a perifériás keringésben.
> Kérdés, hogy 1868-ban egy plébános hogyan tudta elkülöníteni ezt a ritka
> diagnózis egy sima meningococcus fertőzéstől?? Egyáltalán honnan a fenéből
> volt ennyire tájékozott orvosi kérdésekben egy vidéki porfészek plébánosa?
>
> Ugyanezen plébános képes volt beírni egy halottnál morbus brightii
> diagnózist, ami egyfajta vesegyulladás, melyet szerzőjéről, Richardt
> Bright-ról neveztek el, és aki mellesleg 1858-ban hunyt el. Évtizedeken át
> kutató genealőgusok többsége soha nem találkozik ilyen betegségnévvel,
> olyan ritka, főleg 1860-as években!  De a majsai plébános már használ egy
> olyan orvosszakmai kifejezést, aminek ismeretét semmilyen módon nem várnánk
> tőle, sőt, nagyjából éppen a korabeli "klinikumban" akkoriban kezdhetett
> elterjedni. Orvosi Hetilap, és net akkor még nem volt, de ő már ismerte!
> [mellesleg a Bright kór kifejezés a mai nomenklaturában már nem szerepel,
> többnyire más vesebetegség talaján kialakult gyulladás, melyben ma is nehéz
> elkülöníteni vagy feltárni az egyes részfolyamatok ok-okozati folyamatát!)
> Hogyan volt képes diagnosztikus eszközök, szakmai ismeretek, boncolási
> lehetőség, stb. híján a plébános eldönteni, hogy mibe hunyt el a páciens??
>
> Van-e ehhez hasonló, ritka betegségnevetek, amelyek akv-ben fordulnak elő?
> Mivel magyarázzátok a majsai plébános ilyen irányú rendkívüli műveltségét?
>
> üdv:
>
> gy.
>    ==  ==  ==  ==  ==
> Támogatott csatolmányok:jpg, jpeg, gif, png, pdf; Max. méret: ~3 MB
> _____________________________________________________________________________
> levelező lista honlap: http://levlista.theka.hu/mailman/listinfo/csaladtortenet
> Levlista fórum: http://forum.csaladkutatas.hu



További információk a(z) csaladtortenet levelezőlistáról